Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-88
72 SS. #rsiág»s ttíás aiirezías S. 1SS3. vaa Irányi képviselő urnak, tudniillik a második bekezdés harmadik sorában ezen szó helyett: „paranesnoktisztjei" tétessék „parancsnokai". Azt hiszem, ezt méltóztatnak elfogadni. Hasonlóképen a harmadik bekezdés első sorában ezen szó: „parancsnok" kihagyandó. (Helyeslés.) Azt hiszem, est is méltóztatnak elfogadni s e szerint a tizedik czikk ezen irályi módosításokkal elfogadtatik. Szathmáry György jegyző (olvassa a ll-ik csikket). Elnök: Itt Irányi képviselő ur e szó helyett „áthágásai" tétetni kívánj a , áthágása". (Elfogadjuk .') Elfogadtatott. Szathmáry György jegyző (olvassa a 12., 18., 14., 15., 16. csikkeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 17. csikket). Elnök: A 17. czikk első sorában előforduló ezen szók helyett: „megerősítései Parisban" Irányi képviselő ur azt kívánja helyezni: „amegerősített példányok Parisban- stb. Ázt hiszem, méltóztatik a t. ház ezt elfogadni. (Elfogadjuk!) Most következik a pótczikk. Szathmáry György jegyző (olvassa), Elnök: A pótczikk második bekezdésének első sorában előforduló ezen szó helyett: „Mégis", Irányi képviselő ur „Mindamellett" szót kívánja tétetni. (Helyeslés.) Azt hiszem, a t. ház e módosítvány t fogadja. (Elfogadjuk!) E szerint a törvényjavaslat és annak pótczikke részleteikbe is elfogadva levén, a végniegszavazás a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a gazdasági bizottság jelentése a selyemtenyésztés ügyének biztosításáról szóló 61. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, méltóztatik a t. ház a javaslatot felolvasottnak tekinteni, az általános vitát megnyitom, az első szó a bizottság előadóiát illeti. Emich Gusztáv előadó: T. ház! A selyemtenyésztés felélesztésére és általános fejlesztésére a földművelési minister az utóbbi években kiváló gondot fordított és ezen törekvései már eddig is kielégítő és biztató sikerre vezettek, agy hogy azokat, ház méltánylását és rokonszenvét méltán kiérdemlik. A mostanáig elért eredmény már is bebizonyította, hogy nálunk a selyemtermelés csakugyan hivatva van arra, hogy az ország déli részeiben a szegényebb sorsú lakosságnak jövedelmező mellékfoglalkozást képezzen. Ezen indokoknál fogva a közgazdasági bizottság csak helyesléssel fogadta a tárgyalás alatt levő jelen törvényjavaslatot, mely főleg az átörökölhető ragályos természetű hernyóbetegségek elleni védelemről intézkedik és a törvényjavaslat czélja nem egyéb, mint hogy saját selyemiparunk fejlődésének a világosan felismert veszélyek ellen biztos megóvást nyújtsunk és hogy a tudomány és a külföldön szerzett tapasztalatok a seíyemtenyésztés érdekében kellőleg felhasználtassanak és végre, hogy a | szükségesnek mutatkozó óvintézkedések törvény által biztosíttassanak. Nem akarom a t. ház figyelmét hosszas előadással fárasztani, hanem hivatkozom mind a törvényjavaslat indokolásában, mind a jelentésben tüzetesen előadottakra és kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a bizottság szövegezése szerint a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobbról) GÖndÖCS Benedek: T. ház! Én megvallom azt, hogy szabad országban a szabad termelés, a szabad tenyésztés és szabad eladásnak vagyok barátja és legkevésbé sem kívánom, hogy monopólium állíttassák _fel a selyemtenyésztésre nézve, mint a dohánynál van. Indokolni fogom pedig azzal, mert ma voltaképen a selyemtenyésztés a kezdeményezés első stádiumában van és ha most oly nehézségek fognak elébe gördittetni, melyek a törvényjavaslatbanmegvannakemlítve, akkor, megvallom, nem fogjuk előmozdítani a selyemtenyésztést az országban, hanem nagy mértékben hátráltatni fogjuk, mert a törvényjavaslat oly kívánalmakat tartalmaz, melyeknek azok, kik a selyemtenyésztéssel foglalkoznak, megfelelni nem képesek. Méltóztatott legközelebb hallani egy igen tapasztalt férfiútól, ki Olasaországban, Piemontban ezt a kérdést tanulmányozta, tudniillik az öreg Pulszky Ferencz képviselőtársamtól, {Derültség) hogy ezzel nem foglalkoznak Olaszországban mások, mint szegények és gyermekek. Már most, hogyan lehetséges ezektői azt kívánni, hogy ők mindig a ministerhez vagy a ministeri tanácshoz folyamodjanak petékért, hogy ő küldjön nekik, mert másként nem termelhetnek 1 De a törvényjavaslat egyéb pontban is szigorú. Eltiltja azt, hogy petéket kiosztani lehessen. Tehát, ha valaki selyemtenyésztéssel foglalkozik, kiválaszthatja a legszebb gubókat, melyeknek petéik vannak, de azokat eladnia nem szabad. Ha én egy vidéken a selyemtenyésztést a legjobb igyekezettel mívelni akarom és e czélra ki akarok osztani petéket, nem tehetem a nélkül, hogy meg ne kérdezzem a kormányt, vájjon megengedi-e. S erre a minister ur azt fogja mondani, hogy tessék beküldeni a tojásokat, majd megvizsgáljuk nagyító üvegen, hogy valósággal jók-e. Gr. Zichy Jenő: Helyes! GöndÖCS Benedek: Helyes kérem gróf Zichy Jenő szerint, de szerintem nem. Megmondom az okát, hogy miért.Mert mindazokban,kik a selyemtenyésztéssel foglalkoznak, meg van az erős jóakarat, hogy a szegény népnek adjanak keresetforrást. Bárki legyen az a selyemtermelő, ne méltóztassék gondolni, hogy olyan petéket fog kiosztani, melyek nem arra valók. 0 a legjavát fogja kiosztani. Ezért tehát szükségtelen a folyamodás, ezért nem kell semmit fizettetni. A törvény azt is mondja., hogy a selyempeték árulása nem engedtetik meg. Helyes, ezt
