Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-98

SS. országos ülés raArfains 2!. ISSŐ. > 249 érdekű azon út és akkor a t minister ur ne éljen oly nagy hanggal a megyei autonómiát állítólag sért<" Hevesinegye lépésével szemben, mondván, hogy íme ily közérdekű ügyben a megye mily mulasztást követ el. A megye törvényes kötelességét teljesítette ezzel szemben és midőn a t. minister ur az ország költségvetésébői tett utalványozást, maga elismeri, hogy csakugyan igaza van Hevesmegyének, hanem ngy érvényesítette hatalmi állásából kifolyó parancsszavának végrehajtását, hogy adott reá pénzt. (Tetszés a szélső baloldalon.) Természetes, hogy erre azt fogja mondani a t. minister ur, hogy örüljön Hevesmegye, midőn ily könnyen kapja a pénzt ily utakra. Azt mondja a t. minister ur, hogy ez nem lusus-út. Hisz már mondtam, hogy ha nem luxus, akkor nem utalványozhat a minister ur, hanem kötelessége megparancsolni a megyének, hogy hajtsa végre a saját közmunka költségén, ugy a mint ily munkát teljesítenek mindenütt az országban. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De azt kérdem a t. minister úrtól, nincs Hevesmegyének községe, honnan hónapokon keresztül nem lehet közlekedni? Nem éveken keresztül folyamodott folytonosan a megye és itt a házban is több izben volt már előterjesztve, hogy a megye tiszántúli része, a tisza-füred-poroszlói töltés olyan állapotban van, hogy azt a megye erejével nem képes végrehajtani. Folyamodott évenként a megye, a minister ur azt mondta rá, hogy nincs pénz, nem adhatok; hanem most egy áthelyezésről, a mint ő mondja, egy csekély dologról van szó, erre mindjárt van 1,500 írt. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen felvilágosítással tartoztam a t. háznak azon váddal szemben, mintha Hevesmegye kötelességét nem teljesítette volna, sőt kiemelem, hogy Hevesmegye kötelességét igenis teljesítette és fogja is teljesíteni mindig, különösen ezen a téren, melyen nagy buzgalmat kivan kifejteni és kötelességét fogja tudni a törvények végrehajtásánál is, de midőn ily eljárást lát a t. minister úrtól, melyet én bővebben jellemezni nem kívánok, a mely mintegy bizonyos ministeri önkény jele mutatkozik, (Helyeslés a szélső baloldalon) a mely önkényt többször is v, gyünk szerencsések élvezni; de fíevesmegye a törvény szilárd alapján állva, nem fog késni az ily eljárás ellen minduntalan felszólalni és azon eszközi is, melyet a törvény neki biztosít, hogy végső esetben ide az országgyűléshez folyamodjék, kimeríteni. Ha a t. minister ur mindennek daczára más esetben folytatja azt, arról nem tehetünk, mi kötelességünket teljesítettük és hiszem, hogy Hevesmegye továbbra is teljesíteni fogja kötelességét. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve; j KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. V. KÖTET. az előadó sem kívánván szólni, a vitát bezárom. A bizottság által beterjesztett határozati javaslattal szemben Olay Lajos képviselő ur egy másik határozati javaslatot nyújtott be. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a bizottság által javaslatba hozott határozati javaslatot, igen vagy nem? Ha az nem fogadtatik el, akkor következik Olay képviselő ur határozati javaslata. Mielőtt a kérdést feltenném, méltóztassék mindkét határozati javaslatot meghallgatni. Fagy István jegyző (olvassa a határozati javaslatokat). Elnök: Kérdem at. házat, méltóztatnak-e a bizottság által indítványozott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja a bizottság határozati javaslatát. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa): Esztergommegye közönsége pártolja Nóírrádmegyének a képviselőházhoz intézett feliratát, melyben az anyakönyvek vezetése és kezelése iránt megfelelő törvény alkotását kéri. Vámos Béla előadó: Miután ily kérvények felett a t. ház ezen ülésszakban már határozott, a kérvényi bizottság határozati javaslata akövtkező : „ A házszabályok 175. §-a szerint bejelentetvén, a képviselőház 1884. évi november hó 29-én 289. szám alatt kelt határozatához képest kiadatik a vallás- és közoktatásügyi ministernek.

K Elnök: Kiadatik a vallás- és közoktatási minister urnak. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa).- Özvegy Órai Ádámné, született Gajovszky Katalin kassai lakos, néhai férje és 1872-ben elhalt András fia után öröklött 400 forint becsértékű ingatlan vagyon hagyatéki tárgyalásának s ez ügyben az igazságügyministeriumhoz intézett folyamodványa visszaadásának elrendelését kéri. Vámos Béla előadó: A kérvényi bizottság javaslata a kérvényre vonatkozólag, a következő: „A netalán szükséges intézkedés végett kiadatik az igazságügyministernek." Elnök: Kiadatik az igazságügy minister urnak. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa).- Győr szabad királyi város közönsége törvényhozási intézkedést kér a katonatartási terhek könnyítése czéljából létesítendő országos kárpótlási alap iránt. VámOS Béla előadó: T. ház! A katonatartási terhek nem csekélyek és a kártérítések korántsem fedezik az illető közönség eífective kiadásait. Ezen körülménytől indíttatva: Győr szabad királyi város közönsége azt kérvényezi, hogy országos kárpótlási alap létesíttessék. Miután ily kérvény már a múlt ülésszak alatt is terjesztetett be, a kérvényi bizottság tekintettel a háznak akkor