Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-60

60 országos ülés január 28. 18ÍS5. S95 teljesített és megvalósított, ugy azt hiszem, bebizonyítottam, hogy meddőnek vagy száraznak a törvényhozás működését a rendszeres condificatio terén igazságosan mondani egyáltalán nem lehet. (ügy van! jobbfdöl.) A mi a szerzői jogról szóló törvényt illeti, Lázár Ádám képviselő ur azt állította, hogy ez nem az igazságügyministerium köréből került ki. Igaz, hogy az akadémia és a Kisfaludy-társaság indította meg e tekintetben a mozgalmat, de az ott előkészült munkálatot az igazságügyi szaktanáeskozmányban lényegesen átalakítottuk és ha nem is az igazságügyminísteriumtól került ki az initiátiva, hanem az említett társulatok köréből, az initiativát e tekintetben tőlem megtagadni nem lehet, mert épen ezen intézetek bizottságainak én eddig működő tagja voltam. (Helyeslés jobbfdöl.) Ezeket kellett elmondanom a rendszeres codificált törvényekre nézve, de nagyon hibáznék, a ki azt hinné, hogy a jogi törvényhozásnak működése egyesegyedül csak a rendszeres törvénykönyvnek szerkesztésére szorítkozik. A jogi törvényhozásnak feladata, hogy a társadalmi életben a jog terén mutatkozó hiányokat törvények által sanálni, az égető bajoknak elejét venni vagy legalább azokat orvosolni igyekezzék. Ez a rendszeres eodexen kivül kell, hogy történhessék a viszonyoknak megfelelő egyes törvények által. Közönséges szólásmód az ily törvényekről azt mondani, hogy azok foltozgatások. T. ház, ha minden törvény, mely nem egy rendszeres nagy codesnek alkotó része, hanem a mely a felmerült bajokat szándékozik orvosolni, ha ez miod csak foltozgatás, akkor hazánknak összes törvényhozási múltja csak foltozgatás lett volna, a mit állítani senki sem fog. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Mert a mi elődeink a kor szellemét követve nem codificáltak rendszeresen, hanem a szükségnek megfelelő törvényeket hoztak bajokat orvosolni igyekeztek. (Ugy van! a jobbfelöl.) És lehet-e foltozgatásoknak nevezni azon törvényeket, a melyek az erdélyi birtokrendezésről, a melyek a jelzáloglevelek biztosításáról, a melyek az értékpapírok amortisatiójáról, a feljebbviteinek szabályozásáról, a melyek a polgári perrendtartás égető és nagyobb bajainak orvoslásáról hozattak ? Vagy lehet-e annak nevezni a végrehajtási törvényt, a melynek üdvös hatását senki kétségbe nem vonta és kétségbe nem vonhatja, a mely humanitárius irányzatával a kor követelményeinek ép ugy, mint az igazságnak megfelel? Lehet-e foltozgatásnak nevezni azon törvényeket, a melyek az appellátára hozattak. A gyakorlati eredményt látjuk. A királyi Cnriához 1882-ben 28 ezer, 1883-ban 22-ezer néhány száz és 1884-ben 19 ezer beadvány érkezett ; holott ezelőtt magának a legfőbb itélőszéknek 1881-ben 33 ezer végzendő, a semmítőszéknek 26 ezer beadványa volt. Nem értük-e e el ez által azt, hogy a legfőbb bíróságok túlterheltetése lehetőleg csökkent és igy módja van a bíróságoknak, hogy fontos ügyekre nagyobb figyelmet fordíthatva, azokat alaposabban tárgyalhassák. (Helyeslés jobbfdöl.) És a mostan benyújtott törvényjavaslatok, melyek a ház előtt vannak és az igazságügyi bizottsághoz utasíttattak, nem olyanok-e, melyek égető bajokon segítenek? A közjegyzői intézmény reformja, a gyámsági és gondnoksági törvény módosítása, a kákzözösség megszüntetése és a mit tán legelőbb kellett volna a kisebbek mellőzésével megemlítenem, a telekkönyveknek a catasteri adatok szerinti átalakítása (ügy van ! Ügy van! a jobboldalon!) nem olyan művek, melyeket foltozás nevével lehetne illetni, hanem olyanok, melyek a társadalmi életre a legnagyobb befolyással vannak. (Helyeslés a jobboldalon.) Van-e a t. háznak oly bizottsága, mely annyira el lenne foglalva évek óta, mint az igazságügyi bizottág? Ez a bizottság az, mely folytonosan el van látva teendővel és ha nem is mindennap, de úgyszólván mindig ülésezik és tanácskozik. Mit bizonyítanak mindezek? Azt bizonyítják, hogy a jogi törvényhozás terén az utolsó évtizedben részint elődöm, részint az én aerám alatt sok történt, több mint más országokban. (Helyeslés a jobboldalon,) Igen de azt mondják, ez mind semmi. Semmi azért, mert nincs még szentesített polgári törvénykönyv, nincs polgári perrendtartás a szóbeliség és közvetlenség alapján, nincs még szentesített bűnvádi eljárás. T. ház! Szentesített polgári törvénykönyvünk nincs, az igaz, de megvan a tervezete, van egy résznek kivételével kész munkálat. Hosszabb idő óta a közönség kezén forog s kell, hogy forogjon, hogy az illetők maguknak arról tudomást szerezhessenek és a felett nézeteiket, birálatukat elmondhassák, a minthogy az meg is történt. Az általános rész a szaktanácskozáson keresztül ment. Az öröklési jogot most tárgyaljuk és annyira haladtunk, hogy néhány hó alatt — azt hiszem — befejeztetvén, a jövő ülésszakon a ház elé terjeszthető lesz; (Helyeslés jobbfdöl) mert szándékom azon részt, mely a legfontosabb az égető kérdéseket foglalja magában, mint első tárgyalandó részét a polgári törvénykönyvnek a törvényhozás elé terjeszteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Igen, de mondják, ez a codíficatio irányelvek nélkül történt, négy codificator volt, mindenik úgyszólván magára hagyatva, saját ösvényén indult meg, azért nincs meg az összhangzat. T. ház, méltóztassanak elolvasni az általános indokolást, abban Győry Elek előadja, hogy az irányelvekre nézve mikor és mily tanácskozások tartattak, mily közös megállapodások történtek, mily elvek állapíttattak meg, ugy technikájára, mint a használandó munkákra nézve: és meg fog győ-