Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-81

8!. országos ülés február 25. 1885. 373 az előbbi szavazás következtében beállott zavarban a sorrend megbolygattatott, a mennyiben az 5. §-nál az a) pontra lett volna indítványom, melyet be is adtam, de később felirt képviselő urak már egy későbbi pontnál adták be módosítványaikat. Azért adom ezt elő, mert mindkét módosítványt egyszerre vagyok kénytelen beadni. (Bálijuk!) Elnök: Csak méltóztassék mindkettőről egyszerre beadni, mert sorrend szerint szólittatnak fel a képviselők. Gr- Zichy Jenő: Akkor jó és nincs semmi baj. (De•ültség.) Első módosítványom az 5. szakasz A) bekezdéséhez szó],melyben mint c) pont felvétetni óhajtanám azt, hogy a hivatal alapján a főrendiházban ülő tagok sorába vétessék fel Budapest főváros főpolgármestere, mert illő, hogy az ország szive s az intelligentia gyúpontj felsőházban képviselve legyen. A másik módosítvány csatlakozik Koszival István és Lükő Géza t. képviselőtársam módosítványai természetéhez, melyekben az egyházmegyékről van szó. Én nem kivánom a ezímzetes püspökök felvételét, mert azoknak ideje lejárt és elmúlt, de igenis óhajtanám, hogy a B) pontomk a) kikezdése megtoldassék ezzel: „csornai prépost és cistereiták apátja", kik mindketten candidatio és királyi jóváhagyás útján neveztetnek ki, mert mind nagy birtokuk, mind Magyarország culturalis fejlődésében szorgalmas rend képviselőit kívánnám ezeket felvétetni. Hoitsy Pál jegyző (olvassa a módosítványt). B. Andreánszky Gábor: (Halljuk!) Ismervén a zsidóság hatalmát és befolyását, nem hihetem, hogy ha egyszerű formalitással eszközölhették volna az eddigi kormányok a zsidó vallásfelekezet törvényes bevételét nyilt úton, szükségesnek látnák jelen törvény hozatala alkalmával kerülő utakon törvényeinkben becsempészni annak elismerését. Hogy valamely vallásfelekezetet törvényesen elismerjünk, vallását mindenek előtt ismernünk kell, {Ugy van! abal-és széls) baloldal különböző padjain) azt kell róla tudnunk, hogy állam- és erkölcsellenes tanokat nem tartalmaz, {ügy van! a bal- és szélsőbaloldal különböző padjain.) Ha tekintjük mily módon vétettek be a törvénybe az akatholikus keresztény felekezetek, csak miután hitvallásukat nyíltan bevallották és nyíltan szervezkedtek, azt is be kell látnunk, hogy a zsidó felekezet bevétele törvényesen csak ugy volna eszközölhető, ha az is bevallaná nyíltan hitvallását. (Helyeslés a bal- és szélső baloldal különböző padjain.) A zsidóknak erre a legkedvezőbb alkalom nyilt, mikor az izraelita congressus összeült és ha itt ők háromfelé is szakadtak és kisült vallásilag mily lázán függ össze ezen szoros érdekközösség, mind a három vagy hány sekta szerveződhetett és beterjeszthette volna a törvényhozásnak hitvallását. Ónody Géza: Összeverekedtek! B. Andreánszky Gábor •• Hogy ezt miért nem tették, arra egy t. elv- és képviselőtársam felirati beszéde felvilágosítást ad; elmondott néhány marcans helyet vallás könyveikből és felháborodott az egész ház. Sikerült a sémita szellemnek ezt a felháborodást a t képviselő ur ellen irányozni és igy a figyelmet elfordítani azon kérdéstől. Vájjon ha az állam erkölcsi és békefentartó hivatását tekintjük, tűrhet-e az oly vallást, mely oly illetlen kifejezésekkel oly gyűlöletet hirdet. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldal különböző padjain.) Nem akarok itt tovább e kérdés fejtegetésébe bocsátkozni, röviden csak azt következtetem a mondottakból, hogy a zsidó vallás nyilt bevallása elé legalább mai nap még áthághatatlan akadályok gördülnek (Ugy van! a baloldal némely padjain.) De nemcsak a hitvallás, de maga a felekezet szervezetének hiánya is tiltja annak tekintetbe vételét a felsőház szervezésénél. Egy vallásfelekezet még nincs szervezve, ha egy község zsidó lakói összeszednek pénzt, fogadnak saktert és rabbit, ki tán valamely zug rabbinus iskolában zavartan magába szíjjá Eeb Hillel vagy más galicziai csodarabbi tébolyait, melyeket néhány évvel ezelőtt a „Pester Lloyd" oly élesen tudott ostorozni, ha ezen hitközségeknek egyéb összefüggésük nincs, minthogy egy központi irodát vagy közvetítő intézetet állítanak fel, nagyon is anyagi fajérdekek előmozdítására. Ónody Géza: Alapszabályaikat nem kéri senki! (Ugy van! balfelöl.) B. Andreánszky Gábor: Egy ilyen hitközség lelki vagy világi elöljárói közt van a koronának szabad választása. Ez legfeljebb saját hitközségét, de semmi esetre sem képviselhetné a zsidó felekezetek összeségét, mert akár a status quo ante, akár az orthodox közvetítő intézet alatt állók inkább bíznák vallási érdekeik elintézését keresztényekre, mint a theolognsokra, hisz a vallástörténelemből tudjuk, hogy az egymáshoz elvileg legközelebb álló felekezetek folytatták egymással a legelkeseredetebb harczot. Maga az orthodox rabbinus protestált a felsőházi tagság ellen, tudta, hogy neologoskerül belé. És ha Jókai t. képviselő társam elég nagylelkű, felsőházi tagságot még az orthodoxoknak is osztogatni, miért felejtkezett meg a statuskóklerek, a chassidi és más sektákról és ha ezeknek is lévén oly liberális, adna felsőházi tagságot, hogy szaporodnának a sekták és mily harcz folyna köztük. Látjuk mily barátságban élnek az egyház terén az orthodoxok és neológok egymással. Váczon két zsinagóga áll egymással szemben