Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-68

ÖS. öraAgM ülés fü&rnAr 10. 1S85 57 tások útján oly elemek bekerülni a főrendiházba, \ melyek a magyar állameszmétől nemcsak hogy idegenkednek, hanem annak legnagyobb ellen- | fségei ? Ha ezzel szemben azt méltóztatik mond,mi, 1 hogy hiszen már most is vannak a főrendiházban, j a kik idegen elemet képviselnek, hogy ott vannak Horvát-Szlavonországnak követei, sőt hogy lehetnek egyes főrendiházi tagok, kik nem a legteljesebb odaadással viseltetnek a magyar állam iránt — erre t. ház, megjegyzem azt, hogy a HorvátSzlavonország által küldött követek egészben véve egy oly testületnek képviselői, a mely a magyar állameszme alapján áll, hogy azoktól a főrendi tagoktól, a kik ott k és tán nem barátságos indulattal viseltetnek irántunk, azoktól senki máig ily természetű nyilatkozatot nem hallott, valamint semmiféle ily nyilatkozat visszhangot nem kelthetett volna azon egyszerű oknál fogva, inert mindnyájan, a kik ott vannak, át vannak hatva azon szellemtől, a mely Magyarország főrendiházában örökös. De ha azon házban, a mely hivatva volna a magyar nemzet egységét országnak-világnak hirdetni, megjelennek nemzetiségi izgatók, a kik tudnák, hogy annak köszönhetik ottlétüket, mert a magyar állameszme ellen talán minél brutalisabban léptek fel, a kik tudnák, hogy ez által biztosíthatják nemcsak szerepüket, hanem biztosíthatják maguknak azt is, hogy később újból vissza fognak térni: azt hiszem, ez veszedelmes annál inkább, mert buzdítólag hatna azokra nézve, kik talán hason érzelmeket táplálnak. Ép azért t. ház, ez az egy érv fontosabb reám nézve, mint akármely más s ez nekem elégséges arra, hogy én a választási elvnek nem kívánok érvényesülést szerezni. Másrészt megvagyok arról győződve t. ház, hogy midőn ezt teszem, a magyar faj legbensőbb érzelmének adok kifejezést s egyszersmind a magyar állam legnagyobb érdekének szolgálok. (Helyeslés jobbfelöl.) T. ház! A javaslat, mely fölött a ház hivatva lesz dönteni, nagy és nevezetes változást hoz létre. Egyrészt jogaiktól megfoszt némelyeket, másrészt jogokat adományoz és hogy ha a jogtól való megfosztás már magában véve kényes kérdés, kényes lesz különösen akkor, midőn másrészről jogokat osztunk. Itt a legkülönbözőbb osztályoktól, a legkülönbözőbb felekezetektől, a legkülönbözőbb érdekektől nagymérvű lemondásokat követelünk. Igen sokra nézve egyetértünk e házban minden különbség nélkül. Ebből folyik, hogy jó példával kell elől mennünk, azon példával, hogy senki még legkedvenczebb eszméit se helyezze előbbre, mint azon nagy érdeket, mely a többi különböző érdekek alárendelését legjobban biztosíthatja, értem a magyar nemzetiség és a magyar faj uralmának érdekét, (Helyeslés a jobboldalon) csak ha mindenkit KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. IV. KÖTET. meggy őz tűrd; arról, hogy legkedvenczebb ideáinkról, leginkább szívünkhöz nőtt eszméinkről is képesek vagyunk lemondani akkor, midőn ezen nagy czélnak biztosításáról van szó, fogja ez másokban is felköíthetni az utánzás vágyát és csak ezen példaadás vezethet bennünket sikerre. (Helyeslés a jobboldalon.) Midőn alkotmányunknak egyik százados oszlopát készülünk felcserélni egy új oszloppal, azt hiszem, kötelességünk arról gondoskodni, hogy ezen új oszlop újabb századokig tartson és ezt csak az által fogjuk elérni, ha egyre nézve biztosítjuk magunkat. {Halljak!) Nem arra nézve, hogy egyes hibák és fogyatkozások ne legyenek a törvényben, mert ez minden emberi erőn felül áll, hanem hogy teljes bizonyossággal mondhassuk, hogy kikerülni igyekeztünk azt, hogy ezen új ház bizonyos tekintetben rosszabb legyen, mint az, a melynek ezt helyébe állítjuk. Azon kell lennünk, hogy az, a mi kiváló erénye és dísze és magyar nemzeti szempontból legfőbb dicsősége és büszkesége volt a régi főrendiháznak, változatlanul menjen át utódjára, az új felsőházra, mert csak ugy lehet remélnünk, hogy újabb századokon át hasonló szolgálatokat tegyen nemzetünknek. Ezen erény, mely a régi főrendiháznak századokon keresztül legfőbb dicsőségét képezte, épen az volt, hogy a magyar nemzet egységét egy intézményünk sem hirdette praegnansabban, mint a régi főrendiház. Ezt kívánom megőrizni t. ház," az új felsőház számára. Ajánlom a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra. (Élénk helyezés és tetszés a jobboldalon.) Elnök: Herman Ottó képviselő ur személyes kérdésben kíván felszólalni. Herman Ottó: T. ház! Láng Lajos képviselő ur, mint a % l-es bizottság előadója, illőnek és szükségesnek találta azt, hogy engem beszéde folyamán megszólítson és bizonyos tekintetben rendreutasítson. Én eonstatálni kívánom t. ház, hogy engem a szószék közelébe semmi más nem vezetett, mint az, a mi Szilágyi Dezső t. képviselőtársamat ide vezette a szélső baloldal egyik legszélsőbb helyére, tudniillik, hogy az előadó urnak kissé gyönge^ előadásában közelebbről gyönyörködhessék. (Élénk derültség a szélső balon.) Különben megjegyzem és eonstatálni kívánom, hogy én feltettem volna a t. előadó úrról azt, hogy tudja, hogy egy képviselőt megszólítani kizárólagos és egyedüli joga a ház elnökének van. Ennélfogva az ő megszólítását visszautasítom. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Elnök: Meg kell jegyeznem a t. képviselő urnak, hogy az előadó ur nem rendreutasítokg szólította meg a képviselő urat, hanem kérte és figyelmeztette, hogy ne zavarj a előadásában. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ezt pedig minden szónok 8