Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-51
74 Sí. országos ülés január 19. 1885. gazdaság különböző ágainak emelése. Rendes kiadások. XVIII. fejezet, 4. ezím. Rendes bevételek. VII. fejezet, 2. czím. Kiadás 439,286 írt. Bónay János: T. ház! Az ezen czímen előirányzott 439,286 frtot szemben a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister úrral nagyon szívesen elfogadom, sőt megvallom, hogy ha ezen összeg tetemesen nagyobb tétellel volna is előirányozva, különösen közgazdasági ezéíokra, mintán meg vagyok győződve, hogy Magyarország közgazdasága leginkább ugy fejlődhetik czélszerú'en, ha az illető minister urnak egy bizonyos összeg felett szabad rendelkezési jog adatik a nélkül, hogy annak egyes tételeire nézve már előzőleg is a czélt kitűzze és m eghatározza, hanem szabadság adatik arra, hogy akkor, a mikor szükséges és ott, a hol kell, segíthessen Magyarország gazdáin és előmozdítsa a gazdálkodás fejlődését, miután meg vagyok győződve, hogy különösen a gazdaságnál az elmulasztott idő pótolhatatlan és ( .az adott segély akkor, mikor annak ideje van, egíthet gyökeresen a bajon és egy napi mulasztás sokszor egéBz esztendőt tesz elveszetté — mint mondám — ezen tételt szívesen megszavazom, de nem mulaszthatom el ez alkalommal az igen t. földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister urnak figyelmét Torontálvármegyére nézve bizonyos irányban felhívni. (Halljuk!) Az egyik, a mire bátor vagyok figyelmét felkérni, a Torontálvármegyében eddig egyetleu létező földmíves-iskola, a mely az 1700-as évek utolsó felében gróf Nákó Kálmán ősei által alapíttatott. Már akkor a nemes földesúr, belátva Torontálmegye lakosságának egyetlen hivatását és élet föltételét, a földmívelésnek űzését, szükségesnek látta ott azon a vidéken az akkori gazdasági viszonyokhoz mért és annak igényeinek megfelelő földmíves-iskolát alapítani. A gróf őse ezen iskolát 12 szegény fiú részére alapította olyformán, hogy azon szegény fiuk, többnyire akkori jobbágyok fiai. Csanády Sándor: Jobbágy nincs 3 (Zaj a jobboldalon.) Rónay János: 1700-ban akkori jobbágyok fiai ingyen neveltetésben és ellátásban részesíttessenek, sőt a legjobb eredménynyel végzett fiúknak, midőn elvégezték a földmívesi-iskolában a eursust, három éven át fejenkint 150 frtot utalványozott ezen alapítványból. Ezen alapítvány akkor nagyon is megfelelt czéljának, de miután ma 1885-öt irunk és különösen az utolsó 30 év alatt Magyarország közgazdasága annyira fejlődött és a szomszédmüveit népektől annyit tanultunk a közgazdaság terén, hogy a száz év előtt alapított földmíves-iskola akkori szervezetében nem felelhet meg « a mai ezélnak, de másrészt miután gazdaközönsé- | günk ma már nem tisztán a jobbágyságnak kitanításáttaríja szükségesnek, hanem a vagyonosabb polgárok is ily földmíves-iskolában szeretnék fiaikat a gyakorlati gazdászatra tanítani, kötelességünk alkalmat nyújtani az e vidéki jobbmódú parasztgazdáknak, hogy fiaik a földmíves iskolában elhelyezést és oktatást nyerhessenek. A mellett, hogy ezen száz év előtt alapított földmíves-iskola elegendő lakosztálylyal nem rendelkezik, még most is azon nagy hiánya van, hogy csak egy tanárral bir, a ki a gyakorlati és elméleti kiképzést tartozik az ottani növendékek közt teljesíteni. Én tehát igen kérném a t, földniívelési minister urat, bár tudom és e jelentésből is kitűnik, hogy a földmíves-iskola már a kormány által évenkint bizonyos pénzsegélyben részesittetik — ajólh tudom 1,500 írtban — de miután a földmíves-iskolába ma már nem 12 fiú jár, hanem 24, sőt ez összeg a bejárókkal sokszor felszaporodik 30-ra is, lehetetlen, ha tekintjük, hogy ez iskolának négy évi cursusa van, hogy egy tanár képes legyen c földmi ves-tanoncz okát gyakorlatilag és elméletileg tökéletesen ellátni. Felkérem tehát a t. minister urat, hogy szíveskednék a szentmiklósi földmíves iskolában ezen czél elérése végett, e költségvetés keretén beiül egy segédtanári állást szervezni. A másik, a mire bátor vagyok a t. minister ur figyelmét felkérni, az, liogy Torontálmegye területe számtalan apró folyók által, milyenek a Bega, a Temes, a Berzava, Ladány, Sugovicza stb. évenkint többé-kevésbé elöntetik és azon a föld mívelésével foglalkozó birtokosok vetései elpusztíttatnak. A Torontál megye területét védő felső torontáli ármentesítő társulat immár nagyobbrészt befejezte ármentesitő munkálatait és az ármentesítésnek második stádiumába lépett a birtokosság szükségét látva és átalakult belvizlevezető társulattá. Ezzel kapcsolatosan fejlődnek most már természetesen a belviz levezetéssel együtt a föídjavítási munkálatok is. Ez azon pont, a hol a földmíveiési minister ur tárczájának érdekei a közmunkaminister ur tárczájának érdekeivel majdnem azonossá válnak. A culturmérnökök már is működtek Torontálmegyében és épen gróf Nákó Kálmán volt az, a ki úgyszólván kezdeményezés képen a kormánytól kiküldött culturniérnök által készített terv szerint egész birtokot, .mintegy 12,000 katastralis lánczot földjavítási czélból csatornáztál. De Torontál megye belvizlevezetési munkálatainak alapjául a kormány egy a boldogult Katona Antal, volt torontál megyei ármentesítő társulati mérnök által készített tervet fogadott el, a mely terv a torontálmegyei belvizeket a legczélszerűbben vezetné le egy nyilt csatornába.
