Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-60
60. országos fiiéi, január '29. 18S5. 319 tehát az elsimítás'? Hol vannak az elsimító nagy urak? {Nagy zaj. Mozgási) Gál Jenő; (felvinczi) T. ház! Nincs szándékomban. ... Lits Gyula: Személyes kérdésben kívánok szólani. (íelkiáltások jobbfelől',: Nem lehet, a szónok már teszel.) Elnök! Kérem a t. képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot félbeszakasztani. {Helyeslés jobbfelöl.) Gál Jenő : (felvinczi) T. ház ! Nincs szándékomban ez alkalommal, különösen pedig a vitának ezen előrehaladt stádiumában nézeteimet igazságügyünk állásáról nyilvánítani. Es ha mégis felszólalok, teszem ezt abból a szempontból, hogy a tegnapi napon Ferenczy képviselő ur választókerületemre nézve oly megjegyzéseket tett, a melyeket el nem hallgathatok. A t. képviselő ur ugyanis azt mondta: megtörtént a felvinczi kerületben, azt követelte a pártérdek, hogy egyik község választói ne jelenjenek meg a választási urnánál. A szolgabíró ezt nagyon egyszerűen orvosolta. Elfogatta az illető választók vezéreit és bezáratta. Természetesen nem jelent meg senki, mert szét lettek szórva ez által a választók. Es győztek. Ezek voltak a t. képviselő ur szavai. T. ház! A tény, melyet a képviselő ur felhozni szükségesnek tartott, Bágyon községben történt. Ebben a községben volt 185 szavazó. Ezek közül 111 reám szavazott, 46 a függetlenségi párt jelöltjére; és nem jelent meg a választáson — beleszámítva az időközben elhaltakat is — huszonnyolez. Tehát a képviselő ur igen alaposan méltóztatott tévedni, vagy legalább nem megbízható forrást használt, midőn azt állította, hogy azon községből, melyben a kérdéses elfogatások történtek, a választáson senki sem jelent meg. Sőt t. képviselő ur, nemcsak hogy mások megjelentek, hanem megjelent azon két letartóztatott egyén is, a kiknek érdekében a képviselő ur itt felszólalt, mert noha a választás előtt való éjjelen lettek letartóztatva, még a választás folyama alatt Felvinczen megjelentek. Nem érzem magamat hivatva az iránt nyilatkozni, hogy ha ezen két egyén letartóztatása nem történt volna meg, a bágyoni szavazatok miképen oszlottak volna meg a két párt között. Az egyik fiatal ember, a kinek először volt szavazata. A másik pedig, a ki le volt tartóztatva, elismerem, hogy a függetlenségi pártnak vezére volt, de ez a választó az 1881-i-ki választások alkalmával mint szabadelvű párti választó engem támogatott és akkor, daczára annak, hogy nem volt letartóztatva és daczára a nagy befolyásnak, melyet a képviselő ur hangoztatni szives volt, mégis azon községben kisebbségben maradtam. Nem akarom ezúttal a letartóztatás jogosságát vagy jogtalanságát vitatni, vagy az iránt j nyilatkozni. A hogy én ismerem az esetet, a [ letartóztatás indoka nem a pártérdek, hanem az j illető segédszolgabiró — és nem mint a ..t. kép| viselő ur mondja szolgabíró — hivatalos tekin| télyének durva megsértése. Az igen t. segédszol) gabiró ur nem szorult az én védelmemre és ezt j nem is akarom ezúttal megkísérlem. De a mint én őt ismerem, ő jogai és kötelezettségeinek teljes tudatával bir és attól a képviselő ur itteni támadásai nem fogják őt eltántorítani. Nem tartom helyesnek és ebben igazat fog nekem adni a t. képviselő ur, hogy oly ügyek, a melyek jelenleg is vizsgálat tárgyát képezik, itt a házban felhozassanak. Én nem ismerem a Curia határozatát, a melyre a t. képviselő ur e tekintetben hivatkozott és midőn a Curia, a mint ő mondja, ezen ügyben elrendelte a kereset megindítását. Kifogásaim vannak, hogy ugyanakkor e végzésben ki mondta volna azt is, hogy az illető segédszolgabiró a személyszabadságot megsértette. T. ház! Ezek azok, miket az igen t. képviselő ur állításaival szemben választó kerületem érdekében megtenni jogosuk és köteles voltam. Különben az igazságügyi költségvetést elfogadom. {Helyeslés a jobboldalon.) Szalay Imre: T. ház! Nem szándékom a t. ház türelmét hosszasan fárasztani. Egyszerűen csak néhány megjegyzést kívánok tenni. Ezek egyike vonatkozik előttem szólott képviselőtársam Körösi Sándor ur szavaira, a ki jogtanár létére megfogja nekem engedni, hogy én mint laicus ember valamire figyelmeztessem. 0 ugyanis azt mondotta, hogy velünk egy monarchiát képez Ausztria. Én egy jogtanártól elvártam volna, hogy meg tudja különböztetni, hogy Magyarország maga monarchia, a többi törvényczikkeken kivül leginkább kimutatható abból, hogy még a közös-ügyes törvények is közbeszúrtak egy „és"-t és Magyarországot és Ausztriát emlegetnek; tehát engedje meg, hogy én mint laicus őt a közjogból tertiába tegyem. (Derültség a szélső baloldalon.) A legutóbbi időben tett tapasztalataim közben alkalmam vott^ meggyőződni arról is, hogy a váczi fegyházban (Elénk derültség) a bűntettesek közt, kik között voltak hosszabb időre elítéltek 4;—ÍO évre s csak a legkevesebb 3-ra, a mint kérdezősködés folytán és utánnézésből megtudtam, a legnagyobb résznek bűnhődése arra vezethető vissza, hogy testisértést követtek el. Tudom én, t. ház, hogy a testi sértés igen komoly dolog és hogy azzal szemben minél szigorúbbnak kell lenni, de még sem tartom helyesnek, hogy a testi sértésért 10— 15 év szabassák meg akkor, mikor a Csemegi-codesnek egy másik része, mely szintén eléggé fontos, oly vétkeket, melyekről lehet mondani, hogy esclusive zsidó-vétkek, mert hiszen, hogy a csalás az, azt elismerte Körösi Sándor képviselő ur is, valamint okirathamisítás, uzsoráskodás, hamis és
