Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-115

115. orssdgos ülés április 30 1885. 161 m;k költségvetési törvényeink, a melyekből éven­ként kettőt abstrahálhatunk: először azt, hogy a meglevő kereten belől is folytonos személyszapo­rulat mutatkozik; másodszor, hogy valahányszor az administratio működése itt vagy ott némi tekin­tetben megakad vagy nem míiködik ugy, a hogy óhajtandó volna, rögtön egy új hivatal felállítása hozatik javaslatba. T. ház! Ilyen tárgy az is,a mely előttünk fekszik. És ha már egyebet nem említenék fel, csak azon körülményt abstraete véve, hogy egy katasteri munkálatnak, melynek elkészítése évenkint átlag­két milliót vett igénybe, fentartása, eonserválása most az elkészítési költségek 207°-át teszi állan­dóan szükségessé, ez maga oly abnormis állapot, a mely feltűnik mindenkinek, a ki bizonyos arányt akar a müvek létesítése és azok eonserválása te­kintetében megtartani. A pénzügyi bizottság, valamint a javaslat in­dokolása is két körülményt említ fel, melyekre alapítva szükségesnek tartja ezen újabb drága berendezést. Az egyik — úgymond — az, hogy azon apparátus szükséges azért, hogy az állam­kincstár nagyobb megkárosításnak ne legyen ki­téve, mert megtörtént, hogy a katasteri munkála­tok eddigi helytelen nyilvántartása következtében számtalan adóösszeget kellett elévülés ezímén leírni, niiután a katasteri kezelés szabálytalan volt s a ki vetések olyanok voltak, melyek nagyobb adótételek behajtását elhúzván, bekövetkezett az, hogy az adókat törvény szerint elévültöknek kellett tekinteni. r En megvallom, óhajtottam volna, hogy ha már ezen motívum felhozatik, legalább némi ada­tok nyújtassanak arra, hogy az egyenes adóból évenkint elévülés ezímén leirt összegek mennyit tesznek ki; mert én merem állítani, hogy elévülés ezímén az ingatlanokra kivetett adóösszegek leírása ez országban nagyon kevésre mehet. Hi­szen magamnak volt alkalmam tapasztalatot sze­rezni ii tekintetben, hogy az elévülés oly nyilván­való volt, hogy nemcsak a jogász, de a laieus is teljesen tisztában volt annak bekövetkezte felől és a leírás még sem történt, mert azt mondták, hogy a fizetésre való felhívás ki volt függesztve plaká­tokon, hogy tessék fizetni és a ki nem fizet, execuíiót kap, mert ez a kifüggesztés az elévülést meg­akasztja. Ismétlem, minthogy adatok nem fekszenek előttünk, a mindennapi tapasztalatra hivatkozva merem állítani, hogy azon veszteség, a mii az állam­kincstár adóelévülés folytán szenved, nagyon ke­vés vagy talán semmi. Egyébiránt ha ezen eset csakugyan fenforog és a katasteri munkálatok hiányossága folytán ilyen elévülések bekövetkez­hetnek, azon egy intézkedéssel nagyon könnyű segí­teni és igazságos is, ha tudniillik kimondatik, hogy tessék a katasteri íveket az érdekelteknek rendbe KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VI. KÖTET. tartani és a kik pedig a bírtok változásokat nem jegyeztetik le, ám viseljék annak hátrányát ma­guk és jogos, hogy elévülés tekintetében is maguk­nak tulajdonítsák, ha illetéktelen adókkal terhel­tetnek. Ezen intézkedéssel igen könn)'en orvosolható volna a baj, de állandó apparátus berendezése, ami pénzügyi viszonyaink közt és azon nagy terhek mel­lett, melyek e kis országra nehezednek, ép oly hely­telen, mint terhes, miután a contemplált berendezés olyan minő Európa legerősebb gazdasági államá­ban sincs, (ügy van! balfelöl.) Hogy nálunk ily ezélra egy ily apparátust rendezzünk be, azt szem­ben az ország közgazdasági és pénzügyi viszo­nyaival, én lelkiismeretes képviselői kötelességem­mel meg nem egyeztethetönek tartom. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) A másik ok, a mi felhozatik, a katasteri munkálatok épségben tartása. Megengedem, hogy a múltban, midőn a ka­tasteri munkálatok megőrzésével vajmi keveset törődtek, ez elhanyagoltatott, de nem azért, mintha akkor az apparátus nem lett volna elegendő és kellő rendszabályok és törvények mellett nem le­hetett volna a czélt elérni, hanem egyszerűen azért, v mert akkor a nyilvántartással se isten, se ember nem gondolt; és ha csak a felek maguk utána nem jártak, nem törődött vele se a község, se a pénz­ügyi, se a politikai hatóság. A baj tehát némábban feküdt, hogy nem voltak elegendő közegek arra, hogy kellő anyagi szabályok mellett a folytonos evidentiában tartás lehetséges legyen, hanem azért, mert elhanyagolták a dolgot. S én azt hiszem, hogy ma is a mi rendkívüli terjedelmetöltött pénzügyi administratiónk mellett és talán az egy központi felügyelő közegen kivül, melyre nézve elismerem, hogy a ministeriumnál talán szükséges, a jelenlegi pénzügyi admini­strativ hatóságok azon nyilvántartási teendőket, melyekre ezen nagy apparátus igényeltetik, bát­ran elvégezhetnék. (Ugy van! Ugy van! a bal-és a szélső baloldalon.) Legalább oly indok, mely meggyőzne ben­nünket arról, hogy az a nagy apparátus, melylyel a pénzügyminister ur rendelkezik és melyben oly közegeket is látunk, mint például az illeték ki­szabási hivatalok, melyeknek a mai administratio rendszerében igazi és komoly hivatását belátni képes nem vagyok, mondom, előttünk nincs is­meretes indok arra, hogy a jelenlegi nagy szer­vezet a szóban forgó teendőket nem végezhetné el. S itt közbevetőleg" legyen szabad épen az illetékkiszabási hivatalokra nézve egy példát felhozni. Egy esetet panaszolt nekem valaki. Egy conversionalis kölesönt akarván az illető felvenni, igénybe vette az illetékmentességet. Roppant költséggel, nagy fáradsággal és után­járással benyújtotta kérvényét a ministeri ren­21

Next

/
Thumbnails
Contents