Képviselőházi napló, 1884. VI. kötet • 1885. április 22–május 21.

Ülésnapok - 1884-112

108 112. országos ülés április 27. 1885. kulcs és hozzájárulási arány. Ez van tervezve. Ez azt hiszem gyakorlati és az érdekeltek érdekeinek is leginkább megfelelő. Tudom, hogy valahányszor arról van szó, hogy valaki mások helyett ezek megkérdeztetése nélkül intézkedjék, minden lépés megfontolandó és én idegenkedem is attól, hogy a hatalomszóval való új intézkedés keresztülvitessék a nélkül, hogy az érdekeltek meghallgattassanak. De mit lehet tenni az ily társulatnál, a hol minden néven nevezendő administrátió és pénzbehajtás szünetel, midőn az országnak oly területéről van szó, a mely egykoron vagyonos volt, de most e tekintetben visszaesőben van. Számos egykor jómódú községről van szó. Ezért közérdekű az ügy, ezért van a maximális megterheltetés elve a törvénybe felvéve, de nem a 8.600,000 frtos munkálatnak, hanem az egésznek befejezése után. Mert ha a 6.600,000 frtos munka után vétetnék fel a maximális megterheltetés kérdése, akkor nem tudom, hogy az akkori minister miképen lesz képes végrehajtani a törvény illető szakaszát, a mely a maximális megterheltefésről szól. Mert hiszen ott a munka teljes bevégzéséről van szó, itt pedig, a mig a 12 millió frtos munka, illetőleg azon munkák összesége, amelyek kilátásba vannak helyezve, a társulat által be nem végeztetik, addig a társulat csak félmunkát végezett. Sarkalló ez a társulatra nézve, arra nézve, hogy a 6.600,000 frtos munka befejezése után ne maradjon hosszú időn át tétlenül, hanem végezze a többi teendőt is. Méltóztassanak meg hinni, hogy nekem volna elég lelki erőm arra, hogy ha a tárgyalások folyama alatt meggyőződtem volna arról, hogy azon tételek, melyeket a kormány felállított, helytelenek és azon át, mely a t. ellenzék részéről ajánltatik, helyesebb: részemről határozottan eltérvén az elfoglalt állásponttól, elfogadjam az önök által javasoltakat. Igenis jól érzem, mily nagy a felelősség, mely e tekintetben terhel, ily nagy vidékre, ily nagy összegre terjedő kényszermunkának törvény által való megállapításában és keresztülvitelében, midőn egyszersmind oly kérdéseket vetnek és vethetnek fel e munka sikerét illetőleg, melyekre egész positivitással felelni senki sem tud. A legnagyobb lelkiismeretességgel vizsgáltam meg az erre vonatkozó munkálatokat, nem egyszer hallgattam ki különböző szakértőket és azon meggyőződésrejutottam, hogy a törvény aviszonyoknak megfelelőleg helyes; őszintén és határozottan mondom: helyesebbnek tartom azon eljárásnál, mely az ellenzék részéről ajánltatott. Midőn a cselekvés percze eljő, az ember még egyszer számot vet magával és ha ennek következtében azon meggyőződése jut, hogy az érvek nem döntötték meg azon álláspont helyességét, amelyen áll; nem tehet egyebet, mint ragaszkodni az elfoglalt állásponthoz, különben eljárása habozás kapkodás volna. Én tiszta meggyőződés, higgadt megfontolás után jutottam arra, hogy a törvényjavaslat, melyet ajánlok, megfelel a viszonyoknak s ezért' kérem a t. házat, fogadja el. (Élénk helyeslés jobb felől.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom, következik a szavazás. A kérdés az: elfogadja-e a ház Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról, valamint Győr város és Gyorsziget község ármentesítéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem ? Mivel azonban Horánszky Nándor képviselő ur határozati javaslatot adott be, mely a javaslatot bizonyos irányban való átdolgozás végett a bizottsághoz kívánja visszautasíttatni; előbb a háznak a visszautasítás kérdése fölött kell döntenie. Mielőtt tehát magát a főkérdést intézném a t. házhoz, előbb kérdem: méltóztatnak-e Horánszky képviselő ur visszautasítási határozati javaslatát elfogadni ? Ha ez nem fogadtatik el, felteszem a főkérdést a törvényjavaslatra nézve; ha ez sem fogadtatik el, következik gróf Károlyi Sándor különvéleménye. Méltóztassanak még egyszer meghallgatni Horánszky képviselő ur határozati javaslatának azon részét, mely azokat az irányelveket tartalmazza, a melyek szerint a törvényjavaslatot átdolgoztatni kívánja. Nagy István jegyző (olvassa). Elnök; Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Horánszky Nándor képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások! Igen! Nem?)kérem azokat,akik elfogadják, méltóztassanok felállani. {Megtörténik.) A töb bség nem fogadta el. Most kérdem a t. házat, méitóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni,igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. [Megtörténik.) A ház többsége általánosságban elfogadta atörvénjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául: ésigy gr. Károlyi Sándor ellenindítványa elesett Méltóztatik tudni t. ház, hogy a legközelebb múlt szombati ülésen a kérvények tárgyalása félbeszakadt.mivel a ház nem volt határozatképes s ugyan ez okból ezen ülésben a kérvények további sorsára határozat nem hozathatott. A kérdés tehát most döntendő el, tudniillik méltóztatik-e a t. ház kívánni, hogy valamely közelebbi ülésben a kérvények tárgyaltassanak, vagy méltóztatik-e az elmaradt kérvényeket a legközelebbi szombaton felvenni? (Felkiáltások: Szombaton!) Gr. Széchenyi Pál földmivelés-, ipar-, és kereskedelmi minister: T. ház! szombaton az orsz. kiállítás ünnepélyes megnyitása lesz, tehát kérem ne méltóztassék akkor ülést tartani. (Helyeslés.) Elnök: Tehát méltóztatnak-e beleegyezni