Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-60

310 66. erssAgoi tlés jamär 29. ISS5. év múlva újabb prolongatiót lesz kénytelen igénybe venni. Vagy megnyugtatók-e a közigazgatásnak a törvénykezéstől való elkülönítésében folyton változó nézetek ? Á közigazgatásból ugyan kikergettük a törvénykezést, még pedig oly gyökeresen, hogy a törvénykezéssel együtt kiűztük onnan magát a közigazgatási jurisdietiót, kiűztük a közigazgatási jogvédelmet, sőt magát a jogot is, mely átalakult tisztviselői bölcs belátássá és további fejlődésében valóságos önkénynyé, az „aequum et bonum" hivalkodó ezégére alatt. A törvénykezésbe azonban, még pedig a legkényesebb szervezeti és személyi dispositiók tekintetében szabad bejárást engedtünk a közigazgatási legfőbb fórumnak, a kormánynak, mely birói szervezetünket ma már teljesen a maga hatalmi j körébe hajtotta. j De tovább menve, vigasztaljanak talán a felületesen kidolgozott, a gyakorlati jogélet igényeit j szem elől tévesztő s homályosan, kétértelmtíleg, ! de magyartalanul is szerkesztett törvények, azon törvények, melyek egész légióját igénylik a novelláknak és ministeri rendeletnek, a melyek rövidke gyakorlat alatt több kötet döntvényre szolgáltatnak okot? Nincs állam Európában, mely ily rövid idő alatt annyi gyarló törvényt csinált ) s fordított mint mi, ugy hogy valamely internationalis hatóságtól már törvény gyártási szabadalmat nyerhetnénk. Vagy megnyugtató-e a testületi s egyes bíróságok létszáma s székhelye tekintetében hosszú évek során át el nem ért megállapodás és a bíróságok szervezésében nyilvánuló kapkodás és kontárkodás? Hisz a hanyatlás minden tüneményei közt talán egy sem mutathat oly szomorú képet, mint az, melyet birói függetlenségnek nevezünk. Mert a birói függetlenség nemcsak abból áll, hogy a biró ugy ítéljen, a hogy neki legjobban tetszik, hogy hivatalos vétségért s mulasztásért szigorúbban lakoljon, mint más ember fia, hogy ne legyen szabad hivatalt viselnie vagy pénzt elfogadnia ourulis tevékenysége közben stb. Mindezek csupán mechanicai biztosítékok, nemcsak kevesetérnek az intézmény belső, morális és jogi kiképzése nélkül, hanem egyenesen veszedelmesek; a birói függetlenség belső biztosítékai megkívánják a megfelelő és tisztességes birói fizetést, szigorú ellenőrzését az ügyvitelnek és birói ügykezelésnek valamint a határidőknek, jó börtönrendszert, alapos börtönfelügyeletet, könnyű, gyors és független fegyelmi eljárást, az ügyvédi kar állásának és jogainak biztosítását, szóbeli eljárást, közvetlenséget és mi mindezeknél fontosabb, a birói állás adományozásában magas erkölcsi tekintélyt s a protectio könyörtelen kiüldözését előléptetési törvény behozatala által, (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) S mit találunk mindezen kívánalmakból a gyakorlati életben keresztülvive ? Megfelelő birói fizetés helyett „személyes pótlék" behozatalát czélzó törekvést, (Ugy van ! Ügy van! a szélső balfelol) laza és czélszerűtlen ellenőrzést, az ügyvédi rendtartás módosítását czélzó törvényjavaslat, mely még 1881-ben lett a t. ház elé terjesztve, négy év óta, alussza a boldogok álmát s ezen felül egyedül álló példaként szolgálhatunk a külföldnek arra nézve, hogy miként lehet a büntető codexben megállapított büntetésnemeket kellő börtönrendszer nélkül végrehajtani, s hogy miként lehet még sommás eljárásnál a jövő század közepére tűzni ki tárgyalási határnapokat. (Derültség a szélső balon.) Legyen szabad e részbén nekem is, a már többek által említett s az „Ügyvédek Lapjában" egész terjedelmében közzétett szegedi ügyvédi kamara legutóbbi évi jelentéséből néhány concret esetet idéznem. (Halljuk! Bálijuk!) (Olvassa): „A 2951/81. sz. kereset 1881, június 10-én leiárgyaltatván, a szakértő szemlére 1884. október 18-ika tűzetett ki határnapul." (Mozgás.) Tehát nem kevesebb, mint 3 és egy negyed év. (Halljuk tovább!) (Olvassa): „Az 1883. deczember 17 én beadott 13,953/83. sz, kereset tárgyalására 1884. október 24-ik tűzetett ki határnapul", tehát majdnem egy egész év s ilyen concret adatot csak 52-őt sorol fel ezen jelentés szemeivényként s ajánl az igen t. minister ur becses figyelmébe. Továbbá: (Olvassa): „Az Í884. május hava óta beadott mintegy 232 sommás kereset október haváig terminussal sem lett ellátva. (Mozgás.) Az 1884. ápril hava óta beérkezett, mintegy 800 bagatell-panasz október haváig szintén határ nap kitűzése nélkül hevert" (Mozgás.) Mindezen adatokról a t minister ur is meggyőződhetik a kezeinél lévő kamarai jelentésbői. Hivatkozhatnám még a máramaros- szigeti ügyvédi kamarának szintén közzétett évi jelentésére, sőt hogy messzire ne menjek, hivatkozhatnám a budapesti VI—

VII. ker. kir. járásbíróságra is, a hol munkaerő hiánya miatt a januári keresetekre szintén csak április havára tűzhető ki tárgyalás, mert évek óta nem történt még meg, hogy valamennyi birói állás egyszerre s egy időben betöltve lett volna, sőt bátran hivatkozhatnám ezen felül az ország valamennyi ügyvédi kamaráinak évi jelentésére, melyek kivétel nélkül sorolnak fel ilyen s ehhez hasonló adatokat. Egyáltalán annak, hogy igazságszolgáltatásunk mily rozoga lábon áll, csak ügyvédi kamaráink az őszinte, leplezetlen megmondói; azok jelentéseiben van letéve bíróságaink s ügyészségeink minden szervezeti és személyi hiányossága, azok adják hű képét annak a csudálni való