Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-60

S12 60. oraságos iílés janmir 29. 1885. igazságügyminister ur ellen közvetlenül intézett vádak közvetve a párt ellen is intéztettek; de hát a ház mai helyesléséből azt kell következtetnem, hogy az igazságügyminister ur ellen emelt vádak alaptalanok és a ház e vádakat nem létezőknek tekinti, igy ezáltal ezek a közvetve megtámadott pártról is elhárítva lévén: további védelemre nincs szükség. (Igás! ügy van! jobbfelől) Felszólalok azért, hogy a személyeskedés terét mellőzve, ezen igen is fontos tárgy felett elvi, eszmei fejtegetésekbe bocsátkozva, nézeteimet elmondjam. Ha a többi tárezák költségvetésének tárgyalása alkalmával helye volt azon eszmei és elvi fejtegetéseknek, a mely ele a mindennapi és gyakorlati élet szűk keretéből kilépve, eszmei magasságra emelkedtek és e téren keresték az eszközöket, melyek hazánk anyagi és szellemi jólétét megszerezni alkalmasak: azt hiszem, helye van ennek az igazságügyi tárezánál is. mert az igazságszolgáltatás terén is a gyakorlati élet útján az elvi és eszmei megállapodások gyújtják meg a világosság fáklyáját, (Ugy van! jobbfelöl.) Csak a tudomány által megállapított álláspontokhoz viszonyíthatja a törvényhozó, csak ezek alapján vizsgálhatja, vájjon hazájának törvényei és törvénykezési intézményei megfelelnek-e az idők követelménycinek? Méltóztassanak tehát megbocsátani, ha ezen alkalommal azon kérdés fejtegetésébe bocsátkozom, hogy igazságszolgáltatási eszközeink megfelelnek-e ezen alkotmányos, kifejlődött társadalmi, közlekedési és forgalmi viszonyainknak és ha nem felelnek meg, melyek azon törvényhozási teendők, a melyek nézetein szerint sügősek és viszonyaink közt létrehozhatók. Ne Mgyje t. ház, senki sem azt, hogy ez a kormány ne tudná, hogy a mi igazságszolgáltatásunk hiányokkal bir, hogy az még nem tökéletesen befejezett, egész mű. Tudja ezt a kormány és hogy tudj a, bebizonyít) a azzal, hogy időnként folyton törvényjavaslatokat tesz le ide a ház asztalára, a melyeknek czélja épen igazságszolgálta:ásunk javítása. Tudja t. ház, ez a párt, mely ez idő szerint a többséget teszi és épen azért támogatja a kormányt, mert ezen benyújtott törvényjavaslatokkal igazságszolgáltatásunkon javítani törekszik. Azt hiszem t. ház, hogy csak törvényhozói kötelességet teljesítek, midőn részemről kijelentem, hogy én az 1848-iki törvények által megváltozott személyi birtok- és forgalmi viszonyaink tekintetében a mi törvényeinket és egyáltalán igazságszolgáltatási eszközeinket kielégítőknek nem tartom. Habár elismerem, hogy e tárgyra vonatkozólag a kormány már több törvényjavaslatot nyújtott be, sőt több törvény is hozatott már erre vonatkozólag: mindamellett Id kell jelentenem, hogy én ugy vagyok meggyőződve, miszerint igazságszolgáltatási eszközeink megszerzése tekintetében mi még a kezdetnek kezdeténél vagyunk és hogy sokat kell tennünk, ha a polgárosult államokhoz csatlakozni akarunk. 1869-iki IV. t.-czikkben törvényhozásunk azon nagy elvet mondta ki, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elválasztatik, de nem állapította meg azon birói szervezetet, a mely minden jó igazságszolgáltatásnak alapját képezi. Törvényeink közül az 1875: XXXVI. t.-cz. 4. §-a három évben állapította meg azon időt, a mely alatt az igazságügyministernek adatokat kellett volna összegyűjteni, hogy ezen adatok alapján a törvényhozás a bíróságok számát, hatáskörét, területét és székhelyeit megállapíthatta volna. A mint én tudom, az igazságügyminister ur ezen adatokat össze is gyűjtötte, de időközben életbe lépvén az új büntető törvénykönyv, az ez által teremtett helyzetben ez adatok egészen hasznavehetlenekké lettek. Azt hiszem azonban, hogy ma már ezen akadály is megszűnt és semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy egyszer valahára birói szervezetünk végmegállapításához fogjunk. A mely államban t. ház, nincs jól rendezett, szilárd birói szervezet: azon államban ingatag az igazságszolgáltatás. A mely államban ingatag az igazságszolgáltatás: ott ki vannak téve a polgárok a birói közegek tökéletlenségének és nem ritkán önkényének. Át volt hatva e tudattól az 1867-iki igazságügyminister is és a képviselőházhoz akkor egy törvényjavaslatot nyújtott be, a mely feudális színezetű bíróságaink eltörlését és az állami bíróságok szervezését és a királyi táblák hétfelé elosztását indítványozta. Ezen elvek némelyike felvétetett az 1868: IV. t. czikkbe, de a királyi táblák decentralisatiója egy boldogabb, egy szerencsésebb időre halasztatott. Már pedig t. ház, igen helyesen jegyeztetett meg tegnap, ma pedig maga a t. igazságügyminister ur is beismerte, hogy addig jó és gyors igazságszolgáltatást kívánni nem lehet, mig akkora területen, milyen hazánk területe, csak két másodfokú bíróság működik. A budapesti királyi táblán 154 biró működik. Hogyan lehessen már most képzelni, hogy ott jó és pontos ügyvitel legyen! Jó és pontos ügyvitel nélkül pedig nincsen gyors igazságszolgáltatás. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Igazolják ezt más országok példái. Franeziaországban például 26, Németországban 28, Ausztriában kilencz másodfokú bíróság szolgáltatja az igazságot. Az 1867-ik év óta hozattak ugyan egyes törvények, melyek bíróságunk szervezetét is czélozzák, de ezen törvények rendszeres, egységes egészet csakugyan nem képeztek; e nélkül pedig szilárd bírói szervezetet alkotni nem lehet. Ha t. ház, a nálunknál szerencsésebb politikai viszonyok közt élő államok nagy politikai feladataik mellett folytonosan igazságügyi törvényeik és birói szervezetük javításán működnek; ha azon