Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-89
89 országos ilés ittárczim 6. 1885 95 nem foglaltatik. Méltóztassék megnézni annak kifejezéseit ; az teljesen szabad kezet enged a kormánynak, hogy az időpontot és módot válaezsza meg, ugy a mint ő a dolog sikerére nézve legjobbnak látja. Egyenesen az czélja a határozati javaslatnak, hogy ezen teljes szabadságot ugy az időre, mint a módra megengedje. Ebből az okból tehát azt ellenezni nem lehet. {Helyeslés a baloldalon.) Es most jön a harmadik, az az ok, a melyre, ha a minister ur hivatkozott, akkor az előbbi okokra hivatkoznia nem szabad, mert annak, a ki meg van győződve, hogy az illetékszedési jognak megszerzése nem kívánatos, mert nem képzeli, hogy jöhetnek bármikor oly körülmények, mikor ezen jognak alkalmazása az ország közgazdasági és politikai érdekei által indokolva lesz; az természetes, hogy ezen jognak megszerzésére nem helyez súlyt. (Helyeslés a baloldalon.) De én a t. ház figyelmét fölhívom azon furcsa dolgokra, a mik Európában jelenleg és a legközelebbi időben is történtek. A határozati javaslat nem akarja egyáltalában azt kimondani, hogy szedessék illeték, vagy milyen mérvben, de a jogi lehetőséget akarja az ország számára biztosítani, akarja biztosítani azt, hogy ezen illetékszedési jog meg legyen és az majdan a közgazdasági politika kívánalmai szerint adandó alkalommal alkalmaztathassék. És én megvallom, a t. előadó ur felszólalása után azon hitben éltem, hogy mindnyájunk egyértelmű véleménye az, hogy ezen jog, ezen lehetőség a nemzetközi szerződések értelmében biztosítva van, fenhagyatván a jövőnek, hogy a felmerülő körülmények és az országnak akkori közgazdasági érdekei szerint döntse el: él-e és milyen mérvben ezen joggal? Ez az értelme a határozati javaslatnak. Már most t. ház, én azt gondolom, hogy ha a határozati javaslatnak értelme igy tisztába van hozva, azon egy ok, mire a minister ur hivatkozott, elesik, hogy esetleg meghiúsulhatna egy jelenleg megindítandó diplomatiai actio. Miután azon határozati javaslat ezt rögtön nem is sürgeti és egyáltalában semmi tekintetben sem korlátozza őt az idő és mód megválasztásában, azt gondolom, hogy a javaslatot egyértelműieg elfogadhatjuk. Én magam hozzájárulok és ajánlom a t. háznak is elfogadásra. (Helyeslés a "baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját és Tors képviselő urat, mint a kinek határozati javaslatát kivüle még kilenczen aláirtak. Darányi Ignácz előadó: T. ház! Ordódy Pál t. képviselőtársam azon kérdést intézte hozzám, mint a bizottság előadójához, hogy mit ért a bizottság az alatt, hogy ha valamely földbirtok értéke a szabályozás által növekednék; annak költségeihez azon földbirtok hozzájárulni tartozik. A bizottság jelentésében tisztán ki van mondva, hogy a bizottság az alatt csak az elhagyott medreket értette. Én azt hiszem, ez a t. képviselő urnak s azon érdekeltségnek, melynek szempontjából szólott, megnyugtatására szolgálhat. Szilágyi Dezső igen t. képviselő ur az én előadásomat ellentétbe iparkodott helyezni a minister ur beszédével. Már bocsánatot kérek, de ez az ellentét nem áll fenn; mert én előadói beszédemben és a jelentésben is azt mondtam, hogy nem tartanok közgazdasági szempontból a vámszedés gyakorlását most helyesnek; és a t. minister ur is azt mondta, hogy ő nem tartja a vámszedést opportunusnak, nem tartja opportunusnak, hogy annak megszerzésére a kormány ez úttal határozatilag utasíttassák. Szilágyi Dezső: Nem azt mondta! Darányi Ignácz előadó: Igenis ezt mondta, még az opportunus szóra is világosan emlékezem. T. ház! Az országot bizonyos föltételek mellett és bizonyos módozat szerint, e jog, a vámszedés joga kétségkívül megilleti, e jog felett, mint az ország egyéb jogai felett őrködni a kormánynak feladata és kötelessége. A kormány, valamint egyéb jogai felett az országnak őrködik, ugy a lehetőség korlátai között bizonynyal e jog felett is minden tekintetben őrködni fog és azért semmi szükség arra, hogy a kormány e tekintetben a ház által határozatilag utasíttassák. A törvényjavaslat elfogadásával sem magának az államot kétségkívül megillető vámszedési jognak, sem azon kérdésnek, hogy vájjon a vámszedési jogot kívánja-e az állam gyakorolni, praejudicálva nincs. Annyi bizonyos, hogy ezen vámszedést a kormány jelenleg gyakorolni nem kívánja. De azt hiszem, sem a bizottság felfogása, sem a t. minister ur előadása szerint nincs kizárva annak lehetősége, hogy más viszonyok közt a jövőben esetleg a vámszedés tényleg gyakoroltassák és igénybe vétessék is. Minthogy e szerint a határozati javaslatok elfogadására szükség nincs, kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot a határozati javaslatok mellőzésével változatlanul a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslésjobbfélől.) TÖrs Kálmán: T. ház! Nekem már állandó szerencsétlenségem, hogy nem tudom magamat még a legegyszerűbb dologra sem oly világosan kifejezni, hogy a t. közlekedési minister ur által világosan megértetni szerencsés lehetnék és félreértéseknek ne lennék kitéve. En t. ház, nem vádoltam, a t. minister urat azzal, hogy ő a rendelkezésünkre szolgáló adatokat elő nem terjesztette, hogy mi azokba be nem tekinthetünk. A mit én mondtam az volt: semmiféle ellenzék, tehát mi sem lehetünk azon helyzetben, hogy egy részletesen kidolgozott tervet állíthassunk szembe a kormány kidolgozott tervével, miután pedig ebben a helyzetben nem vagyunk, kénytelenek