Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-70

70. országos ülés február 12. 1885. 101 lekvésre. És minthogy minálunk ez eltartott egész 1848-ig, minthogy Magyarország népe 1848-ig jobbágy nép, elnyomott nép volt, nem juthatott el a polgárosodásban oda, a hová jutottak Európa más civilisalt államainak a népei. Tehát t. képviselőház! Fiat applicatio. Miről van most szó ? A tiszta democratia és még inkább az, hogy negyvennyolczban Magyar­ország átment a rendi alkotmányból a képviselői rendszerhez, logieailag követeli azt, hogy minden rendi intézmény a maga egészében, a maga rész­leteiben egyszerűen eltörültessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ez t. képviselőház, oly logicai következ­ménye a népképviseleti rendszernek, melyet sem Szilágyi Dezső képviselő ur az ő választásával, sem Irányi Dániel t. barátom az ő választási rend­szerével nem fog meghazudtolni és nem fogja ki­mutathatni azt, hogy az én álláspontom hamis. De tovább megyek t. képviselőház. {Halljuk!) Amarról az oldalról, erről az oldalról, ezekről a helyekről mit hallunk? Hallunk hivatkozást Belgiumra, hallunk hivatkozást Angliára, Ameri­kára és több államra s azzal akarják indokolni a senatus, a második kamara létezését, de elfelej­tenek egyet, a mi ilyen dolgoknál soha el nem felejthető, elfelejtik azt, hogy Belgium, hogy Franeziaország, hogy Anglia és minden állam, mely kétkamarás rendszerrel bir, önálló és füg­getlen, a maga sorsát intéző állam, holott Magyar­ország nem az. (Ugy van! a szélső baloldalon). A inig Szilágyi Dezső t. képviselőtársam meg akarja erősbíteni a felsőházat s ezen az úton követi Irányi Dániel t. képviselőtársam is és beszél a felsőház megerősbítéséről; a nrig Szilágyi Dezső t. képviselő ur igyekszik, hogy az initia­tivát mentül jobban megadja a felsőháznak ; a inig Irányi Dániel t. képviselő ur inkább esak eonser­váló, lassító hatást vár és követel a felsőháztól: én, t. ház, azt mondom, Magyarországnak egy­általán semmi lassító, semmi feltartóztató intéz­ményre szüksége nincs. Szüksége nincs egyszerűen azért, mert van ennek egy fékezője, egy koloncza, mely Magyarországot fejlődésében, akár eszmék­ben, akár gazdaságában, túlságosan igen nagyon megakasztja. És az a mérséklő kerékkötő, mely már sokszor a nemzet nyakára ugy rátette a kezét, hogy fojtogatásnak beillet: az ott van Bécsben és ott talál mindig elég magyar embereket, kik készek arra, hogy előbb a szabadelvű eszmék, a szabad­ság eszméjének hangoztatásával teremtsék meg maguknak Magyarországon a népszerűséget és a tekintélyt és azután mennek, hogy veszedelmesen mérséklő hatást gyakoroljanak Bécsnek paran­csára itt a magyar társadalomban. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Én nem ismerek el semmi­nemu kiváltságos jogot, mert előttem a feladat az, az én törekvésem az, hogy a magyarnemzet, mint olyan, összes erejének kifejtésével, nem kérdve annak származását, csak értékét és becsületességét, tudja megalapítani a maga boldogságát. Ez t. képviselőház, az én álláspontom s én teljes tökéletesen osztozom abban, a mi Buckle művének és észjárásának a legfőbb és legsarkala­tosabb elve, tudniillik az, hogy nem a buzogány, nem a kard, nem az ágyú, nem a szuronyt tartó király az igazi, hanem az az igazi király, a ki tud. S az aristocratiában nem ismerek el semmi­nemű születést és származást, hanem elismerem a tudást, a becsületes törekvést, a nemes lelket. (Tetszés a szélső baloldalon.) És mutassa ki ezt egy bíborban született vagy a legutolsó béres fia, előttem mindkettő egy és ugyanaz, (Tetszés a szélső baloldalon.) T. ház! Az indokolások során az is előfordul, hogy helyet kell csinálni egyáltalán bizonyos rendeknek, bizonyos qualificatióknak a törvény­hozásban. T. ház! Én azt a kérdést vetem fel, ha a főrendiház ma eltörültetik, vájjon létezik-e aka­dály, mely Magyarország főnemességet, Magyaror­szágfőpapságát, Magyarországzászlósait vagymind­azokat, kik egyáltalán a főrendiházban jogosultság­gal birnak, kizárja, eltolja a törvényhozói működés­től ? Én ezt tagadom t. ház. Ha teljeskorúságot értek, ha kellő adóalapot mutatnak ki, nem 3,000 irtot, hanem egy csekélységet és meg tudják nyerni a nép bizalmát, akkor helyt foglalhatnak a nemzet kép­viselőházban és lehetnek törvényhozók az initiativa teljes felszerelése mellett. T. ház! Kiváltságot akarnak, egyéb semmit. S akkor, midőn itt Irányi Dániel t. képviselőtársam sem zárkózhatott el attól, hogy ő határozati javaslatát kisérje oly sza­vakkal, különösen beszéde végén, melyek tiszta democrata szavak voltak, hogyan lehet egyáltalán indokolni azt, hogy itt a kiváltságokat oly intéz­ményekkel egyeztessük össze, melyek a kiváltsá­got kizárják, mert ellentétesek — választással, kinevezéssel. Hogyan egyeztessük össze azt, hogy alakul­jon felsőház, mely áll ugyanazon jogok gyakor­lására egy sereg jogczímen és jogosultságon. Már t. ház, hogy valaki bejusson születési jognál fogva és ha censust bir kimutatni, hogy valaki bejusson ugyanazon jogok gyakorlatára mint egyházférfiú, hogy bejusson kinevezés alapján, ezt én democrata nézeteimmel összeegyeztetni egyáltalában nem tu­dom. És ha sohasem voltam pártolója semminemű pénzbeli censusnak, adócensusnak és mindig har­czosa voltam az értelmi censusnak, felvetem azon kérdést, mit akarnak önök a 3,000 frtos censussal ? Ismét kiváltságot a kiváltságok közt. (Tetszés a szélső baloldalon.) Tehát ha önök által be lesz töltve a kinevezettek névsora és lesz egy főúr, kinek van tehetsége és minden ahhoz, hogy törvényhozó le­hessen, de nem éri el a 3,000 frtos censust, kizár-

Next

/
Thumbnails
Contents