Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-57

57. omigos ülés jafenár 26. 1885. 235 piálni, melyben a haza az édes anya; nyerjen éle­tet, még itt is az anyai szeretet mysteriuma, mely épen gyermekei leggyengébbjeit, nyomorékait ápolja kiváló anyai gondokkal. Tegyünk itt is t. ház , a magyar sziv nemessége szerint és meg­hoztuk nemzetünk geniusának ama tributumot, mely nevünknek, államunknak tiszteletet szerzend a művelt külföld előtt is, mely épen a siketnémák ügyében oly nagy, nevéhez méltó áldozatokkal nemesítette meg önmagát. A kis Belgium 10, Svájcz 11, Ausztria 15, Svédország 17, Nagy-Bri­tannia 34, Olaszország 35, amerikai Egyesült-Álla­mok 55, Francziaország 60, német birodalom 90 siketnéma intézetet állítottak és tartanak fenn. A siketnémákra fordítandó minden áldozat gyümölcsös, practicus hasznú lesz, magára a nem­zetgazdászatra is, mely magasabb szempontból véve átöleli minden egyes polgárnak hivatását és annak körén belül kifejtendő hasznos munkásságát, ház, minden a közművelődésre fordított nemzeti áldozatot melegen üdvözlök és őszintén sajnálom, hogy a nemzet pénzének egy nagy része az idők kényszerhatalma folytán más térre fordí­tandó. Ha im azért például a közép és fensőbb tan­intézetekre fordított kiadásaink minden culturánk­ért érdeklődő előtt csak helyesléssel találkozhatnak, midőn pedig fájdalommal valljuk be, talán ezek ezéljának helytelen felfogása által elkáprázott akárhány tanítvány lesz a társadalomra nézve hasznavehetlen tag, sőt nem kevés esetben annak ostora: mennyivel melegebben kellend üdvözölnünk említett mostoháink üdvére fordított gondosságot, midőn itt a nevelési és oktatási proeessus nagyon szerény, de munkás életkörre nyit kilátást és már természeténél fogva megmenti neveltjeit minden nagyzás ábrándjaitól. Ha többet nem, annyit bizo­nyara elérünk, hogy e szerencsétleneket kiemeljük majdnem állati helyzetükből és őket arra képesít­jük, hogy értelemmel munkás tagjai lesznek társa­dalmunknak még az ipar terén is. Pedig ily karokra hazánknak vajmi nagy szüksége van. Ha egy rendezett állam minden lakója meg­kívánhatja kormányától, hogy az lehetőleg meg­adja és biztosítsa a hivatása betöltésére szükséges eszközöket, feltételeket és ezek közül első sorban neveltetését: vájjon csak a siketnémák volnának ez általános szabály alól kivétel ? Végül engedje meg a t. ház, hogy — ha nem élek vissza türelmükkel — (Bálijuk! Ralijuk!) a siketnémák részére netán tervbe veendő országos intézkedés módozataihoz szóljak, nem tüzetesen mihez mint e térenlaicusnak jogom nincs, de némi általános észrevételekben. Én, t. ház, valamint a nevelésnél általán, ugy kivált e téren is a centráli­saié rendszer ellen vagyok. Felfogásom szerint kevésbé hasznosnak találom a váczi intézetnek kibővítését; inkább a mellett volnék, hogy az or­szág több helyén, legalkalmasabban praeparandiák mellett állíttassanak fel kisebb terjedelmű siket­némák intézetei. Nehezebb és akadályokba ütkö­zőbb nevelés mellett a nevelő annál nagyobb sikert fog elérni, minél kevesebb számú tanítványokkal kell foglalkoznia. És ha már az ép értelemmel ellátott tanítványoknál is nagyobb terjedelmű inté­j zetekben a nevelés kénytelen bizonyos kaszárnya­szerű fegyelemhez folyamodni, mennyivel kevesebb eredményű lehet az az annyira akadályozott értelmű siketnémákkal szemben minden ügybuzgalom és szakértelem mellett egy nagyobb terjedelmű inté­zetben ezek neveltetése. Belátom, hogy ily tervezetnek egyebeken kí­vül egy lényeges tényező állatjában és ez a szak­férfiak hiánya, De e hiányon talán segíthető volna, hogy ha mindenek előtt Váczott néhány hivatást érző és tehetségesebb paedagog kiképeztetnék a siketnémák tanítására. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatási minister I Történik! Bende Imre: Ezek tanárokul volnának alkalmazhatók a praeparandiákhoz csatolt siket­néma intézetekben. Ez intézkedéssel egyhuzamban el lehetne érni azon a nevelés e terén kiváló hasznú eredményt is, hogy a tanítóképezdék nö­vendékei közt többen, kik erre hajlamot éreznek bevezettetnének a siketnémák tanításának mód­szerébe ; és igy ezek által e szerencsétlenek okta­tása az ország igen sok egyes helyein is lehetővé tétetnék. Mi által e nagy horderejű népnevelészeti ág sok, eddi£ lényeges akadályától, ezek közt a helyi távolság akadályától is megmenekednék. (Helyeslés.) Kérem a t. házat, kegyeskedjék az általam ajánlott és tehetségemhez mérten javaslott ügyet mélfató figyelmébe venni. Tudom nagyon jól, hogy pénzügyeink jelenleg nincsenek oly állapotban, hogy e téren is valami nagyobb szabású iníézke­kedésre lehetne számítani. Tudom, fájdalom, hogy pénzáldozataink legnagyobb részét oly elementáris érdekek absorbeálják, (Egy hang a szélső balon : Bosznia!) melyekkel állami létünk függ össze s melyek előtt el kell némulniok culturänk akárhány igényének, bármi nemesek és bármi czélszertíek lennének is. Tudom, hogy természeténél fogva e tárgy a könyörületes szeretetben találja első for­rását, mely nemcsak a t. házé, hanem e hazában minden irgalmas szive. És mégis — talán juthatna valami e szerencsétlenek javára is! Nevükben könyörgök, kiknek némák ugyan ajkaik, de kik­nek végső elhagyatottsága annál hangosabban esdekel segedelemért. (Nyugtalanság balfelöl. Hall­juk! Halljuk!) Vajha szavaimat meghallanák e házon kivül is mindenütt mindazok, kikben az anyagi tehetség mellett az irgalom érzete ki nem halt! Tegyük meg mi t. ház, bármily szerény határban is a kezdeményezést; bizonyára a t. cultnsminister urnak — ki köztudomásilag ez

Next

/
Thumbnails
Contents