Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-90

104 90. #rssáf? M iléi mArcíins 7. ISS*. mos müveknél, ha imitt-amott valamivel túl lettek is lépve, de sehol sem valami jelentékeny összeg­gel. Ezekre támaszkodva merem állítani, hogy nem fog ezen szabályozási munkálatok költsége, nem tudom hányszorosa lenni annak a mi ter­veztetik. A t. képviselő ur ugy beszélt e tervezetről, mintha az a pozsonyi és komáromi folyammérnöki hivatalnak munkája volna. Én nem ezt terjesztem elő, hanem azt, a mely a pozsonyi és komáromi folyammérnöki hivatalok összeállítása alapján ké­szült és a műszaki tanács bírálatán, azután a mi­nisteriura szakértőinek tanácskozmányán is ke­resztül ment. A ministeriumnak kötelessége min­den szakkérdésben azt tenni, hogy mindazon köze­gek szavát meghallgassa, kik illetékesek. Ez tör­tént itt is. Ne méltóztassanak azon megütközni, hogy előre nem látott kiadásokra 20 u / 0 irányoztatik elő. Méltóztassanak meggondolni, hogy a legrövi­debb idő, mely alatt e munkálatok keresztül­vitele helyesnek és elfogadhatónak van mondva a műszaki tanács által, 6 év. Vájjon lehet-e egy oly munkálatnál, a melynek keresztülvitele hat évre tejesztetik, előre megmondani, hogy időközben jégmenések, nagy árvizek nem fognak-e bekövet­kezni? Azt gondolom, nem. Ez tehát, hogy nagyobb összeg vétetik fel előre nem látottköltségekre, nem egyéb, mint óvatosság. Én nem merem állítani, hogy 17 milliónál egy krajezárral sem kerül többe az egész míí, de az lehetséges, hogy nem költünk ennyit sem. T. képviselőtársam kétségbe vonja e munká­lat hasznosságát; számítást is tett, még pedig bo­csánatot kérek, nagyon hézagos számítást, azt illetőleg, hogy mi hatása lesz ennek. Nagyon sok oly dolog van, melyet mindnyájan tudunk, a nél­kül, hogy számokkal kifejezni képesek volnánk. Mindnyájan tudjuk például, hogy hosszas szá­razság után egy jó meleg májusi eső igen hasz­nos, kétségkívül milliókat ér, de kérem az adato­kat, mennyi a haszna? Én megmondom, hogy e müvelet hatása mi lesz'? Az, hogy a szállítás ol­csóbb és az olcsóságnál fogva sokkal tömegesebb lesz. És miután sokkal olcsóbb és tömegesebb lesz, egyfelől a kereskedés emeltetik általa,, másfelől az egyes termelők is nagyobb árakat érnek el. Fo­rintokról persze nem beszélhetünk itt, hanem csak krajczárokról métermázsánként. E krajczárnyi emelkedés fog a közhaszonnak jutni. Amaz oldalról (a szélső halra mutat) ha vala­mivel meg akarnak ijeszteni, mindjárt Bosz­niát emlegetik. E mű költségeiről is azt mond­ják, hogy olyan lesz a hatásuk, mint a bosnyák költségeké. De ezekből is, ugy látom, kilábol­tunk és nem haltunk belé. Itt tehát nem gyümölcs­telen kiadások megszavazásáról van szó, hanem olyanokról, a melyek a közvagy onosodás és a közjó emelése által az országra nézve hasznos befolyás­sal lesznek. (Helyeslés jóbbfélől.) A t. képviselő ur felhozta, hogy az átrakodás métermázsánkiut 8 krba került és ezt tüntette fel, mint azt a hasznot, melyet a kereskedés nyerne. Én sem rendelkezem oly számításokkal, a melyek alapján positive meg lehetne mondani, hogy a felső Duna szabályozása az ország közjólétének emelésére évenkint mennyire fog hatni. De van ennek az átrakodási költségeknél egy sokkal fontosabb tényezője is. Ha a képviselő ur végére járt annak, hogy az átrakodás 8 krba kerül, miért nem járt végére annak, hogy mennyibe kerül a szállítás innen Győrig? Egy pár krajezárba, de már Győrtől felfelé a szállítás 40 krnál többe kerül. Ha ez például 25 — 26 krra szállana le, ez a különbözet volna a nyereség. Azt azonban, hogy ezt valaki az eddigi forga­lomra alkalmazza, nem fogadom el. Méltóztatnak tudni, hogy a közlekedési eszközök fejlődése és a közlekedés olcsóbbá tétele, a közlekedést fejleszti. Jól emlékszem arra, hogy midőn a Dunagőzhajó­zási társaságnak első hajói megjelentek a Dunán, a fölött kétkedtek, hogy ha a forgalom minden­napivá válik, lesz-e mindig Budapestről Bécsbe szállítandó teher ? A forgalom mindennapivá vált és a társulat emelkedett. Később, mikor a Duna balpartján az első vasút épült, sokan kérdezték, hogy vájjon mi lesz most a szegény Dunagőzhajózási társaságból? Vagy ez, vagy a vasút tönkre megy. Az eredmény az, hogy mind a kettő fejlődik. Nem sok idő telt bele, hogy a jobb parton is épült egy vasút Bécs felé, a nélkül, hogy ez za­varólag hatott volna az előbbi közlekedési válla­latra, mert a szállítási eszközök javításával fo­kozódik a szállítandó tömeg is. Az egész szabá­lyozás hasznát tehát egyszerűen az átrakodási költség megkímél ésére vinni vissza és azt mondani, hogy ez az egyedüli, a mi az ország hasznára vá­lik, nem lehet. Hogy a haszon mennyi lesz, azt nem tudom, de verisimilisnek tűnik fel előttem, hogy a szabályozás magának az országnak ér­dekében van. A képviselő ur azt mondta, hogy azért csi­náljuk az egész munkálatot, mert Bécsből követe­lik. Nohát t. képviselőház, erre nincs mit mondani, mint azt, hogy erről nem tudok. (Derültség.) Tudom azt, hogy Ausztriában szabályozzák a Dunát és hogy veszélyes, hogy ha ennek következtében az alsóbb részeken eliszaposodik és elkavicsosodik a meder; de hogy ez magának az osztrák kormány­nak olyféle követelése lenne, a mely elől ne tud­nánk kitérni, ezt nem ismerhetem el. Egyébiránt, hogy erre nézve meg van Bécs­ben az óhaj és hogy szívesen üdvözlik, ha keresz­tül viszik a szabályozást: jól tudom. Mi is nagyon várjuk a Balkán félszigeti vasút megnyitását a sa-

Next

/
Thumbnails
Contents