Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-72
| g^, 72. országos ülés hogy én a jelen törvényjavaslatnál, a főrendiház szervezésében, kellő tekintettel akarok ugyan lenni a történelmi jogfejleményre, a történelmi jogokra, de csak a mennyire ez Magyarország állami szempontjából indokolt. Általában véve azonban oly szervezetet kívánnék adatni az új felsőháznak, hogy az mind elemeire, mind pedig különösen a jogfelruházás módjára nézve a képviseleti rendszernek megfelelve, a demoeraticns alkotmány keretébe beüljék. (Élénk helyeslés a szélső balon ) Ennélfogva t. ház, egyetértek pártunk határozati javaslatával, mely a felsőház szervezésénél a fősúlyt arra kívánja helyezni, hogy a szellemi és erkölcsi censust megütő minél több független elem és a régi, a honfentartó elemből is kellő szám jusson az áj felsőházba, minélfogva a megyéknek és törvényhatósági joggal felruházott városoknak képviseletében látom én is egyik erős oszlopát az új felsőháznak; nemkülönben osztom azon nézetet is. melyet Helfy t. képviselőtársam körülményesebben kifejtett, hogy a születési czímen jogosított eensus eltörlésével a főrendi családok maguk által eszközölt választás útján nyerjék képviseletüket a felsőházban. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Természetesen egyetértek azzal is, hogy a nemzet szellemét, anyagi haladását előmozdító legmagasabb nemzeti intézmények, valamint a törvényjavaslat által is felvett királyi Curia és kir. táblák szintén választás útján nyerjenek képviseltetett az új felsőházban. T. ház, választási procedúra nélkül a felséges uralkodóház teljes korú főherczegei és a magyar zászlós urak mellett csakis a magyarországi minden egyházak legfőbb képviselőit találnám méltóságuk czímén az új főrendiházban meghagyandóknak. Ezek képeznék tehát nézetem szerint is t. ház, a megjelölt jogfelruházás alapján elemeit a felsőháznak. És még t. ház, a mivel az én nézetem és jogérzékem szerint kiegészitendőnek találnám, hogy a törvényjavaslat által, de általában a ház minden pártja által jogvesztésre ítélt katholikus czímzetes püspökök helyére jönnének az öt katholikus főegyházmegye szerint az oda illetékes a káptalanok által megfelelő számban választandó képviselők. (Ellenmondás a jobb- és balon.) Hát t. ház, ez oly nézet lehet, a mely nem talál talán helyeslésre, de én a magam jogérzékével méltányosnak és helyesnek találnám. Mert t. ház, a mint már Gajáry Ödön t. képviselőtársam is jelezte, hogy midőn egyrészről a jogkiterjesztés terére lépett a törvényjavaslat, akkor másrészről az ugyanazon czímen, tehát méltóságaik czímén birt történeti jogok mellett nem lett volna szabad a javaslatnak megengedni, hogy a jogfosztás terére lépjen. 'elvrafir 14. 188S. De t. ház, miután látom, hogy nemcsak a törvényjavaslat által, hanem az összes pártok, a mi általunk benyújtott határozati javaslat által is a katholikus püspökök jogvesztésre ítéltettek, tehát nem is ezek mellett emelek szót, hanem az általam proponált káptalani képviselők mellett és pedig már csak azért is, hogy az által az elvesztett jog recompensáltassék, jogosnak tartanám, de másrészt nem is találom azt egészen ismeretlennek közjogunkban, sem a nemzeti közérzületbe ütközőnek nem tartanám. Mert t. ház, ha ezen javaslat szerint a Curia elnöke és másodelnöke mellett a királyi tábla is benne lesz a felsőházban, minthogy azok 1848-ig is helylyel birtak az alsótáblán, akkor kérdem t. ház, hogy azok a káptalanok, melyek az alsótáblán szintén képviselve voltak 1848-ig, az 5 egyházmegye szerint, az oda illetékes káptalanok által választott képviselők útján miért nem lehetnének jogosan képviselve? Azt hiszem, hogy igen, annyival inkább, minthogy a választási jogon lennének tagokká és a képviseleti rendszernek megfelelően a denweraticus alkotmány keretébe beleillenének. De t. ház, azt az én felfogásom és jogérzékem kívánta, hogy kijelentsem ezeket, mert én ebben az elvesztett jogokért recompensatiót látnék. És most engedje meg a t, ház, hogy egy képviselőtársam kijelentésére reflectáíjak. (Ha'ljuh!) Ez pedig Vadnay Andor t. képviselőtársam, ki tegnapi beszédében a törvényjavaslat azon intézkedésében, melynél fogva a katholikus méltóságok mellé a felsőházba a többi felekezetek képviselőit is felvenni kívánja, ebben ő a vallási particularismus ápolását vagy támogatását látja, a mint magát kifejezni tetszett. Hát t. ház, miután a katholikus egyházi méltóságok helyet nyernek a felsőházban, most vallási jogviszonyunknál fogva, a vallási egyenjogúság törvényénél fogva elengedhetetlennek tartom, hogy minden felkezet képviseltetését nyerje ott. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Hanem igenis, ha helytelenséget keresett, megtalálhatta volna épen itt. Szerintem ugyanis nem helyeselhető, hogy miként a törvényjavaslatból nagyon' is kiérezhető, bizonyos vallási hatalmi féltékenykedés szempontja volt mérvadó azon számarány megállapításában, melyhez képest a czímzetes püspökök kizárása mellett csakis a püspökök és érsekek nyertek helyet, valamint, hogy azt a bizonyos számú helyet nyerték a protestáns egyházak, az unitaria és az izraelita vallás képviselői. Én ezt helytelenítem, mert ebben látom én a vallási separatismus istápolását. Mertt. ház, amely jogezímen a méltóság czímén megilleti a törvényjavaslat által felvett püspököket és superintendenseketa hely, ugyanazonjogezimen megilleti a többi
