Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-81
81. orsíágos U<-B február 25 188s 377 túlfelől.) Meg vagyok győződve, hogy egy katho•• likus ministerelnök óvakodott volna e javaslatot tenni: ha egyéb nem, visszatartotta volna ettől a közönséges emberi jó izlés! Mi lehet ennek az oka? A törvényjavaslat indokolásában hiába keressük; csak ugy lappang benne s még inkább halljuk egyes elejtett szavakból, hogy igy a protestánsok aránylag igen sokan lennének, ha 11 kerületüknek püspökei és főcuratorai mind felvétetnének. Hogy a javaslat nemcsak a püspököket, vagy csak a főenratorokat vette fel, azt én is helyeslem, mint az egyház természetével megegyezőt. Mert az állam akkor bánik egyenlően és igazságosan a felekezetekkel.ha mindenikkel a maga természete szerint bánik. És a mily igazságtalanságnak van általánosan elismerve : ha egyenlőkkel egyenlőtlenül bánnak, ép oly igazságtalanság másfelől az is, ha nem egyenlők egyenlő elbánásban részesittetnek. A Magyarországon levő többi egyházak mindegyikének hierarchicus szervezete van s azért azokat a püspökök teljesen képviselik; ellenben a protestáns egyházat sem a püspök, sem az összes papság, sem egy, sem valamennyi világi nem képviselheti, hanem csak a két elem együtt a paritás alapján. Az igaz, hogy ez megkétszerezi képviselőik számát s erre az mondatik, hogy igy aránylag igen sokan lesznek. (Halljuk!) De hát t. ház, kihez aránylag lesznek igen sokan? Ha a reformátusok tiz képviselőt nyernek öt kerületük után, akkor az arány reájxik nézve a következőleg fog állani, (Halljuk!) A katholikusok száma épen háromszor annyi, mint a reformátusoké s képviseltetésük is háromszor annyi volna. Tehát a reformátusok a katholikusokhoz aránylag nem lesznek igen sokan. Ellenben a keleti vallású oláhok és ráczok száma kevesebb, mint a reformátusoké, mindazonáltal azok is 10 képviselővel fognak részt venni és igy a reformátusok a keleti vallásúakhoz képest nemhogy igen sokan lennének, hanem még igen kevesen fognak lenni. Az unitáriusok kis felekezete, az igaz, hogy egyetlen taggal is erősebben lesz képviselve, mint valamennyi felekezet. De miután egynél kisebb szám nem lehet, nem képzelem, hogy valaki ebben a minutióban tudna fenakadni 1 Hátra van az evangélikus egyház, melyről elismerem, de csakis erről az egyről, hogy öt kerületének tíz s a főfelügyelővel 11 képviselője valamennyi felekezethez arányosítva igen sok; a reformátusok és katholikusok arányát öttel, a keleti egyházét hárommal múlja felül. Tehát három vagy öt evangélikusra és egy fél unitáriusra redukálódik az az egyetlen ok, hogy igy aránylag igen sokan lesznek. No t. ház, a mely államférfiú ezen a csekélységen fenakad, vagy ha már fenakadt, annak elenyésztetésére nem tud más módozatot találni, mint a felekezetek egyenjogúságának megsértését, holott KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. IV. KÖTET. más módozat is kínálkozik: az valóban igen nagy férfiú a kis dolgokban. Tudom t. ház, és nem tévesztem szem elől, hogy a katholikus egyház, mint egyház, midőn felsőházi jogait velünk protestánsokkal megosztja eg3^úttal a javaslat szerint régi képviseletének egy részét is elveszti a czímzetes püspökök törlése által. Azt sem akarom tagadni, hogy ha nem is a reformátusokkal és unitáriusokkal szemben, de az evangélikusokkal szemben képviseltetésének még számaránya is hátrányossá válik. Azt nem tudom elhinni, hogy legyen e hazában oly számba vehető katholikus, a kinek fájna az, hogy ezután a protestáns főpapok is meg fognak jelenni a felsőházban; hogy lenne valaki, a ki ezeknek hátratételét továbbra is fenn akarná tartani; a ki dogmatikai okokból hajlandó volna Magyarországon oláhoknak és ráczoknak előjogokat adni a magyar vallás papjai fölött. Azért ezen körülménynyel nem is foglalkozom többet. Ha ellenben katholikusokban érzékenységet ébreszt az a néhány evangélikus tag és ha nyilvánul az a kívánság, hogy a régi jogosultakon ne essék a számarányban is hátrány: bár nem akarom felekezeti szempontból tekinteni e kérdést, hanem tisztán politikaiból, mindazáltal ezen érzékenység elől elzárkózni nem szándékozom és kész vagyok szavazni valamely oly megoldásra, a mely szerint a katholikusok képviseletének számaránya helyreállittatik, ha nem többre, legalább azon arányra, melyben az összes, a dissentair felekezetekkel szemben áll, hogy legalább az 52°; ,,-ot képviseljék szemben a 48'/„-kai. A többi felekezetnek, a már beadott módosítás szerint volna 33 képviselője, a katholikusnak 32. Tehát ez a szám emeltetnék fel 4-el, 5-el vagy 6-al, oly állású egyházi férfiakkal, kik az általam kifejtett állami szempontnak inkább megfelelnek, mint a czímzetes püspökök, kiknek egész létezése egy egyházjogi és politikai fictión alapszik. Ezeknek mindenestől fogva bennmaradását nem volnék hajlandó recompensatio czímén megszavazni azért, mert ez által még nagyobb és többoldalú és több irányba kiterjedő aránytalanságok állanának elő, főként pedig azért, mert a czímzetes püspökök saját kitűnő egyéni tulajdonaikon kivül, melyek más úton is nyerhetnek méltánylást, semmi politikai erőt és hatalmat nem képviselnek. Hanem azt, a mit gróf Zichy Jenő képviselő ur indítványozott, hogy a zirczi apát vagy egy pár kisebb praelatus, vagy talán az érseki káptalanok nagy prépostjai, a tanító szerzetek provinciálisai, a kik reális erőt és hatalmat képviselnek és nem czímeket, hajlandó vagyok megszavazni, nemcsak azon kettőre nézve, a kiket gróf Zichy Jenő indítványozott, hanem annyira, a hány helyreállítja a helyes számarányt, I hogy a katholikusok a többi felekezetekkel szem-