Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-61

• 61. orazógos ttl.'.-.. j tunár 80. 1SS5. alig számithatva, katastróphák kikerülése csak nehezen lesz eszközölhető, legyen bár honvédeink mindegyike egy Leonidás vagy Horatius Coeles. Bizonyos téhát.hogy tüzérség nélkül honvédségünk sem önállóan fellépni, sem nagyobb sikert kivívni a harczok mezején képes nem lesz, már pedig alárendelt szerepet játszani vagy tisztán csak ágyútölteléknek használni fel azon katonaságot, melyhez oly szép remények fűződnek s mely a nemzetnek egyetlen büszkesége, elkeserítené n kedélyeket és elégedetlenséget szülne az országban. Ha már önálló magyar nemzeti hadseregiT megkímélte is az országot, nem ugyan a G7-iki kiegyezés maga, mert hisz annak törvényei közt félremagyarázhatatlanul be van czikkelyezve az. önálló magyar hadsereg, de az ezen törvényt helytelenül interpraetáló mínisterek bölcsessége és gondviselő keze, de mely önálló magyar nemzeti hadsereget, mint alkotmányosságunk egyik főfaetorát, mi teljes joggal megköveteljük és bizton hiszszük is, hogy nemsokára eljövend az idő, midőn a német vezényszót a magyar, a kétfejű sast a négy folyós és három bérezés ősi czímer, a fekete-sárga színt a nemzeti tricolor íogja fel váltani. (Helyeslés a szélső talon.) Ezredeinkben addig is, mig ezen rég óhajtott jogiunk és vágyaink érvényesülnek, honvédségünket óhajtom azon színvonalra emeltetni, melyen mint egy

7 tökéletesen felszerelt, a modern hadászat kívánalmainak megfelelő, minden kellékkel ellátott hadsereg megállhat. Egy kitűnő osztrák taetieus, Waldsteíten tábornok, tankönyvében igen szépen kifejtve a tüzérség szerepét és fontosságát, a hadsereget az emberi testhez hasonlítja, melyben a tüzérség képezi a csontvázat, a lovasság és gyalogság pedig a húst és izomzatot. E találó anatomieus hasonlat íoly

r

tán is világos, miszerint csakugyan a tüzérség, illetőleg a csontváz viszi agy a hadseregben, mint az emberi test szervezetében is a főszerepet, mely nélkül ugyanis a más két attribútum szétmegy, elmállik, szerves egészet nem képezhet, hiányozván benne a testet fentártó alap. De miután tudjuk azt, minő nagy súlyt fektet minden állam tüzérségének fejlesztésére, miért maradnánk mi a fejlődésben el, a midőn a honvédségben mi sem csak parádés katonákat, hanem egy minden tekintetben megbízható hadsereget óhajtunk birni. (Helyeslés a szélső balon.) A másik égető szükségét érzi honvédségünk a szekerészeinek. Híjával lévén a járműveknek, kénytelen szállítási szükségleteit évenkint a költségvetésbe felvenni szokott kiadásokkal fedezni. Ennek ellenében azt szokták hangoztatni, hogy a Cader systhema mellett ez nem volna létesíthető s a közös hadsereg szekerei felhasználtatnak a honvédség számára is. Nem tudom mennyiben alap„s ezen állítás, de kétségbe vonom, hogy volna magáüak a közös hadseregnek is elegendő járműve, főképen háború idején, midőn épen a szekerekből szokott egy nagy rész elpusztulni, különösen a gyakori Rückwärts-Coneeiifcrirung alkalmával, a midőn is a mnnitiós és málhás szekerek nagy része kénytelenkelletlen az ellenséghez pártol át. Nem megyek vissza csak a boszniai occupaíióni, hogy utalhassak azon véghetetlen lassú és hiányos élelemszállításra, minek oka a járművek csekély menynyisége volt és mennyi nélkülözést kellett elszenvednünk ennek következtében. Már pedig a hadi szállításokat a lakosság gyenge alkotású és kis térfogatú járműveivel foganatosítani, hozzá még erőszakos módon, nemcsak költséges és szaporáikul intézkedés, de elég élénken áll előttünk a példa a boszniai occupatióból, hogy mily káros következmények s ennek folytán mily

T méltó felháborodást idézhet elő az országban az ilynemű erőszakos eljárás. Ennek ellenében azt mondhatnák ugyan, hogy hiszen k la guerre comme ä la guerre s háború idején nemcsak a katonaság, hanem a lakosság is kény'telen elviselni annak iszonyait. Igaz, csak hogy szem előtt tartandó mégis a lakosság leheti; kímélése, különösen saját lakosságunké, mely különben is eléggé járul vér- és péuzáldozatok árán a háborúviseléshez. (Ugy van! a szélső talon.) Teljes híjával van honvédségünk a műszaki csapatoknak is. Már pedig ezen fegyvernem a hadseregnek szintén egyik lényeges kelléke. Feleslegesnek tartom állításom mellett érvelni, mert hiszen nem nagy katonai tudomány kell ahhoz, hogy ennek szükségét bárki is be lássa s ezúttal reassummálom fejtegetéseimet és csak arra utalok még, hogy az általam felhozott indokoknál fogva is, de miután ezt a törvénynek félre nem magyarázható értelme meg is engedi: első sorban óhajtom a hadseregnek Magyarország által szolgáltatott részét egy önálló nemzeti hadsereggé átalakítva közös kötelékből kiszabadítani (Helyeslés a szélső halon.) s addig is, mig a törvénynek ekképen elég tétetik, honvédségünket óhajtom a szervezetéből még hiányzó tüzérséggel, tüzérség, műszaki csapatok és szekerészettel elláttatni. Szűk már neki az a Procrustes ágy, melybe megizmosodott teste szorítva van, a miért is emeltessék ki jelen hiányos állapotából, hogy a beléje helyezett bizodalomnak minden tekintetben megfelelve, válságos időkben erős vára és oszlopa lehessen nemzeti létünknek és önállóságunknak (Élőnk helyeslés a szélső balon) és hogy majdan ő róluk is elmondhassák utódaink, a miként mi is elmondjuk magasztos érzülettel eltelve őseinkről: „Egregias animas qui sangvine nobis, hanc pátriám peperere suo i" De nemcsak anyagi, hanem szellemi fejlesztésére is kiváló gondot kell fordítani honvédsé-