Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-51
76 51. emágos ülés január 19. 1885. mely termékeny s fájdalom, ha nincs kivitel, termesztményét nem tudja értékesíteni. Az országnak másik része fehér föld, sivár s miután nem termékeny, népe igen szegény, az uzsora miatt pusztul s egy része kivándorol, más hazát keres. E bajon segíteni kell, de hogyan? Én mint a nemzet egyik napszámosa (Halljuk! Halljuk!) megmondom a valót és hiszem, ha jószándékú tanácsomat elfogadja a t. földmívelési minister ur, látni fogja annak lassankint áldásos sikerét. (Élénk tetszés.) Magyarország eddig csak ugy volt ismeretes, mint földmívelő ország; de miután két részből áll ez ország, egyik része bőven termő, másik része terméketlen, népe szegény, de munkaképes 5 oda kell tehát törekednünk, hogy a szegény népnek munkát adjunk, mi ugy történhetik meg, ha a nyerstermény általuk a kézi és gyári ipar utján feldolgoztatik (Élénk helyeslés) s igy nem kell a nyersterményeket ugy, mint a gyapjút, a kendert, a lent, a nyersbőrt, repczét a külföldnek olcsón eladni és mint készítményt drága pénzért ismét megvenni. Hiszen a nyerstermények feldolgozása jóléttel és gazdasággal fogja elárasztani a munka után az egész ország népeit. (Helyeslés.) Igaz ugyan, hogy kézi és gyári ipart teremteni nem könnyű rögtön, mert ahhoz sok tőkepénz kell, (Élénk tetszés) de ha a kormány 20—25 évre az újonnan felállítandó gyárakat adómentessé teszi, a földmívelési minister ur pedig a jómódú nagybirtokosokat és gazdag tőkepénzes embereket, kik jó barátai, bizalommal felkéri, hogy állítsanak gyárakat, hozassanak külföldről kitűnő gyárvezetőket, boldogítsák hazánk felvidékének szegénységben sinlődő népét, (Élénk helyeslés) hiszem, hogy többen lesznek jó honfiak, kik a minister urnak szavait, mely az ország jólétét czélozza, meg fogják hallgatni, annyival inkább, mert az adómentes gyárak nem lesznek kárukra. Példa erre Csehország, hol ritka a nagybirtokos és tőkepénzes, kinek nagy posztó-, bőrvagy czukorgyáräi ne lennének, mikből a gazdaság vitele mellett szép hasznot nyerend. De hogy ipar és gyári készítményeink eladását biztosítsuk, önálló vámterületünknek kell lennie, nehogy a képzettebb külföld ipar és gyári czikkei készítményeinket a piaczról leszorítsák. Ha nyersterményeinket kézi és gyáripar által feldolgozhatjuk, nem félhetünk, hogy a szomszéd állam nyersterményeinkre nagy vámot fog vetni s ez által földmívelési ügyünk fog szenvedni. A kézi és gyáripart pártolnunk kell, példa erre a kis Belgium, melynek kevés földje mellett sok népe a kézmű és gyáripar folytán legjobb létnek örvend. Minden nagyobb nemzetnek meg van a kézi és gyáripara, a nélkül nem boldogulhat, előre nem mehet, azért követnünk kell a fejlettebb nemzetek példáját. Törekedjünk oda, hogy a kézi és gyáripar hazánkban mielőbb meghonosittassék. (Helyeslés.) Gróf Károlyi Sándor t. képviselő ur azt is felemlíté, hogy népünket az uzsorától s a tönkrejutástól meg kell szabadítanunk, de hogy ezt tehessük, arra kell gondolnunk, hogy a nép mielőbb és minél olcsóbb kamatra pénzt kaphasson. Ezt leginkább és legbiztosabban (Halljuk!; a hitelszövetkezetek által érhetjük el, miben élő példa Németország. Hogy e hitelszövetkezet az ország minden községében mielőbb létrehozattathassék, az ország minden megyéjében hitelszövetkezeti adómentes megyei bankot kell létesíteni. (Helyeslések.) Ezt pedig ugy lehet létrehoznunk, ha követjük a földhitelintézet megalakításának nemes példáját, hogy t. i. a jómódúak alaptőkéül annyit adnak olcsó 4 vagy 5%-os kamat mellett a hitelszövetkezeti megyei banknak, a mennyit vagyoni viszonyuknál fogva nélkülözhetnek és igy meg lesz az alap, ehhez járul még a megyei árvák pénze, a letéti pénzek, a közmunkaváltság pénze, addig, míg felhasználtatik. Budapesten lenne az országos hitelszövetkezeit főbank, nemzeti vagy a közbirtokos bankja, mely egyesítené az ország összes megyei bankjait. A megyei bank létrejötte után a községekbe kiküldi képviselőit, kik a községekben megalakítják a hitelszövetkezetet és megismertetik a néppel annak áldásos voltát, a mennyiben becsületes, szór galmas, takarékos és józan szegény embereknek kölcsönt ad olcsó kamatra. Ezen megyei bankból minden község, a hol a hitelszövetkezet létrejön, pénzkölcsönt nyerhet és a betétek által neveli azt. Minden megye törvényhatósága ismeri a községnek vagyoni állását, szükségletét, azért könynyen létrehozhatja és ellenőrizheti a hitelszövetkezeteket, biztosíthatja a pénzösszeget, mit a községnek kölcsön ad, megszabadítja az uzsorásoktól a község lakóit. Miután azonban a hazai takarékpénztáraknál a felek a nagy osztalékok elvesztése miatt érdekelve vannak, annálfogva minden áron sokan ellenezni fogják a megyei hitelszövetkezeti bankok létrejöttét. Hogy a megyei bankok létrejöhessenek, szükséges, hogy kimondassák, hogy a megyei bankok tisztviselői nyugdíjképesek; s akkor a megyei bankok a legképzettebb, gyakorlott pénztári tiszteket fogják tisztviselőkül megnyerni. (Derültség.) Ez volna szerintem az egyetlen gyors és biztos mód a hitelszövetkezeteknek egyöntetű létrejövetelére, melyeknek áldásait a nép megismervén, azokat továbbterjesztem fogja.