Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-85

Sä. ergjágtts ülés m&rcssios 2 lSb&. 59 által a képviselőháztól eltérőleg a felsőházba helyeztetnék át egyáltalában a parlamenti tanácskozások túlsúlya, szerintem egészben véve túlzott, mert egyáltalában nem felel meg annak, mit más országokban e tekintetben látunk. Ha méltóztatnak tekintetbe venni más országok törvényhozását, azt hiszem, igen kevés országot fognak találni, a mely szükségesnek tartotta, hogy a kezdeményezés kizárólag az alsóháznak tartassék fenn. A legtöbb országban, azt lehet mondani, majdnem kivétel nélkül, egyedül azon két fontos dologra korlátoltatik az initiativa, mely két fontos dolgon fordulnak meg az államélet legfőbb kérdései, tudniillik a katonaság és adóügy kérdése. Ezen két kérdésben minden országban a képviselőház|igyekezett kizárólag magának biztosítani a kezdeményezést, vagy hu nem is mindkét kérdésben, legalább az adóügyben, mert ez utóbbit tartották a legfontosabb kérdésnek, a melylyel az egész kormányzat sarkaiból kiforgatható. Ezen túl menni, azt hiszem, egy mesterségesen ápolt aggodalom volna, mely azért sem felelhet meg és azért sem jöhet tekintetbe, mert hiszen az előttem szólott t. képviselő ur maga is említette, hogy a két ház ne legyen egyik a másik által munkájában feltartóztatva. Különösen a jelen viszonyok között, midőn & felsőház tagjai — és ezt én teszem hozzá — nem húznak fizetést, nem lehet kívánni, hogy folytonosan együtt üljenek. Azt hiszem, hogy itt gondoskodni kell egy bizonyos módról, a mely a ezélszerú' beosztást és parlamenti tárgyalást lehetővé teszi. Midőn ennek fontosságát el méltóztatnak ismerni, akkor másrészről ezzel szemben azon aggodalmak nem elég erősek arra, hogy engem a törvényjavaslat ezen pontjának védelmétől eltérítsenek. Kérem méltóztassék a javaslat ezen pontját is változatlanul a bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Helyeslés jobbfélöl.) Elnök: A tanácskozás be van fejeze, Következik a szavazás. A régi 13. most 14. §-hoz két módosítvány adatott be. Az egyik Grünwald Béla, a másik Szederkényi Nándor képviselő urak részéről. Az első kérdés az: elfogadja-e a ház a régi 13. most 14. g-t a bizottság szövegezése szerint? Igen vagy nem ? Ha a szakasz nem fogadtatnék el, akkor először a Grünwald, azután a Szederkényi képviselő ur módosítványa felett fog történni a szavazás, tudniillik a szerint, a mint azok közelebb állanak magához a törvényhez. Mielőtt ekként a kérdéseket feltenném, méltóztassék a módosítványokat még egyszer meghallgatni. Hoitsy Pál jegyző (olvassa Szederkényi Nándor és Grünwald Béla módositványát). Elnök: T. ház! Magától értetik, hogy ha ezekkel szemben a t. ház a szöveget elfogadja, jaind a két módosítvány elesetteknek fog tekintetni. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a régi 13., most 14. §-t változatlanul a bizottság sző végezése szerint lentartani igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik változatlanul fenn kívánják tartani, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség fentartja az eredeti szöveget, így a módosítványok elestek. Szathmáry György jegyző (olvassa a régi 14., most 15. szakaszt). Orbán Balázs: T. ház! A régi 14., most 15. szakasz, bár a törvényjavaslatnak egyik legrövidebb szakaszát képezi, az tárgyánál fogva mégis egyike a legfontosabbaknak. Fontosságát nyeri a korábbi szakaszokban megállapított, intézkedések következtében, mert ha a felsőház összealkotásánál és a felsőház hatáskörének kibővítésénél, annak nagyjelentőségű kérdésekben kezdeményezési joggal való felruházásánál fogva oly nagy hatalmat és oly jelentőséget adtunk, a minővel azelőtt nem birt; ha ezen hatalmi kör kitágításával alkotmányunk alapjait változtattuk meg: azt hiszem, hogy az észszerííség, sőt még a józan ész is azt parancsolják, hogy egyszersmind gondoskodjunk arról is, hogy e hatalom el ne fajul hasson és magára az alkotmányosságra és a szabadság fejlődésére veszélyessé ne válhassék. Minden valódilag alkotmányos országban, gondoskodva van arról, hogy a nemzeti akarat kifejezését képező képviselőház végzései, határozatai és az általa alkotott törvények érvényesülése elébe elháríthatlan akadályok ne gördít.essenek. Van oly ország is, a hol még a korona szentesítési joga is korlátok közé van szorítva; vannak országok, a hol például az államfő kötelezve van a képviselőház által kétszer fentartott törvényjavaslatot helyben hagyni; de épen azért, mert alkotmányunk e garantiát nélkülözi: gondoskodnunk keli arról, hogy a kijavításra alkalmat nyújtó és mérséklő felsőház e hivatása ne fajulhasson el a lehetetlenítésig, gondoskodnunk kell arról, hogy ne fordulhasson elő azon abnormis helyzet, miszerint a esökönös felsőház harminczötször utasíthasson vissza a képviselőház által megszavazott valamely törvényjavaslatot, a mint az a múltban megtörtént. Hisz ha ily eshetőségekkel szemben correctivumokról nem gondoskodnánk, akkor egy factiosus, vagy egy reaetionarius kormánynak túlságos befolyása alatt levő — a mint lesz a contemplált új — felsőház: évek hosszú során át meghiúsíthat minden szabad szellemű haladást s áthághatlan gátot vethetne minden üdvös törvény megalkotása elébe, sőt magát az alkotmányosságot is veszélyeztethetné. T. ház! Én azt hiszem, hogy nekünk, a nép képviselőinek, első és mindenek felett való kötelességünk garantiákat szerezni az iránt, hogy a nemzeti akarat kinyomatát alkotó és a népsouverainitás letéteményesét képező képviselőház alá b*