Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-113

113. országos ülés április 28. 1885. 121 tanácskozás is mutatta, midőn az elöbbeni szakasznál háromszor szólottam a vita bezárása előtt. Itt nem tettem, mert ez egyike azon pontoknak, a melyeknél lényeges az eltérés köztünk és a t. túloldal közt. Ez meg volt beszélve már többször. Az előttem szólott Apponyi t. képviselő ur az ő szokott eloquentiájával magyarázta meg, hogy itt a 6.600,000 frtos munkálatok befejezése után a maximális megterheltetés szabályait alkalmazni kell. Egészen igaza volna azon esetben, ha az ártér egész területe, mint olyan, megosztható volna. Itt van köztünk a lényeges külömbség, hogy mi a társulatot mint olyat vesszük, a mely életben van, törvényesen megalakultnak tekintjük már 1872. év óta és olyannak, a melynek területe magában foglalja nemcsak a Rába és Rábcza vidékét, hanem a Hanságot és Fertőt is. Hogyha kihagyunk ebből bizonyos részt, akkor természetes más társulatról lenne szó. De a más társulatról mit mond mint közérdekű társulatról a maximalis megterheltetés elvének tekintetében az 1884. XIV. t.-cz., a mely eddig egyedül szól a legnagyobb megterheltetés elvéről és azon criteriumokról, melyekhez az kötve van? Azt mondja a törvény: „Minden társulat, mely ezen szakasz rendelkezését igénybe venni kívánja, tartozik igazolni: a) hogy az ártér műszakilag és pedig ott, a hol különböző vizszínek vannak, ezekre való tekintettel, fejlesztetett; esetleg, hogy a meglevő árfejlesztés a kormány által elfogadhatónak találtatott.

8 Itt egy sokkal nagyobb ártér levén mint az, a melyre a 6.600,000 frtos munka vonatkozik, tehát nem lehet a maximális megterheltetésről beszélni mindaddig, mig az 5.500,000 frtos munka is be nem fejeztetik, illetőleg a társulatnak összes ezéljai megoldatnak. Csak ha az 5.500,000 frtos munka meg lesz, csak akkor lehet a maximális megterheltetésről beszélni. „b) Hogy az igy fejlesztett ártér minden része beleértve a 15. §. második bekezdése értelmében újonnan bevonandó érdekelteket költségekhez aránylag hozzájárul." E czélra az 1881 : XLII. t.-cz. szabályai szerint a pótliquidatiók megejtendők — szeretném tudni, hogy itten hogyan fognak megejtethetni — „tekintet nélkül azon rendelkezésre, hogy a már liquidált alaptőkének a liquidálandó új befektetés legalább egy negyedét kitegye." Ha mondom, arról lehetne szó, hogy egy új társulat alakíttatik, egy második, mint a melyet eddig ugy nevezünk „Rába- és Rábczavidéki vízszabályozási és ármentesítés! társulat", akkor lehetne maximális megterheltetésről beszélni. De, miután nem új társulat megalakításáról van szó, hanem a régi társulat működésének bizonyos részletekben helyreállításáról és arról, hogy az autonómia helyreállítása után a társulat azon helyzetbe hozassék, hogy a további munkálatokat is befej ezKÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. VI. KÖTÜT. hesse; a maximális megterheltetés kérdése, ha elfogadtatik ugy, a mint javasolva van, a munkák végleges befejezése alkalmára, csak akkor jöhet szóba, midőn az összes munkák befejeztettek. Minthogy a dolgot igy fogom fel, gróf Károlyi Sándor t. képviselő ur módosítványát nem fogadhatom el és kérem a t. házat, méltóztassék a 9. §-t a közlekedési bizottság szövegezésében elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Darányi Ignácz előadó I T. ház 1 Különböző volt a kiindulási pont, melyből ezen kérdést megbíráltuk. Gróf Károlyi Sándor t. képviselő ur ugy fogta fel a dolgot, mint ha a társulatnak egyik részét a másiktól elválasztani lehetne. Ez nem történt meg, a többség ezt nem fogadta el, az 5. §-ba felvett módosításnak sem lehet ezen értelmet tulajdonítani. Természetes tehát, hogy most oly módosítást, melyben * társulatnak egy részéről van szó, mert az első sorban mindjárt az mondatik, hogy az érdekeltség egy része nem kötelezhető nagyobb teherre — ily distinctiót most már, midőn a másik elvet fogadta el a képviselőház, egy módosítással felvenni nem lehet. A többi ellenvetésekre voltam bátor már az általános tárgyalásnál megfelelni. Csak egyet vagyok bátor felhozni és ez az, hogy magának az illető érdekeltségnek és társulatnak nincs érdekében az, hogy ezen módosítás elfogadtassék és én nem is azt mondom, hogy ez 25 évig actualitás jellegével nem bir, hanem mit mond gróf Károlyi Sándor t. képviselő ur módosítványa? Kötelezően kimondja, hogy az 1884: XIV. t.-cz. 23. §-a alapján elrendelt eljárás alkalmazandó, vagyis elrendeli, hogy a kataszter újonnan felveendő. Ebben nem volna köszönet az érdekeltségre nézve, ha néhány év múlva új kataszter készül és kiderül, hogy sokkal nagyobb az a kataszteri tiszta jövedelem, mint a több teher, mely rájuk háromlott. De különben is mi történhetnék ? Az, hogy két kataszter készülne azon kivül, mely a mait évben készült, szóval nem történnék egyéb, mint folyton új kataszteri felvételek, három kataszter egymásután. Ehhez a képviselőház többsége nem járulhat, azért kérem a módosítás mellőzését. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. háztól: méltóztatike a 9. §-ra nézve a gróf Károlyi képviselő ur különvéleményében előadott szöveggel szemben a bizottsági szöveget fentartani, igen vagy nem ? (Felkiállitások: Igen! Nem!) Kérem azokat, kik fentartani kivánját, méltóztassanak felállani. (MegtSrténik). A ház többsége fentartottaa szöveget és igy gróf Károlyi Sándor módosítványa elesett. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 10. §-t). Elnök: A 10. §., ha nincs észrevétel, elfogadtatik. E szerint a törvényjavaslat részleteiben is 16