Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-61

81. ersaáges «lá* i*unár 50. 1S85. 329 tott kiadás van előirányozva, a mit komolyan ellenőrizni lehetetlen, ezért és a fennebb kifejlettekért sem szavazhatom meg e tételt. T. ház! Itt a törvényszékek és járásbíróságok rovatánál, helyén látom reflectálni azon furcsa s gyakran ismétlődő jelenségre is, miszerint a ministerelnök ur mindannyiszor, valahányszor egyik vagy másik képviselő itt valamely törvényszék vagy biró eljárását vagy mulasztását, avagy a közigazgatási hivatalnokoknak választásoknál elkövetett gyalázatosságait bonezkés alá veszi és megrój]a, a ministerelnök ur ideges lesz és nemes haragra gerjed— a minek meg van az a jó oldala, hogy máskor alig hallható fátyolozott hangja erezesse válik és magát érthetővé teszi — s erősen apostrófálja az ily képviselő elj Pedig törvényszéki és közigazgatási hivatalnokok, mint a közszolgálat emberei igen is a sajtó közvéleménye és a képviselők bírálata alá vannak rendelve s ha talán gyakrabban vagyunk kénytelenek egyes visszaéléseiket, törvénysértéseiket itt felszínre hozni: annak oka leginkább abban keresendő, hogy mulasztásaik és bűneik a pajtáskodás és a kortes-érdemek miatt oly gyakran maradnak az életben büntetettlenül. (TJgy van! Igaz! a szélső baloldalon) Én bíróságainknak megadom a kellő tiszteletet ; de a kritikán felülieknek egyáltalában nem tartom, főleg a midőn oly esetek merülnek fel, mint a keleti vasút ügye, a hol milliók sikkasztattak el, "a hol a f Őtígyészség és törvényszék bűnöket igen, de büntethetőket nem talált, (TJgy van! a szélső baloldalon) vagy a „Victoria" nevű biztosító társulatnak nemcsak országos, hanem európai megbotránkozást okozott műveletei, a hol a társulat vagyona és alaptőkéje akként kezeltetett el, hogy a szegény részvényesek nem hogy kaptak volna valamit, hanem még utólagosan rá kellett részvényeikrefizetni. Egy csomó ember felgazdagodott e műveletnél, de a törvényszékek azért nem tudták a bűnösöket felfedezni. Avagy & fővárosi rendőrség szennyesének oly practicus eltüntetése s számtalan más ily esetek, a melyeket mindenki tud s a melyeket a ministerelnök ur haragra gerjedése és fogadatlan prókátorsága meg nem történtekké nem tud tenni. Bár miként haragudjék és tüzeljen is a ministerelnök ur, mi kötelességszerű ellenőrzési s ha kell megró vasi jogunkkal élünk és élni is fogunk, a leczkéztetést pedig tartsa alattvalóinak, ő teremtette embereinek, de ne a fölötte álló, független képviselőknek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Imre Aurél: T.ház! Midőn ezen tételhez szólani kivánok.mint már tegnap is jelezém,előre is hangsúlyozom, hogy egyedül elvi szempontok vezérelKÉPVH, NAPLÓ. 1884 — 87. III. KÖTET. nek s a törvények respectálásából indulok ki. (Helyeslés.) Mindenki előtt kétségtelen lesz, hogy a bírói állások részére törvényhozásilag megállapított javadalmazási tételeket a ministernek kötelessége a budget-előirányzatba is respectálni s hogy e szerint a budget törvény által, mely tisztán pénzmegszavazásra vonatkozik, szervezeti alaptörvényeket kerülő utón megváltoztatni nem szabad. (TJgy van! a szélső baloldalon,) És mégis mit tapasztalunk ? A t. minister ur a budapesti elsőfokú királyi törvényszék alelnöke részére 500 frt tiszti pótlékot irányoz elő, daczára annak, hogy az 1871: XXXII. t.-cz. 8. §-a világosan megmondja, miszerint ezen állással tiszti pótlék nem jár. Igaz ugyan, hogy a t. minister ur előterjesztésében kijelenti, miszerint ezen 500 frt pótlék csakis az illető alelnök részére van felvéve, tehát személyhez és nem az álláshoz, van kötve, melyet az illető betölt. De ha a t. minister urnak nincs joga szervezeti törvényeink értelmében a bírói állásokat javadalmazásokkal felruházni, még kevésbé lehet joga egyes biró? személyeknek csupán személyhez kötött javadalmazásokat nyújtani, mert, ez legflagransabb megsértése a birói függetlenség biztosítékait magába foglaló alaptörvényeinknek s a paritás elvnek, mely ugyanazon állásokat hasonló javadalmazással dotálja. (TJgy van ! a szélső baloldalon.) Ha az állás olyan, hogy méltányossági tekintetek követelik nagyobb javadalmazását, ám tessék megváltoztatni, illetőleg módosítani azt a törvényt, mely ezen álláshoz kisebb javadalmazást köt, de azt a logikát, hogy az állás megkívánja a nagyobb javadalmazást s az mégis ne az álláshoz, hanem a személyhez köttessék, elvi szempontból helyeselni nem lehet. (TJgy van! a szélső baloldalon) Azt az érvet pedig, hogy a fenforgő esetben hosszas és terhes szolgálat indokolná a külön javadalmazást, eltekintve, hogy elvi szempont ezen érvet egyenesen kizárja, srivesen elfogadom, de akkor tessék egyenlő mértékkel mérni mindazoknak, kik hasonló szempont, alá esnek; mert az hihetetlen s ép azért megsértése az ország birói karának, hogy csak egyetlen bírája érdemelne ezen czímen javadalmazást. Nem fogadom el a tételt. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pauler Tivadar igazságügyminister i T. ház! Orbán Balázs képviselő ur a napidíjakra nézve minap felhozott nehézségeket most ájra megemlítette és különösen azon czímen, hogy én tegnap a rovatot meg nem jelöltem, melyből azok fedeztetnek és hogy azon napidíjak semmi törvényen nem alapulnak és semmi törvényben nem 42