Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-90

104 90. #rssáf? M iléi mArcíins 7. ISS*. mos müveknél, ha imitt-amott valamivel túl lettek is lépve, de sehol sem valami jelentékeny összeggel. Ezekre támaszkodva merem állítani, hogy nem fog ezen szabályozási munkálatok költsége, nem tudom hányszorosa lenni annak a mi terveztetik. A t. képviselő ur ugy beszélt e tervezetről, mintha az a pozsonyi és komáromi folyammérnöki hivatalnak munkája volna. Én nem ezt terjesztem elő, hanem azt, a mely a pozsonyi és komáromi folyammérnöki hivatalok összeállítása alapján készült és a műszaki tanács bírálatán, azután a ministeriura szakértőinek tanácskozmányán is keresztül ment. A ministeriumnak kötelessége minden szakkérdésben azt tenni, hogy mindazon közegek szavát meghallgassa, kik illetékesek. Ez történt itt is. Ne méltóztassanak azon megütközni, hogy előre nem látott kiadásokra 20

u

/

0 irányoztatik elő. Méltóztassanak meggondolni, hogy a legrövidebb idő, mely alatt e munkálatok keresztülvitele helyesnek és elfogadhatónak van mondva a műszaki tanács által, 6 év. Vájjon lehet-e egy oly munkálatnál, a melynek keresztülvitele hat évre tejesztetik, előre megmondani, hogy időközben jégmenések, nagy árvizek nem fognak-e bekövetkezni? Azt gondolom, nem. Ez tehát, hogy nagyobb összeg vétetik fel előre nem látottköltségekre, nem egyéb, mint óvatosság. Én nem merem állítani, hogy 17 milliónál egy krajezárral sem kerül többe az egész míí, de az lehetséges, hogy nem költünk ennyit sem. T. képviselőtársam kétségbe vonja e munkálat hasznosságát; számítást is tett, még pedig bocsánatot kérek, nagyon hézagos számítást, azt illetőleg, hogy mi hatása lesz ennek. Nagyon sok oly dolog van, melyet mindnyájan tudunk, a nélkül, hogy számokkal kifejezni képesek volnánk. Mindnyájan tudjuk például, hogy hosszas szárazság után egy jó meleg májusi eső igen hasznos, kétségkívül milliókat ér, de kérem az adatokat, mennyi a haszna? Én megmondom, hogy e müvelet hatása mi lesz'? Az, hogy a szállítás olcsóbb és az olcsóságnál fogva sokkal tömegesebb lesz. És miután sokkal olcsóbb és tömegesebb lesz, egyfelől a kereskedés emeltetik általa,, másfelől az egyes termelők is nagyobb árakat érnek el. Forintokról persze nem beszélhetünk itt, hanem csak krajczárokról métermázsánként. E krajczárnyi emelkedés fog a közhaszonnak jutni. Amaz oldalról (a szélső halra mutat) ha valamivel meg akarnak ijeszteni, mindjárt Boszniát emlegetik. E mű költségeiről is azt mondják, hogy olyan lesz a hatásuk, mint a bosnyák költségeké. De ezekből is, ugy látom, kiláboltunk és nem haltunk belé. Itt tehát nem gyümölcstelen kiadások megszavazásáról van szó, hanem olyanokról, a melyek a közvagy onosodás és a közjó emelése által az országra nézve hasznos befolyással lesznek. (Helyeslés jóbbfélől.) A t. képviselő ur felhozta, hogy az átrakodás métermázsánkiut 8 krba került és ezt tüntette fel, mint azt a hasznot, melyet a kereskedés nyerne. Én sem rendelkezem oly számításokkal, a melyek alapján positive meg lehetne mondani, hogy a felső Duna szabályozása az ország közjólétének emelésére évenkint mennyire fog hatni. De van ennek az átrakodási költségeknél egy sokkal fontosabb tényezője is. Ha a képviselő ur végére járt annak, hogy az átrakodás 8 krba kerül, miért nem járt végére annak, hogy mennyibe kerül a szállítás innen Győrig? Egy pár krajezárba, de már Győrtől felfelé a szállítás 40 krnál többe kerül. Ha ez például 25 — 26 krra szállana le, ez a különbözet volna a nyereség. Azt azonban, hogy ezt valaki az eddigi forgalomra alkalmazza, nem fogadom el. Méltóztatnak tudni, hogy a közlekedési eszközök fejlődése és a közlekedés olcsóbbá tétele, a közlekedést fejleszti. Jól emlékszem arra, hogy midőn a Dunagőzhajózási társaságnak első hajói megjelentek a Dunán, a fölött kétkedtek, hogy ha a forgalom mindennapivá válik, lesz-e mindig Budapestről Bécsbe szállítandó teher ? A forgalom mindennapivá vált és a társulat emelkedett. Később, mikor a Duna balpartján az első vasút épült, sokan kérdezték, hogy vájjon mi lesz most a szegény Dunagőzhajózási társaságból? Vagy ez, vagy a vasút tönkre megy. Az eredmény az, hogy mind a kettő fejlődik. Nem sok idő telt bele, hogy a jobb parton is épült egy vasút Bécs felé, a nélkül, hogy ez zavarólag hatott volna az előbbi közlekedési vállalatra, mert a szállítási eszközök javításával fokozódik a szállítandó tömeg is. Az egész szabályozás hasznát tehát egyszerűen az átrakodási költség megkímél ésére vinni vissza és azt mondani, hogy ez az egyedüli, a mi az ország hasznára válik, nem lehet. Hogy a haszon mennyi lesz, azt nem tudom, de verisimilisnek tűnik fel előttem, hogy a szabályozás magának az országnak érdekében van. A képviselő ur azt mondta, hogy azért csináljuk az egész munkálatot, mert Bécsből követelik. Nohát t. képviselőház, erre nincs mit mondani, mint azt, hogy erről nem tudok. (Derültség.) Tudom azt, hogy Ausztriában szabályozzák a Dunát és hogy veszélyes, hogy ha ennek következtében az alsóbb részeken eliszaposodik és elkavicsosodik a meder; de hogy ez magának az osztrák kormánynak olyféle követelése lenne, a mely elől ne tudnánk kitérni, ezt nem ismerhetem el. Egyébiránt, hogy erre nézve meg van Bécsben az óhaj és hogy szívesen üdvözlik, ha keresztül viszik a szabályozást: jól tudom. Mi is nagyon várjuk a Balkán félszigeti vasút megnyitását a sa-