Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-69
69. országos ülós február 11. 1SS5. 77 főpontot, melyből kiindulnak, az képezi, hogy rossz a skót lordok választása. Azért tartanám én nagy bajnak azt, ha a magyar felsőház reformja a testületi választás alapjára helyeztetnék át. És nemcsak az elvek szempontjából mondom ezt. Nemcsak azért,mert a születési jog meg nem fér a választással, hanem practicus következmények miatt is. Ha igaz volna t. ház az, a mit Angliában már mindig többen hirdetnek, hogy a születési jog lejárta magát — a mit azonban Magyarországra nézve még bekövetkezettnek nem tartok: akkor t. ház, egyszerűbb és következetesebb volna a tiszta választási alapon senatust választani. De a testületi választást nem volna szabad elfogadnunk ; mert ugyanazon hatása volna nálunk, mint melyet előidéz Scótiában, t. i. magyar aristoeratiának épen legfeudalisabb részét küldeni a felsőházba, mig a liberális aristocratia nálunk is ostracismus ala kerülhetne, Es ez nemcsak felsőházunkat, hanem egyszersmind aristoeratiánkat ferde helyzetbe sodorhatná ; mert mindig a liberális aristocratia volt az, mely fentartotta az érintkezést a nemzet közszelleme és az aristocratia közt, mindig a liberális aristocratia volt az, mely megmentette Magyarországon az aristocratia prestigét. íme tehát t. há,z, egy választás, mely nemcsak nem democraticus, nemcsak nemliheriuis, hanem határozottan reactionárius. (Zaj és mozgás balés a szélső baloldalon, ügy van!a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Látni fogunk még egyéb ilyen választást is; méltóztassanak csak várni. Egyelőre azonban a t. ház engedelmével áttérek a kinevezési elvre. (Halljuk! Halljuk!) A kinevezési elvre t. ház, nemcsak azért vau szükség, mert az a születési jognak ősi forrása, htanem azért is, mert correctivumot kell képeznie. Minden alkotmányos küzdelemnek az alkotmány keretében kell megtalálni megoldási módját és t. ház, ha ez különben volna, akkor a támadt alkotmányos conflictusok csomóját csak a forradalom kardja vághatná ketté. Egy választott testülettel szemben képezhet ugyan a választási elv correctivumot, de oly testülettel szemben, mely nem a választásba gyökeredzik, tehát megoszthatatlan, nem képezhet correctivumot. Ott csak a kinevezés képezhet correctivumot, a mint Szilágyi Dezső t. képviselő ur is részben elismeri, mert a kinevezési elvet körülbelül ugy akarja szembe állítani a választással, hogy harmincz kinevezette! szemben legyen nyolczvan választott. És Szilágyi Dezső t. képviselő urnak erre két különös oka van. Egyik az, hogy azt mondja: hisz igy is megoldották eddig is az alkotmányos kérdéseket, hisz majd a mundus elexpediálja magát ezután is. Szilágyi Dezső: Nem mondtam. Beksics Gusztáv: Azt tetszett mondani, hogy a tavalyi küzdelemben is majdnem egyenlő volt az arány, Szilágyi Dezső: De az más, hogy egyenlő volt az arány. (Halljuk! Halljuk!) BeksiCS Gusztáv: Másik oka Szilágyi Dezső képviselő urnak az, hogy azt mondja: hi&z a hol másutt beszélnek a főrendiház reformjáról, csekély számú élethossziglani tagokat hoznak javaslatba s különösen hivatkozik Anglia példájára s Eussel javaslatára. Tökéletesen igaza van. De a különbség még is nagy, tudniillik nagy a különbség az angol és a magyar viszonyok közt; mert Angliában nem az életfogytig tartó peerség képezi a correctivumot, ksnem az örökös peerség és a legnagyobb tévedés épen azt hinni, hogy az angol felsőházban a kinevezés nem szerepelt. Igenis szerepelt mindenkor. A mint méltóztatnak tudni, négy század előtt még az életfogytig való peerség szokásban volt, de aztán kiment a divatból. Miért? Az aristocratia teljes elaljasodása miatt. A 15. századbeli angol aristocratia annyira meghunyászkodó volt, hogy ezzel szemben nem volt szüksége a koronának semmi óvatossági rendszabályra. Később azonban, mikor a grófsági közbirtokos gentry, a landed gentry felemelkedésével és a feudális bárók fölé való kerekedése következtében az angol aristocratia ismét függetlenné lett a koronától és a kormánytól: akkor sem maradt el a correctivum, ott volt az örökös peerség creálásában. Es valóban az egész angol történelem folyamában azt tapasztaljuk, hogy a tory kormányok tory peereket, a vigh kormányok vigh peereket vittek az angol felsőházba, átalakítván ekként pártszinezetük szerint részint a conflictusok alatt, részint azokat messze megelőzve és kikerülve. Tudjuk, hogy Worth 30, Pitt 140 örökös peert nevezett ki és II. György uralkodása alatt nem kevesebb mint 388 örökös peer ereáltatott. Yajjon t. ház, az nem correctivum-e Angliában és nem peer schub-e'? Igenis az. Különbözik azon peerschubtól, melyet a magyar javaslat indítványoz, de különbözik abban is, hogy sokkal tovább megy, mint a magyar javaslat, mert a magyarnak szűkebb a korlátja, mig az angol előtt nem emelkedik gemmi gát. (Helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Ez a peerschub azonban csak Angliában le hetséges, mert csak Angliában van annyi tekintélyes és gazdag család, hogy az aristocratia sérelme nélkül a felsőházba bevehetők. Tudjuk, hogy 1832-ben, midőn a reformbillt keresztül akarták erőszakolni, 100 örökös peert ^ akartak creálni. Az angol lordok tudják ezt. Ép azért elég volt a fenyegetés 1832-ben és elég volt tavaly is Gladstone fenyegetése. De nem igy
