Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-66
18 SS. országos ülés febrn.ir 5. 1885. Magyarország önállóságát, függetlenségét megtartani, megvédelmezni, azt egészen utódaikra hagyni szent Örökségül, mely szent örökséget mi is megvédelmeztük s a 48-iki örök dicsőségű korszakban az alkotmány sánczaiba bevettük e haza összes polgárait. És 1848- és 49-ben velük kezet fogva küzdöttünk e nemzet önállóságáért, függetlenségeért, küzdöttünk igenis az osztrákok ellenében s e küzdelmeink többnyire az osztrákok megfutamításával végződtek. Küzdöttünk uraim egész a világosi gyalázatos árulásig, (Zaj) a mely világosi árulás és az 1867- és 78-iki közös kiegyezkedések, ez utóbbi kiegyezkedés a jelenlegi ministerelnök Tisza Kálmán (Derültség. Felkiáltások a jobboldalon: Ahá! HaHjuk!) hitehagyottsága, (Élénk felkiáltások a szélső baloldalon: Ügy van! Élénk derültség) hogy ne mondjam árulása következtében (Élénk derültség. Ugy van! a szélsőbalon.) Elnök: Fig3'elmeztetem a képviselő urat. . . Csanády Sándor: Igazat mondok! (Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk az elnököt!) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a parlamenti illem szabályait, melyeket minden képviselő köteles megtartani, szintén tartsa meg. (Helyeslés jóbbfelől.) Csanády Sándor: Az igazat, a valót kimondom isten színe előtt is. Be tudom bizonyítani, hogy ugy van. (Derültség.) Ha nem tetszik a ministerelnök urnak, minden téren adok neki elégtételt. (Zajos derültség. Helyeslés a szélső baloldalon.) Igenis t. képviselőház, megtartottuk a nemzet önállóságát, függetlenségét, míg — mint mondottam — az 1867-iki és 1878-iki közösügyes kiegyezkedések meg nem fosztották e nemzetet ezredéves, őseink vérével szerzett és fentartott önállóságától, melyj^ösügyek á tokcsapáském L nehezedtek a nemzetre s a melyek e nemzetet •AwztriariMc^ szolgájává, adófizetőjévé aljasították. (Félkiáltások a szélső baloldalon: Ugy van! Derültség.) Oka t. képviselőház, a nemzet jelenlegi szánandó, nyomorúságos helyzetének azon körülményben rejlik, mert mai nap már a nemzet sorsa, jövője, vére és vagyona felett nem az értelmes magyar nép érzelmeinek tolmáesolói, hanem a közösügyes lovagok és Bécsben a nemzet ellenségei rendelkeznek. Oka igenis t. ház, a nemzet jelenlegi nyomorúságos helyzetének a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat is, mely 300 körülbelül 400 millió forintnak megszavazását kéri e képviselőháztól, mely összeg pedig nem Magyarország, nem a magyar nemzet, hanem Ausztria és Bécs érdekében költetik el legnagyobb részt. Én, t. ház, mindazon megszavazandó összegeket, melyek az 1867-iki és 1878-iki közös ügyek és igy a közös hadsereg fentartására szavaztatnak meg és fordíttatnak és mindazon összegeket, a melyeket a jelenlegi ininisterelnök urnak, Tisza Kálmán nemzetgyilkos politikájának (Élénk derültség a jobboldalon) támogatására fordítanak, hazám, nemzetem elleni költségeknek tekintem. Miután nekem t. ház, legforróbb óhajom az, hogy hazám, Magyarország önálló, független s e nemzet szabad, boldog és megelégedett legyen; miután meg vagyok győződve arról, hogy mindaddig az ideig, mig az 1867-iki és 1878-iki közös kiegyezések. . . (Élénk derültség a jobboldalon. Zaj. Halljuk!) Tudom én azt uraim, hogy ez önöknek nem tetszik, a mit mondok. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Mondom t. ház, hogy miután meg vagyok győződve, hogy mindaddig az ideig, mig az 1867-iki és 1878-iki közösügyes kiegyezkedések, melyek valóságos átokcsapásként nehezedtek e nemzetre, nem száműzetnek a haza területéről, mindaddig a nemzet boldog, megelégedett nem lehet. És mert a tárgyalás nlatt levő törvényjavaslat nagy részben a közösügyes kiegyezkedések istápolására szavaztatnék meg, én a törvényjavaslatot visszautasítom. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Kinyilatkoztatom ismételve, miként a nemzet testén rágódó gyógyíthatatlan sebtől, a közösügyektől, (Élénk derültség a jobboldalon) máskép nem menekülhet meg a nemzet, miként már máskor is mondottam, megünnepelném a napot, a melyen Ausztria-Bécs beolvasztatnának a nagy német birodalomba. (Zaj. Ellenmondás a jobboldalon. Elnök csenget.) Elnök: Igaz, hogy a t. képviselő ur ezt már itt többször mondotta . . . Csanády Sándor: Igenis mondottam! Elnök: ... de én is többször figyelmeztettem, hogy ezt azon szerződéses viszonynál fogva, melyben a monarchia másik feléhez állunk, nem ildomos kifejezésnek tartom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: Mert én, t. ház, hazám, nemzetem érdekeit semmiféle osztrák, semmiféle császári érdekekért nem áldozom fel e világon. Elutasítom a törvényjavaslatot (Helyeslés a szélső balon) és névszerinti szavazást kérek. Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az eddigi felszólalások után csak egypár szóval kívánok nyilatkozni, hogy teljesítsem kötelességemet a t. képviselőház irányában. Mert őszintén megvallom, a hallottakban sok alapot arra, hogy szót emeljek, nem találok. Az első szónok, G-ulner t. képviselő ur, megkritisálta a kormánynak a múltban követett politikáját és kijelentette, hogy nem bizik jövő politikájában. Teljes joga volt mindkettőhöz. De nem tagadhatni, kritikájában nem volt új ; a jövő iránti bizalmatlanságában nem volt semmi kifejezett indok, egyet kivéve, melyre még visszatérek. Sokszor mondták már azt t. képviselőház, hogy ez a kormány nem felelt meg ama várako-
