Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-115

115. ersságos ülés április 30. 1885. 171 met, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa az első szakaszt). Helfy Ignácz: T. ház! Felesleges mondanom, hogy ezen szakaszt nem fogadhatom el, mert ebben van tulaj donképen az egész törvényjavaslat lényege s a ki ezen szakaszt elfogadja, az elfogadja ezzel már az egész törvényjavaslatot, mert annyira utóvégre nem lehet megkötni a minister kezét, hogy imide vagy amoda hány hivatalnokot nevezzen ki. Erre nézve tehát röviden kijelentem, hogy e szakaszt nem fogadhatom el. De megvallom őszintén, hogy felszólalásomnak oka az, hogy kénytelen vagyok a t. előadó ur beszéde egy részére pár szóval válaszolni. {Malijuk! a szélső balon.)

n O azt mondta, hogy szemelől tévesztem Erdély speciális birtokviszonyait és hogy ez oknál fogva elleneztem azt, hogy a nyilvántartásban az erdélyi részekre nézve kivétel tétessék. Bocsánatot kérek, azt hiszem, hogy ismerem azokat— legalább törekedtem megismerni — és nem is tagadtam egy árva szóval sem, hogy ott a birtokviszonyok sok tekintetben különböznek a magyarországiaktól. De tagadom, hogy a különbözőségből az következnék, hogy tehát a nyilvántartási intézkedésre nézve ott különlegesen járjunk el. Ha ott a birtokviszonyok még nincsenek annyira rendezve, mint nálunk — a mint hogy tényleg nincsenek — abból legfeljebb az következik, hogy a minister ur kérjen meghatalmazást az országgyűléstől — mindenki szívesen megadja neki — hogy az ország bármely részében, a hol a katasteri munkálatok még befejezve nincsenek, intézkedhessek, hogy azok végrehajtassanak; következik belőle az, hogy a teljesen nem rendezett viszonyok rendeztessenek. De hisz ezen új hivataloknak nem az lesz feladatuk, hogy rendezzék a viszonyokat, hanem csak az, hogy a létezőket nyilvántartsák. Ezzel tehát nincs indokolva, hogy ott particuláris intézkedéseket tegyünk. A t. előadó ur phantasiájában oly messze ment, hogy figyelmeztetett engem arra, hogy erről az oldalról ne tegyünk szemrehányásokat a partieularisums miatt, mert hisz mi is hangoztatjuk sokszor az erdélyi particuláris érdekeket, különösen a főrendiházi reform tárgyalása alkalmával csináltunk nagy lármát az erdélyi mágnások érdekében. Engedelmet kérek, nagyon téved a t. előadó ur. Mi nem azt kértük, hogy az erdélyi mágnásokra nézve tartalmazzon a törvényjavaslat valami particuláris intézkedést. Ezt egyikünk sem mondta; mi nem fogadtuk el a censnst sem Magyarországra, sem Erdélyre nézve. De még azok is, kik hajlandók lettek volna a censnst kisebb mértékben elfogadni, nem mondták, hogy az az erdélyiekre nézve mondassék ki. Ilyesmi eszük ágában sem volt. Épen mert az egész ellenzék azt akarja, hogy az unió, mely a törvényben I | megállapittatott, átmenjen az életbe is: ép azért | nem látom szívesen, ha újabb törvényjavaslatokban a különállás különleges intézkedések által van kifejezve. Miután már erre rátértem, még egy szót mondok a t. előadó urnak ama viszonválaszára, melyet ama megjegyzésemre mondott^ hogy a bukott ministerek ide nem jöttek át. 0 azt mondja, hogy átjöttek. Bocsánatot kérek, valószinííleg azért történt e tévedés, mert cuumiative felelt nekem és Ernuszt képviselő urnak. Én a magam részéről nem tudok példát, hogy a bukott minister átjött volna a mi pártunkra. Ha ez megtörténik, alapja lesz érvelésének, addig nem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Méltóztassék megengedni, hogy Helfy képviselő ur által az erdélyi viszonyokat illetőleg mondottakra rövid felvilágosítást adjak. 0 helyteleníti, hogy Erdélyben külön állapotok teremtessenek^ külön orgánumok létesíttessenek; szerinte, mentül előbb arra kell törekednünk, hogy az erdélyi viszonyok is hasonlók legyenek a magyarországiakhoz. Általánosságban ez tökéletesen áll; nem is jut senkinek eszébe ott különös viszonyokat és testületeket teremteni, hacsak speciális szükség nincs reá. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy ha ily viszonyok vannak, nem azt kellene tenni, hogy speciális igazgatóságot állítsunk fel a teendők ellátására, hanem felhatalmazást kellene kérni a kormánynak arra, hogy az erdélyi viszonyokat egyenlőkké tegye a magyarországiakkal. Csakhogy, t. ház, ezen felhatalmazás kérésére nincs szükség; mert ez rég meg van adva, de végrehajtva nincs. A meghatalmazás arra vonatkozik, hogy a birtokviszonyok Erdélyben rendeztessenek, a mi nem tisztán katasteri, pénzügyi eljárás, hanem biróí eljárás következménye és a mily mértékben halad a birói eljárás, azon mértékben a birtokviszonyok rendezése folytán lesz szükséges a katastert tisztába hosni. így tehát daczára annak, hogy a képviselő ur arra hivatkozott, hogy ő erdélyi képviselő, mégis kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ő ezen viszonyokat nem ismeri. Mert e tekintetben semmi új felhatalmazás kérésére nincs szükség, csak a létező felhatalmazásnak végrehajtására és pedig oly időben, mely nem egy-két esztendeig tart, de legalább évtizedekre fog terjedni. Kérem ezek alapján a javaslat ezen 1. §-ának elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik az 1. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadni? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Zsilinszky Mhály jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2—10. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részlege*