Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-49
;Í4 49. országos ülés január 16. !885. kénytelenek lesznek az ország, a nemzet kormányzását szilárdabb, hazafiasabb kezekre bizni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Mert nem mondom egyedüli, de mindenesetre fő oka bajainknak az, hogy saját sorsunknak, helyzetünknek nem vagyunk urai, önrendelkezési jogunk nincs és a mi kormányunk vagy nem képes, vagy nem tudja a nemzet leglényegesebb életérdekeit létesíteni. (JJgy van! a szélsőbalon.) Talán épen e szempontból a túloldalon a hibát nem ott keresik, a hol van, hanem iparkodnak a nemzetben, leginkább a magyar fajban feltalálni, mert a túloldal legtekintélyesebb tagjaitól hallottuk hirdetni, hogy a magyar faj nem elég munkás, nem elég takarékos, nagyzó természetű, sőt hallottam legnagyobb bűnéül róni fel azt, hogy tud, mer és akar saját sorsáról gondolkozni ; mert sokan szemrehányást tettek a magyar fajnak azért, hogy szeret politizálni, pedig jobb lenne, ha addig tán adóját fizetné meg. T. ház! Az ilyen szemrehányások szerintem legalább is túlzottak, mert épen a magyar fajnak ezen nemes, öntudatos jellemében találom én azt, hogy hazánk egy ezredéves küzdelem alatt, mint Európa védbástyája fentartotta magát. (Elénk helyeslés a szélső halon.) Mert nem a minden ároni szerzési vágy tesz egy embert emberré, különösen nem magyar emberré, hanem épen a közügyek iránti érdekeltség, az áldozatkészség, a hazafiúi szeretet és az ebből kisugárzó szabadság és függetlenség utáni vágy. (Élénk helyeslés a szélső balon.) A mely kormány a nemzet kebeléből ez érzéseket ki akarja küszöbölni, az hazafi bíínt követ el és a mely nemzet ebből kivetkőzik, az magát temeti el. (ügy van! a szélső' baloldalon.) Azt is hallottuk igen sokszor a túloldalról hangoztatni, hogy a magyar nép nagyzó természetű és pazar. Én azoknak a t. vádló apostoloknak, kik e vádat terjesztik, azt ajánlom, hogy midőn ezt teszik, mindenek előtt a maguk fejét tapogassák meg, mert hol van több példája apazarlásnak, mint a mi kormányzatunk minden ágában. (Helyeslés a szélső balon.) Ha azután épen az irányadó kormányt követi a nemzet egy része, van-e ezen csodálni való ? Jogos-e akkor a nemzetet ily szemrehányással terhelni? A mi kormányunk mindenütt ott kezdi, a hol a legjobb körülmények közt is végezni kellene-, mert a kölcsön vett milliókból épült nagy paloták mindaddig biztos alappal nem birnak soha, mig a több mint 1,000 millió adósság kamatait is csak a végrehajtók példátlan zsarolásával képes az állam behajtani. (ügy van! a szélső baloldalon.) Épen a kormány e túlfeszített nagyzása a nemzetnek baja s igy a nagyzási vádat a nemzet ellenében jogosultnak nem tartom. Hisz épen e túlfeszített nagyzás kifolyása azon természetellenes állapot, hogy midőn a nemzet adózó polgárainak nagyrésze rohamosan hanyatlik, addig egy másik új faj, mely csak nem régen bir polgári jogokkal, rohamosan erősödik. Ezen természetellenes állapotnak kifolyása, hogy midőn egyfelől az antisemitismus előtérbe lép, addig annak ellenében egy társadalmi harcz keletkezett, a melyet ha nevéről nevezünk meg, nem más, mint társadalmi sémita hadüzenet. Mit akar ez utóbbi törekvés ? annak minden előnyeiben velünk egyformán részesülnek, minden tér nyitva állt előttük és hogy a helyzetet nagyon jól ki tudták aknázni, megmutatta a következés, mert anyagilag gyarapodtak és ha ily kedvező vagyoni állásban a bizalmat és tiszteletet a maguk részére kinyerni nem voltak képesek, másban a hibát nem kereshetik mint önmagukban, mert megfeledkeztek arról, hogy az egyenjogúság melleit egyenlők nemcsak a jogok, hanem egyenlők a terhek is. És azok, a kik ezen terheket és polgári kötelességeket meg akarják váltani, a mi küzdelemmel, kellemetlenséggel és fáradsággal jár, azt tapasztaltam, hogy tartozzanak akár a zsidó, akár más vallásfelekezethez, környezetük és a nemzet bizalmát mindenkor megnyerték, (ügy van! a szélső balon.) Szerintem a bizalom és tisztelet olyan, a melyet sem hirtelen gazdagodással, sem hatalommal, sem vagyonnal nem lehet megszerezni és ki e czímen akarja magának ezt kieszközölni, az legalább is természetellenes térre lépett, mert a bizalmat és tiszteletet csak kiérdemelni lehet. (Helyeslés a szélső halon.) A hirtelen átalakulásnak és vagyoni váltakozásnak az általában mutatkozó közgazdasági hanyatlásra minden esetre van hatása. De a túloldalon ezt is kétségbe vonják és azt állítják, hogy a hirtelen birtokváltozás nincs az állam kárára. Ezt a tételt t. ház, ily szárazon elfogadom. De ha végig tekintünk azon egyének névsorán, a kik a honalapító törzsek romjain felemelkedve, vagyonilag gyarapodtak, azt kell tapasztalnunk, hogy a hirtelen birtokváltozásnak nagy része van hazánk közgazdasági állapotának megrendítésében és hogy a vagyon nagy része, nem mondom általában, de oly kezekbe jutott, a kik azt nem teszik gyümölcsözővé, a kik ebből a jogosult osztalékot sem környezetüknek, sem hazájuknak ki nem adják, hanem azt holt capitáiissá, chinai fallal körülvett holt üzletté változtatták, a melyet szaporítanak csak, de meg nem osztanak. * Ha pedig más oldalról tekintjük a dolgot, azt kell tapasztalnunk, hogy ezen hirtelen felgazdagodott elemnek nagy része olyan, a ki bármely körülmények közt is mindenkor a hatalom oszlopaihoz csatlakozik, legyenek azok németek, oroszok vagy hottentotok. (Derültség a szélső bdon.) Ha ez az elem vergődik fölényre, ez meg fogja tartani a vagyont, mint árúczikket, mig abból hasznot lát, de ha rendkívüli viszonyok állanak be, nem fogja a hazát egy ezredéven át fentartani,