Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-113

j 24 US. emágej ölés április 28. 18$;. kölcsönök álladókat, melyet 1882. év végéig névértékben mutatott ki az 1883. évre a pénzügyminister úrral egyetértőleg — az ugyanazon évi deczember hó 31 én jegyzett tőzsdei zár-árfolyamnak megfelelő forgalmi értékben, azaz a 6%-os aranyjáradék 100 frtos czímleteit 121 írttal bankjegyben, 4%-os aranyjáradék 100 frtos czímleteit 88 frt 90 kr. bankjegyben és az 5%-os papirjáradék 100frtos czímleteit 86 írttal bankjegyben mutatta ki. Ezen eljárást uzzti] indokolta, hogy azon visszásság folytán, hogy akkor, mikor az állam az aranyrente conversiója folytán kamatterhet nem kis mértékben'apasztotta, mérlegünk az eddigi rendszer, tudniillik a renteadósságoknak névértékben való kimutatása mellett a conversió eredményéül mégis nem javulást, hanem az adósság emelkedése miatt tetemes veszteséget mutat s hogy a közforgalom tárgyát képező cselekvő vagy szenvedő vagyonnál annak értékét nem a névleges érték, hanem annak tőzsdei ára határozván meg, azonczímletek állaga a mérlegbe helyesen csak a tőzsdei árfolyam szerinti értékkel volt beállítható. A bizottság ezen indokolást, s annak folytán a tehervagyon helyesbítésének az államszámszék által contemplált módját helyesnek és elfogadhatónak nem tarthatta, már csak azért sem, mert a tőzsdei árfolyam már azon oknál fogva sem lehet alkalmas értékmérő az adósság leltári értékének megállapításánál, minthogy az évről-évre a legnagyobb ingadozásoknak van kitéve, ugy hogy az adósság — ha annak álladékában évközben változás nem is áll elő — árfolyam szerint kimutatva hol nagyobb, hol kisebb leltári összegben szerepelne, mig a felvett kölcsönökből szerzett activ vagyonrészek értéke nem változván, az egyensúly az activum és passivum között folyton megzavartatnék. Ezen — s a jelentésünkben bőven kifejtett egyéb indokoknál fogva — találta a bizottság felkérendőnek a t. képviselőházat, miszerint határozza el: „hogy ezentúl a 4%-os arany- és 57.-08 papírjáradék-kölcsönök az állami leltárban az adósságok számláján a kibocsátási nettó árban, illetőleg az effective felvett összegben mutattassanak ki". Ezzel kapcsolatban ki kell kérnem a t. képviselőház figyelmét arra, hogy a mennyiben az 1. erdélyi, a duna-drávai és az alföld-fiumei vasutak időközben államosittattak, az ezek részére adott több mint 61 milló 350 ezer frtnyi állami kamatbiztosítási előlegek, a mint az a múltban már a keleti vasút államosításánál is történt, elejtendők lennének, a nélkül azonban, hogy az ingatlan értékének megfelelő emelése által az állam activ követeléseinél előállott veszteség ellensúlyozandó lenne. Végre bátor vagyok azon határozati javaslatra áttérni, melylyel az 1883 : III. és az ezzel össefüggésben levő t.-czikkekkel a kormány részére engedélyezett hitelek ellenében az 1883. évi állami zárszámadás szerint előfordult túlkiadások, valamint felmerült kevesebb bevételek jóváhagyása kéretik. A mint előadni szerenesés voltam, a zárszámadások általában az előirányzatnál kedvezőbb eredménynyel zárulván, miután a bizottság valóban meggyőződött arról, hogy az előfordult túlkiadások teljesen méltánylandó indokokon alapulnak s igy a constatált eltérések miatt a kormányt vád nem érheti, a határozati javaslat ezen részét elfogadni méltóztassék. Ezzel szoros összefüggésben áll a javaslat második része, mely az 1883. évi állami zárszámadás, az állami háztartás évi eredményét a következő végösszegekben tünteti elő: Előirányoztatott kiadásul 334.907,654 frt 68-5 kr., bevételül 289.712,487 frt 43'5 kr., hiányul 45.195,167 frt 25 kr. Az előirt kiadás a tehervagyon-mérleg helyesbítésére ajánlott módosítás elfogadásának feltételezése mellett 293.369,761 frt 62"5 kr., az előirt bevétel 290.971,480 frt 85 krt teszem E szerint a jövedelmi hiány nem 12.176,367 frt 60*5 kr., a mint ez azon feltevésbe kitüntetve lett, hogy mig a tehervagyon-mérleg helyesbítésére vonatkozó módosítások elfogadva nincsenek, változtatás nem eszközölhető, hanem 2.398,280 frt 77-5 kr. Mint jeleztem, a javaslat ezen része a megelőzővel szoros összefüggésben állván, kérem a t. házat, hogy azt elfogadni és a ministerium ré szere a kért felmentést megadni méltóztassék. (Helyeslés jótibfelől.) Enyedy Lukács: Nem szándékozom a zárszámadási bizottság jelentésének azon részére kiterjeszkedni, a mely a sommázatot, illetőleg az állami háztartás eredményeinek összeállítását tartalmazza, mert erről ugy a t. háznak, mint nekem is volt alkalmam a költségvetés tárgyalása alatt bírálatot mondani arra nézve, hogy az állami háztartás kezelésének végeredményéről és a zárszámadásokban erre vonatkozólag kimutatott adatokról mi a nézetem. Ez alkalommal a zárszámadási bizottság jelentését tárgyaljuk, lesz szerencsém néhány észrevételt tenni magára a parlamenti controlra nézve. Előre bocsátom, hogy a zárszámadási bizottság elismerésre méltó elfogulatlansággal járt el és hogy a zárszámadási bizottság többsége a parlamenti controllnak alkalmazásában, a mennyiben ez a fenálló törvények szerint lehetséges volt, útjában nem állott és ezt pártkérdésnek nem tekintette. (Helyeslés.) Azon szempontból indult ki, hogy a parlamenti controllnak alkalmazása nem bizalmi, hanem bizonyos tekintetben bizalmatlansági kér-