Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-113

113. országos ülés április 28. 1885. 129 én nem tartom a magam részéről lehetőnek: ebben, j engedelmet kérek, nem alapos informatión indult el a képviselő nr. A mi már a felmentés megadását vagy meg nem adását illeti, én ebbema képviselő urnak tökéletesen igazat adok és azt hiszem, az a helyes felfogás, bár nein húzta ki belőle egészen a consequentiát, hogy a felmentés megadása vagy megtagadása bizalmi vagy bizalmatlansági kérdés nem lehet. De viszont azt is hiszem és ebben nem húzta ki szerintem helyesen a consequentiát, hogy még az sem lehet az indok, hogy oly czélokra is költött el valamit, a mely ezélokat magukat valaki nem helyesel; csak az lehet a kérdés, hogy a törvény által meghatározott czélra és mennyiségben költötte-e el? (Helyeslés jobb felől.) És azt tartom, hogy egyáltalában a bizalom és bizalmatlanság teljes kizárásával a helyes parlamenti felfogás, a felmentések megadásánál igenis az: megbírálni, hogy megtartotta-e a kormány a költségvetési törvényt, vagy ha egy vagy más dologban túlment azon, kellően van-e indokolva eljárása és az ország érdeke szempontjából is volt-e szüksége reá? Ha e két körülmény fenforog, azt hiszem, bizalom vagy bizalmatlanság felvetése nélkül megadandó a felmentvény, ha nincs meg, megtagadandó. (Helyeslés a jobboldalon.) Még egy pár szóval kívánok válaszolni Madarász képviselő ur egy megjegyzésére. A képviselő ur ugy látszik azt hiszi ezen megújított határozati javaslatból, hogy a túlkiadások nem szoktak indokoltatni. Engedelmet kérek, mindig indokoltatik és ha egyszer-másszor megesett, hogy valamelyik ministerium egy túlkiadást rögtön nem indokolt, a főszámszék kötelessége szerint azonnal felszólította az indokolásra és ha az végleg meg nem történt, jelentésében e körülményt felemlítette. (Ugy van! a jobboldalon.) Itt némileg, ha jól értettem más kívántatik, kivántatik az, hogy bizonyos nagyobbmérvíí előirányzat nélküli nagy túlkiadások, ha előzetesen nem lehetséges, külön is jelentessenek be direct a háznak magának, ne pedig csak a számszékkeli levelezésben nyerjék kifejezésüket. Azt hiszem, ez a lényege és czélja ezen határozatnak, (Ugy van!) de indokolni eddig is mindig kellett, nem is lehetett nem indokolni, mert a számvevőszék ragaszkodott ahhoz joga és kötelessége szerint és jelentésében minden ily körülményt felemlített. Ezek megjegyzése után kérem a t. házat, méltóztassék határozni a zárszámadási bizottság javaslata felett. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök í Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik a zárszámadási bizottság jelentését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következnek az egyes határozatok. KÉPVH, NAPLÓ. 1884—87. VI. KÖTET. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): 1. Tárgyalásai folyamán — habár az előző évek e nemű tapasztalataival szemben javulás kétségtelen — még mindig elég gyakran észlelt a bizottság olyan túlkiadásokat és élőirányzat nélküli kiadásokat, melyek indokolását méltányiandóknak s ez okból elfogadhatóknak is talált ugyan, de nem zárkózhatott el azon meggyőződés elől, hogy a kormány azon kiadások szükségességének tudatában, azok fedezetéről póthitel kérése útján eleve gondoskodhatott volna; oly esetekben pedig, midőn azok utalványozása halasztást nem tűrő körülmények miatt sürgősen szükséges volt, törvényhozási jóváhagyás végett kötelességszerííleg legalább utólag bejelenthette volna. Ezen meggyőződésben a bizottság felkérendőnek találta a t. képviselőházat, hogy utalva 1880-ik évi 3755. számú, hason indokokból hozott határozatára, a királyi kormányt újból utasítsa hogy: , Minden az államháztartást szabályozó törvényektől eltérést okozó kiadást előzetesen, a mennyiben az lehetséges nem volna, utólagosan, de a vonatkozó zárszámadások beterjesztéséig minden esetre jelentsen be s azok törvényhozási jóváhagyását kérje ki." Enyedi Lukács: T. ház! Nekem erre vonatkozólag egy kis módosítványom volna. A zárszámadási bizottság javaslatának utolsó két mondatát akként indítványozom módosíttatni, hogy így szóljon: ,.utólagosan a vonatkozó zárszámadások beterjesztéséig jelentse be, hogy a törvényhozás az iránt a zárszámadásokkal együtt intézkedhessek". A különbség a két javaslat közt az, hogy mig a bizottság által javasolt szövegben a törvényhozás jóváhagyása van kikötve az utólagos bejelentéseket illetőleg, addig ezen módosításban a zárszámadásokkal egyidejüleges tárgyalása javasoltatik. Azt hiszem, erre nézve a t. háznak kifogása nem lehet, mivel a dolog érdemén egyátalán nem változtat és az eljárást könnyíti. (Helyeslés.) Abonyi Emil előadó: A mennyiben ^ a t. képviselő ur által javasolt módosítás a bizottságjavaslatával lényegileg megegyez, ahhoz hozzájárulok. {Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság eredeti javaslatát fentartani? (Nem!) Kijelentem tehát, hogy e határozati javaslat Enyedi Lukács módosításával fogadtatott el. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa).felkéri a bizottság a t. képviselőházat, miszerint mondja ki, hogy: „Fenforgó akadályok miatt a zárszámadás beterjesztéséig a ministeriumok részéről netán indokolatlanul maradó túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és kevesebb bevételek indokolásai a számszékkel utólag közlendők, hogy ez 17