Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-79

3lg 79- országos ülés óhajtok csatolni, tudniillik a felsőház keresztyén, magyar állami jellegének megóvása szempontjából világosan ki kell mondani, hogy zsidó felsőházi taggá nem lehet. Szükségesnek tartom a megyei választást nem csak a haladás és szabadelvú'ség szempontjából, hanem épen magának a ministerelnök urnak azon aggodalmai szempontjából is, melyeket ő a törvényhozás két tényezője közti eonflietusok eshetőségei iránt táplál, mert a választás által t. ház, alkalom nyílnék a eonflietusok felett a közvélemény legfelsőbb fórumát a népnek a megyei választásoknál nyilvánuló akaratában döntő bíróul megtalálni, melyre a kormány minden ily alkalommal, tudniillik eonflietusok alkalmával hivatkozhatnék. Ha a nép akarata mellette nyilvánul, javaslata egyszerűen törvénynyé válik, a nélkül, hogy a kormány gépezete, legkevésbé is fönnakadt volna. Ha pedig ellene nyilatkozik, jele, hogy a kormány politikája rossz, mert ha jó lett volna, a nemzet beleegyezésével járult volna hozzá. Ily esetben legfeljebb kormányváltozás áll be, a nélkül, hogy a korona praerogativái vagy érdekei legkevésbé is megsértetnének, mert alkotmányos államban a koronának sem lehet más érdeke, mint anemzetnek, annálfogva ha a nemzet bizalma a kormány politikája iránt megrendül, nincs ok, hogy az iránt az államfő bizalma továbbra is fenmaradjon. A népek nem azért kormányoztatnak, hogy rosszul, hanem hogy jól kormányoztassanak, ellenkező esetben a népek ellenállási joga soha el nem évül. Egyáltalában nem értem tehát, miért ragaszkodik a ministerelnök ur oly szigorúan a kinevezési rendszerhez. Legalább azon indokok, melyek annak védelmére felhozattak, egyáltalában nem állapítják meg sem azt, hogy a kinevezési rendszer a szabadelvú'ség követelményei szempontjából a választási rendszer felett előnynyel birna, sem azt, hogy a kinevezési rendszer a democraticus alapokon nyugvó kormány formába jobban beillenék, mint a megyei választás. Azon felmerült aggodalmakat, hogy a megyei választás által a felsőházba könnyen oly elemek juthatnának be, minők az alsóházban ülnek, a választás módozataira nézve felállítható biztosítékok teljesen kizárják; sőt ismerve a megyék hangulatát, a közszellemet, erre nézve minden esetre több biztosítékot szolgáltatna az ő választásuk, mint a kormány kinevezése, még ha a partieularismus veszélyeit tekintjük is, mert a particularismus soha nem lehet oly veszélyes, mint a kormány-kinevezés által bevihető hatalmi érdekek vagy magánérdekek particularismusa. A mi t. ház azon aggodalmakat illeti, hogy a megyei választás által a törvényhozásban könnyen nemzetiségi érdekek juthatnának felszínre és hogy ezen érdekek által a magyar állam érdekei volnának veszélyeztetve, őszintén megvallom, hogy febmíir 25. 1S8S. ettől nem félek s mint a tősgyökeres magyar Alföld szülötte, ki önöknél, t. túloldal, a magyar faj praestigejétnem kevesebb féltékenységgel óhajtom fentartani és minden veszélyes áramlat ellen megoltalmazni, nyíltan ki merem mondani, hogy abban, ha a felsőházba, a népesség aránya szerint, más nemzetiségi testvéreink is bejutnak, kik velünk egyenlő erkölcsi elvek alapjain állnak, egyáltalán semmi veszélyt nem látok; sőt tekintve a mi kormányainknak nemcsak a magyar fajjal, hanem velük szemben elkövetett súlyos mulasztásait és politikai baklövéseit, épen a közös érdekek szempontjából szükségesnek és jótékony hatásúnak vélem, ha őket azon aspiratióktól, melyeknek tápját egy velünk ellenséges törekvésű kiilbefolyástól nyerik, minél szorosabb kötelékek által elvonni és a magyar állameszme iránt kibékíteni s megnyerni törekszünk. Azt hiszem, ezáltal csakis a magyar állam megszilárdulását mozdítjuk elő. Némelyek azt állítják t. ház, hogy a kinevezést azért kellett felvenni az új szervezetbe, mert abból a főispánok kimaradnak, tehát illő és méltányos, hogy a főispánokért, kik főrendiházi tagságukat a korona kinevezése folytán gyakorolták, a korona joggyakorlata bizonyos számú kinevezettek által recompensáltassék. Ezen állítást határozottan téves felfogáson alapulónak kell kijelentenem. Mert eltekintve attól, hogy a koronának különben is mindenkorra fenmarad kinevezési joga az örökös tagokra nézve, természetesen, hogy e jogát tömegesen eddig nem gyakorolta és reménylem,hogy az alkotmány jól felfogott érdekeinélfogva ily alakban ezentúl sem fogja gyakorolni; nézetem szerint a főispánok a törvényalkotásban való részvételt eddig sem a korona közvetlen kinevezésétől nyerték, hanem azt a rendi alkotmány szellemében, mint a magyar közjogban körülirt főispáni méltóság járulékát gyakorolták. Ezen gyakorlat azonban attól fogva, mióta rendi alkotmányunk népképviseleti alapokon szerveztetett; mióta j különösen a főispánok fizetést húznak, minden értelmét elvesztette, sem a népképviselet, sem a haladás szellemével össze nem fér és az csakis egy előbbi állapot Jódonságaként, mint abusus maradt fenn. Nincs tehát t. ház, egyetlen ok sem, mely a^ kinevezési rendszer mellett harczolna a ministerelnök ur hanyatló hatalmán kivül. Mert, hogy az ő hatalma, mint minden organismus, mely erejével visszaél, a hanyatlás jeleit érzi, azt azon makacs küzdelem is bizonyítja, melyet a ministerelnök ur ezen törvényjavaslat keresztülvitele érdekében folytat. És e hanyatlás felett alig ha nem az utolsó órák közeledésének hangjai csendültek meg gróf Apponyi Albert t. képviselő ur fényes beszédében, a mely beszédnek arany igazságai ellen nem volt önöknek, t. túloldal, hathatósabb érvelésük, mint Zichy Antal t, képviselő urnak azon