Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-62

02 oräaágos ülés január 31. 1S85. 363 egy átlagos ló beszerzési ár van megállapítva, és nagyon természetes, miután a honvédezredeknek parancsnokai azon vannak, hogy lehetőleg közvetlenül a tenyésztőtől vegyék a lovakat, az egyik többet, a másik kevesebbet követel. Hanem hogy a túlfizetés a legénységi lovak rovására történnék, azt határozottan tagadom, még pedig azért, mert a gyakorlatok alkalmával — hivatkozom különösen a morvavölgyi gyakorlatokra, a hol a honvédhuszárság csakugyan meglehetősen igénybe volt véve — azt tapasztaltuk és örömömre szolgál is megemlíthetni, hogy a gyakorlatok végével a honvédlovak oly jó karban voltak, hogy a szakértőnek legkisebb kifogása sem lehetett, Hogy ha 1200 ló közül több heti fárasztó gyakorlat után csak 17 ló válik szolgálat képtelenné, ennél azt hiszem, jobb bizonyítványt kiállítani nem lehet. Ennélfogva a léavatási bizottságok helytelen eljárással alig vádolhatók. A mi a honvéd-lovasság szaporítását illeti, már tavaly voltam bátor kijelenteni, hogy magam is azon volnék, annak szükségét magam is belátom, ha majd a pénzügyi helyzet meg fogja azt engedni, ennek megfeieíőleg előterjesztést fogok tenni. Most azonban megint csak tekintettel az ország pénzügyi viszonyaira, nem látom elérkezettnek az időt arra, hogy előterjesztést tehessek. A tiszti illetményeket illetőleg végre megkell jegyeznem, hogy tudtommal e tekintetben a legkisebb különbség sincs a közös hadsereg és a honvédség közt. He egy vagy más esetetat. képviselő ur tudomásomra juttat, meg lehet győződve, hogy •A dolgon azonnal segítve lesz. Kérem a t házat, méltóztassék az általam előadottakat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Tóth Ernő: Félremagyarázott szavaimnak helyreigazítása végett kénytelen vagyok szót kém?. Én nem egyáltalában mondtam azt, hogy kényelmi tekintetekből kívánom a csapatoknak megfelelőbb elhelyezését, hanem azt mondtam, hogy kívánom a lóanyag kímélése tekintetéből és azért, hogy a kiképzésre több idő fordíttathassák az amúgy is rövid őszi gyakorlat tartama alatt. A mi pedig a lóbeszerző bizottságokat illeti, én egyáltalában nem czéloztam azokat vádolni, hanem egyszerűen tapasztalataimat voltam bátor tolmácsolni, miután nekem is volt szerencsém a morvái gyakorlatokon résztvenni és ott tapasztaltam, hogy több olyan ló volt, a mely már a besorozás alkalmával sem ütötte meg a mértéket, ugy hogy a magam szakaszánál kénytelen voltam századosomat kérni, hogy egy lovat kicsinysége miatt csapatomtól eltegyen. A tiszti fizetéseket illetőleg csak kitérőleg jegyeztem meg, hogy a hírlapokból tudomást szereztem arról, hogy a közös hadseregben azok felemelése szándékoltatik és véleményem szerint szükséges — ha való ez a hir — ezt az előadott okoknál fogva a honvédségnél is keresztülvinni. Orbán Balázs: T. ház! Egy pár szóval kívánok refleetálni Münnich Aurél képviselő ur beszédére, a kit ugy látszik, nemes heve elragadott és emlékező tehetsége cserben hagyta. Hisz nem nagyon régen történt az a szomorú eset Kolozsvárott, hogy a magyar önkénteseket az osztrák tiszt urak magyar kutyáknak nevezték és a ki ez ellen fel mert szólalni, azt összevagdalták, még pedig bűntelenül. A másik eset Taubinger Leó esete, mely tegnap itt a t. házban is felemlíttetett, a mely azt bizonyí ja, hogy a magyar fiuk ott az osztrák hadseregben törvényen kivüli állapotban vannak. A t. képviselő ur tagadja azt, hogy előfordultak volna olyan esetek, hogy az osztrák katonai intézetekben nevelkedett magyar ifjúk elfelejtették nyelvüket és néha még nemzetiségüket is megtagadták, ha a képviselő ur ily tapasztalásokat nem szerezhetett, fájdalom, én szereztem. Ismerek oly magas állású tiszteket, kik tiszta tőzsgyökeres magyar családból erednek és magyarul nem tudnak, ismertem olyat is, a ki nem akar magyar lenni. Azt mondja a képviselő ur, hogy az olyan ember, a ki pár év alatt levetkezi magyar érzelmét, elfelejti a magyar nyelvet, nem méltó, hogy magyarnak tartassák. Én, képviselő ur, sokkal mélyebben érzek hazám iránt és nagyon fájlalom, hogy csak egyetlen magyar ember is kiszakad a nemzet kebelébői. Csak ezt kívántam a képviselő urnak mondani. (Hdyeslés a szélső haloldalon) . B. Fejérváry Géza honvédelmi ministerí T. ház! Csak egypár szót akarok Orbán Balázs képviselő ur megjegyzéseire refleetálni, névszerint a Taubiuger-féle esetre vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Ez az eset ugy adatott elő, mintha itt magyar származású tisztről volna szó. Engedelmet kérek, ez nem áll. Az eset a következő : Taubinger főhadnagy tettleges szolgálati kötelességét nem mindig ugy teljesítette, a mint kellett volna, ezért egyszer, másszor századosa részéről megrovatott, ezt ő megunván, a tartalékba áthelyeztetését kérte. A mint a tartalékba történt áthelyeztetéséről az értesítést vette, még azon a napon egyenruhában találkozván századosával az utczán, oly kifejezésekkel élt irányában, melyek mívelt emberek közt magyar, német, cseh vagy bármily származásúak legyenek is, nem tűrhetők; de nem tűrhetők különösen akkor, mikor a szolgálat kifolyásának tekintendők. Ennélfogva egészen helyesen járt el a katonai parancsnokság, midőn a hadi törvényszéki vizsgálatot elrendelte. És miután a vizsgálat alkalmával kiderült, hogy az illető százados egyszer nem helyesen járt el, ez is megfenyíttetett. Itt tehát igazságtalan vagy 46*