Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-113

113. országos üís április 28. 1885. 111 nyom elfogadtatnék, természetesen hasonló módosítás szüksége forogna fenn a 3. és 4. §-nál, melyekben a költségek körülírva vannak ; ha azonban ezen módosítványom nem fogadtatnék el, természetesen tartózkodni fogok a 3. és 4. §-nál oly indítványok megtételétől, melyek csak jelen módosítványom elfogadása esetében bírnának alappal. (Helyeslés balfelöl.) Hoítsy Pál jegyző (olvassa a módosítványt): „Az 1. §. visszautásittatik a közlekedési bizottsághoz a szükséges munkálatoknak szabatosabb körülírása végett." Tóth Antal: T. ház! Nemcsak a szakértők, de a laikusok is kell, hogy belássák, hogy e borzasztó vízmennyiséget, melyet most két árok közé szorítva akarnak Győr alá vinni, teljes lehetetlenség. Mint laikusnak van annyi érzékem hozzá, hogy bizonyosnak tartom, hogy az a vízmennyiség ott meg nem fér. Csak egyetlen egy mód volna s ez a víznek elosztása. Ezt azonban elejtették, miután mellékfolyók, nevezetesen a Keszeg-ér és Gubod-ér szabályozása egyelőre nincs felvéve. Ezalatt a vizet Győr alá viszik és a szerencsétlen kathastropha bekövetkezik. S még ha volna valaki, a ki felelős volna a károkért, ha e szerencsétlenség bekövetkezik ? Más államokban ily nevezetesebb szabályozási műveleteket csak rendes viszonyok közt szoktak behozni, mig reánk akkor erőszakolják, midőn rendkívüli csapások folytán ugy szólván koldusbotra jutottunk. Hisz a szabályozás végleg még nincs megállapítva, még az előmunkálati költség nincs végleg befizetve és mégis pár év előtt a végrehajtók özöne lepte el vidékünket. Mi fog hát történni ha e műveletek megindulva, nemcsak az előmunkálati költség, de a tőke és kamat is fizetendő lesz? Akkor talán az elöljáróságnak nem lesz egyéb dolga, mint az adó és szabályozási költség végrehajtásával foglalkozni. Ép ezért t. ház, igen tudom méltányolni gróf Apponyi Albert t, képviselő ur azon módosítását, hogy az 1. §. utasíttassák vissza a bizottsághoz s ahhoz részemről hozzájárulok. Elnök: Szólásra senki sem lévén félj egyezve, a vitát bezárom. Báró Kemény Gábor, közmunka- és közlekedési minister: T. ház! Teljes mértékben osztozom gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamnak azon felfogásában, hogy lehet valami tisztán az elvont tudomány szempontjából igen szép és tanulságos, de a gyakorlati életre alkalmazva életet nem adó, talán inkább életet kioltó. Megtörténhetik még az is, hogy egyik vagy másik szabályozási művelet a tudomány minden követelményei szerint keresztülvive igen szépen sikerül, de annyiba kerül, hogy e miatt az illető érdekeltek elviselhetetlen terheket volnának kénytelenek viselni. Ezen szempontból is megvizsgáltattak a | tervek és én azon meggyőződésre jutottam, hogy a javasolt munkának keresztülvitele ilynemű veszedelemmel az illetők részére nem jár. Felhozta a t. képviselő ur azt, hogy csak azon munkálatok hajtassanak végre kényszerrel a kormány által, melyek csakugyan elkerülhetetlenek. Épen ez volt a szempont, a mely szerint a 6.600,000 frtos terv megállapíttatott. Már tegnap is bátor voltam felemlíteni és felemlíttetett és bővebben indokoltatott a közlekedési bizottságnak tanácskozásaiban, hogy a 6.600,000 frtos terv csak az árvizmentesítésre terjed ki; de kiterjed az árvizmentesítésre az összes egész területet illetőleg, a melyről szó van. Bátor voltam hangsúlyozni azt, hogy ha a területet, az árteret elosztani képes nem vagyok, képes vagyok elosztani a munkálatokat és épen ezen elméleti elosztás lehetősége vitt arra, hogy a törvényjavaslat a munkálatoknak csak egy bizonyos részére terjed ki. Mindazon munkálatok, melyek a szőnyegen levő törvényjavaslat l.§-ában felsoroltatnak, egyenesen, tisztán és kizárólagosan az árvizmentesítésre vonatkoznak. Ezt még megrövidíteni, azoknak némely részét kihagyni, azt gondolom, indokolatlan. Megtörténhetnék, vagy talán raértföldhosszúságú helyeken általában biztos gátak védenék a területet, de egy helyütt nyílás, hiatus marad, a melyen át kiömölve az ár, kitudja milyen veszély fenyegetné az illető területet. Ismételve vagyok bátor a t, ház figyelmét felhivni arra, hogy most néhány nap óta van körülbelül akkora terület viz alatt azon a vidéken, a mely terület termésének értéke felért volna annyival, mint például a 6.600,000 frtnak egy évi kamatja. Felhozta a t. képviselő ur azt, hogy a nagyobb szabályozási terheket könnyebben tudják viselni az eg\es nagybirtokosok, mint a szegény ember, a kisbirtokos. Hát nézzük meg közelebbről a dolgot. Például van valakinek azon a vidéken 10 vagy 20 hold földje és netalán a legszebb vetései vannak; de áprilisban, mint most, kiömlik a viz csak néhány napra és ez a tízszerte a húszszorta többet érő jövedelmet képes megsemmisíteni, ez évben tán összes jövedelme elpusztul. Az olyan emberekre, kik nagybirtokosok, a kiknek különböző helyeken van birtokuk, jószáguk, ez a csapás nem annyira elviselhetetlen, mint épen a szegény emberre nézve, a kinek összes birtoka egyhelyütt van. Akár hány ember van azon a vidéken, a hol a viz kiömlött, kiknek ez által,ha csak 100 — 200 öl szélességben történik is, az egész évre minden jövedelme tönkre van téve. Már kérem, mégis nehezebb helyzete van ennek, mint azon nagy birtokosnak, kinek kétszer, háromszor vagy négyszer öntvén el több j éven át földjét az árvíz, kénytelen birtokát eladni,