Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-51

51. országos Ülés január 19. !885. 8í sításról beszéltek, pedig ez nem egy és ugyanazon dolog, mert mind a kettő más-más intézkedést kivan. A borhamisítás határozottan a büntető törvénykönyvbe ütközik, a borgyártás pedig nem ütközik szükségképen abba, főleg ha az illető folyadék olyan, hogy az egészségnek nem ártalmas. T. ház! Borhamisítás az, ha akár a valóságos bort oly ingredientiákkal szaporítjuk meg, melyek a bornak tulajdonait, vagy a természetes bor természetét egészen megváltoztatják, vagy olyanokat teszünk hozzá, melyek egyenesen az egészségnek ártalmasak. Az első kathegoriába tartozik az, hogy miután a chemia kimutatta, hogy egy bizonyos bornak mennyi a szesztartalma és hogy boroknál általában a szesz bizonyos fokot nem hághat túl, az a bor, melynek a tapasztalat és tudományos kimutatáson felüli szesztartalma van, okvetlenül hamisított, mert ahhoz a szesz van töltve. Ez hamisítás t. ház. A hamisítás második része az, hogy bárminemű alkatrészekből összehozatik egy folyadék, a szőlőczukor helyett tététik hozzá ólomczukor, tétetnek hozzá ásvány festőanyagok, sokszor mérgesek, ez t. ház, hamisítás. Erre nézve már a múlt országgyűlésen is megpendítettem azt az eszmét és kívánságot, hogy a kellő megfontolásban részesüljön és ténynyé váljék, hogy Magyarországnak okvetlenül nagy szüksége van egy szerves törvényre, a mely minden étel- és italneműeknek meghamisításáról szól s a közönséget megóvja azon bajok elől, melyek a hamisításból egyáltalán származnak. Ez az eszme nem új, mert consttitálni kell, hogy minden állam, a mely valósággal műveltségre tart igényt, egy ily szerves törvénynyel mai nap is bír s annak végrehajtásáról gondoskodik. A mi a borgyártást illeti t. ház, felemlítette egy képviselőtársam, hogy bizonyos enquétten a ehemia illető tanára a cardinalis kérdésre nézve hallgatott. Én azt állítom t. ház, legyen az Dumas, legyen az bármiféle chemicus a világon, a mai borkezelés mellett nem tudja megj'elölni a határt, hol kezdődik a valóságos természetes kezelés és hol végződik a gyártás. De eltekintve ettől t. ház, én épen, mert azt látom, hogy Nentvieh képviselő ur feliratkozott, épen ő hozzá, ki ebben valósággal szakember, intézem azon kérdést, vájjon lehetetlen-e az, hogy ha valaki silány termésből, a helyett, hogy hordóba tegye és ott abból, bármely kezelés mellett más mint savanyú bort kapjon, a helyett vegyi eljárás segélyével alkatrészeit szétbontja, kiveszi belőle a szeszt, czukrot és ezeket ismét összehozza oly arányokkal, hogy

/

abból iható bort kapjon. Ez t. ház, a borgyártás. És ha valósággal a szőlőből magából nyert alkatrészek oly arányban hozatnak össze, mint a természetes borokban vannak, valóban nincs chemicus a világon, a ki KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. III. KÖTET. meg tudja különböztetni, hogy vájjon természetes termésű bor-e, vagy pedig chemiai utón, de tisztán szőlőalkatrészekből készült-e. Hátt. ház, ez igy áll. Meglehet, hogy a vegyi processus finom megfigyelése talán arra is fog vezetni, hogy kideríthető lesz, vájjon a termesztő a bormusttól kezdve, magára a borra hagyja-e a működést, vagy pedig a chemia segélyével éri-e el a tisztaságot. De én azt kívánom, hogy a hol a folyadékok, melyekben ugyan talán a szőlő alkatrészei, melyek boriztíek is lehetnek, bizonyos tekintetben nem felelnek meg mindenben a természetes bornak és gyártmányok, ezek bor czíme alatt egyáltalában ne fordulhassanak elő a kereskedésben, hanem forduljanak elő oly czímek alatt, melyeket választ minden élelmes kereskedő, valamely hangzatos név alatt üdítő ital, vagy más néven hozván forgalomba, melynek alkatrészeitől semmi mást nem követelünk, csak azt, hogy az egészségnek ne ártson. Én, t. ház, még egyszer hangsúlyozom, hogy a hamisítások iránt intézkedni, nem a borok tekintetéből, hanem erre való tekintetből van égető szükség. És én felhívom az igen t. ministerelnök urnak figyelmét, mint ministerelnökét és mint belügyministerét, hogy ez valóban bámulatos, midőn más fővárosokban — mi csak a lapokból olvassuk — ott és ott, a kormány vagy a város közege vizsgálat alá fogta ezeket vagy amazokat a kereskedőket, megvizsgálta az ételnemtíeket, a folyadékokat, a petróleumot stb. és büntetést szabott ki, mert hamisítva volt az ételnemű, robbanékony a petróleum, mi nálunk ilyesmit elérni egyáltalában nincs módjában az illető közegeknek és fel kell tennünk azt, hogy ilyen vizsgálatot nem is tartanak. Sőt, hogy mennyire megy a dolog, én felkérem minden képviselőtársamat, a ki Budapest utczáin sétál, nézze meg a szatócsboltok ablakaiban, mikor az uborkát besavanyítják és ott a napra kiteszik, mit látnak ? Élénk zöld szint s ennek elérése nálunk a főczél; elérik pedig ezt semmi mással, mint gáliczkővel, egy méreggel, mely mindenesetre hat az emberi organismusra. És mindez itt a hatóságnak és másoknak is szemeláttára történik, a vendéglőkben e méreggel sistematice mérgezik a vendégeket és semminemu felügyeletet nem tapasztalunk és bírságoknak a hírlapokban még csak hirét sem olvassuk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezek után t. ház, áttérek felszólalásom tulajdonképeni tárgyára. Előre is tudom, hogy benyújtandó határozati javaslatom nem fog elfogadtatni; hogy a mit most a ház előtt szőnyegre hozok, resensust fog szülni nagy körben; de mindegy, lelkiismeretem kötelez arra, hogy ezt a dolgot már egyszer itt felhozzam. (Halljuk !) Helfy t. képviselőtársam egy alkalommal egy elvet állított fel az 11