Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-116

178 116. országos ülés május 5. 1885. annak a szükségessége, hogy a bírói személyzet szaporittassék, hogy ez alkalomból új birák neveztessenek ki, még pedig ideiglenesen, mert a lebonyolítás egy pár évig el fog ugyan tartani, de állandó foglalkozást a biróság-oknak nem nyújt. Már pedig ideiglenes biró kinevezése a birói hatalom gyakorlatáról szóló törvény alapelveibe ütközik, tehát ezt elfogadni nem lehet. De másrészről bármint egyszerűsittessék is a birói eljárás, mellette nem lehet elkerülni, hogy a felek magukat képviseltessék. Már pedig mihelyt az egyik fél ügyvédet vesz, a másik fél is kénytelen azt tenni, hogy ügyét jobban védhesse és ennek a következése az, hogy költségessé válik az eljárás; a főczél pedig az, hogy minél kevesebb költséggel járjon az ügy elintézése, mert az a kis vagyon, a mi a felosztás tárgyát képezi, nagyobb költséget nem viselhet el. (Helyeslés.) Figyelembe vette az igazságügyi bizottság azt is, hogy eddig is, hol házközösség megszüntetése forgott fenn, mindig a közigazgatási hatóságok jártak el s ez ellen panasz nem merült fel. Továbbá a közigazgatási hatóságok vezetik a nyilvántartási lajstromot, melyből kitűnik, hogy kik a jogosult házközösségi tagok. Igaz, hogy ezeket a lajstromokat most nem vezetik oly pontossággal, mint korábban a határőri rendszer fennállása idején, de a hiányok pótolhatók az Anyakönyvi kivonatokkal. Addig tehát, míg vitás kérdés fel nem merül, hanem csak oly kérdések forognak fenn, melyeket a közigazgatási hatóság is elintézhet azon jogismeretek mellett, melyeket tagjainál a törvény feltételez, eljárhat, mert nem lesz egyéb teendője, mint a jogosultak lajstromát összeádítani és a mennyiben hiányos, az anyakönyvi kivonatok és egyéb adatok alapján kiigazítani. Továbbá összeírni a vagyont, mely azonban összeírva, vagy mint ott mondják conscribálva, van a telekkönyvekben, melyek nem tekinthetők ugyan rendszeres telekkönyveknek, minthogy csak egy hpból állanak, melybe be vsn vezetve a tulajdon, a birtok és a megterheltetés, de izzókból mégis kivehető, hogy mely ingatlanok tartoznak a házközösség törzs vagyonához. Nagyobbára oly kérdések forognak fenn tehát, a melyeket megnyugvással lehet a közigazgatási hatóságra bizni annál inkább, mert gondoskodva van arról, hogy a második és a harmadik fórumon is e viszonyokkal közelebb ismerős szakemberek részt vegyenek a határozatok hozatalában. Ezekből az okokból az igazságügyi bizottság elfogadta, hogy a közigazgatási eljárás mellett történjék a vagyonfelosztás, illetőleg a házközösség megszüntetése, de azon fentartással, hogy ha előfordulnának oly vitás jogi kérdések, a melyek birói cognitiót igényelnek, például a születés törvényességének kérdése, vagy miután az 1873. évi törvény megadta a végrendelkezés! jogot, valamely házközösségnél valaki végrendelet alapján lépne fel igénynyel és a végrendelet érvényessége tétetnék kérdésessé, ezek közigazgatási utón nem intézhetők el, hanem hogy birói útra utasítandók és mig el nem intéztetnek, a közigazgatási eljárás felfüggesztendő, egyúttal a kereset megindítására határidő kitűzendő, ügy hiszem, ezekben eléggé kimerítően említettem meg mindazt, a mi ezen törvényjavaslatban lényegesb intézkedés s azon meggyőződésben, hogy a házközösség teljes megszüntetése a volt határőrvidék magánjogi viszonyainak rendezésére elkerülhetlenül szükséges; hogy ez a volt határőrvidék anyagi fejlődését lényegesen előmozdítandja és hogy a törvényjavaslat az összes •érdekek méltányos figyelembe vételével helyesen jelöli meg azon utat, a melyen minden megrázkódtatás nélkül megtörténhetik az átmenet a fejlettebb jogi életnek megfelelő rendezett magánjogi viszonyokba; ajánlom a t. háznak a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául leendő elfogadásra. (Helyeslés.) Izákovits Milán: T. képviselőház! A polgárosított magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmények megszüntetését czélzó törvényjavaslat százados jogállapotokat akar nagy hirtelenkedéssel megváltoztatni. A határőrvidéki nép alig tudott hozzászokni a polgári közigazgatáshoz s mi már is magánjogi viszonyait akarjuk megváltoztatni, T. képviselőház! Európa minden államaiban — sajnálattal legyen constatálva — terjed a szegénység, terjed a socialismus. Ezen kettős baj ellen a tudomány sem tudott más szert ajánlani, mint az associatiót. És t. képviselőház, midőn a legközelebbi múltban e képviselőházban az agrár kérdés pendittetett meg: akkor Bausznern G-uidó képviselő ur — hajói emlékszem — a ház általános helyeslése mellett utalt az associatio, a vagyonközösség előnyös és üdvös voltára. Ez az, a vagyonközösség itt meg van t. ház és mi le akarjuk rombolni. A földbirtokok túlságos eldaraboíása „crisisekkel" fenyeget mindenütt és mi fel akarjuk darabolni azokat a birtokokat is, melyek eddig osztatlanok voltak és melyeknek osztatlan volta mellett jól érezte magát a nép. Ezen állításom igazolására t. ház, bátorkodom azon körülményt felhozni, miszerint a határőrvidéken létező nép rendes anyagi viszonyok közt élt és él jelenleg is. És habár szegényebb sorsú ember is létezik közötte, de koldus nincsen. Ellenben mióta Horvátországban a házközösség intézménye megszűnt, ott nemcsak szegény ember, a mi ezelőtt nem volt, de koldus is létezik. Én, t. ház, a magam részéről figyelembe véve az általam képviselt érdekeltséget, figyelembe véve azon körülményt, miszerint hitem és meggyőződésem az, hogy e törvényjavaslat által a nép