Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-57

Sf, ©rsságos filég jaufiür 26. lS&e. 231 polgári iskolákban, a hol én sem akarok olyan egyéneket nevelni, kiknek nevelésére a gyinnasimn való, mondom, arra kivánok súlyt tenni, hogy a történelem az első és a második osztályban ne mellőztessék. Ezen kivül még röviden csak. azt óhajtom meg]egyezni, hogy nagyon eljött már az idő, hogy megállapítassék a polgári iskolák valódi czélja és rendeltetése és hogy megállapíttassanak azon állások, a melyekbe innen a növendékek átléphetnek. Főleg egy pontra kívánnám a t. minister ur figyelmét irányozni, t. i. a polgári iskolákból a tanító-képezdékbe átlépő növendékek ügyére. Különösen a hol a polgári iskola ipartanműhelylyel van összekötve, ott már a 3., 4-ik osztályból jöhetnek át a tanító-képezdébe, mert ma e téren oly sokat követelünk, hogy alig képesek az illetők a követelményeknek eleget tenni. Ha Lázár képviselő ur módosítványának elfogadására reményem lenne, mindezeket elhalgattam volna. Most azonban, miután a minister ur igy nyilatkozott, figyelmébe ajánlom a mondottakat. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: Épen észrevétel nélkül nem akarom hagyni ezen felszólítást. Tökéletesen igaza van a képviselő urnak, akármilyen az iskola, szükséges, hogy jól kezeltessék és vitessék a tanítás. A történelem én is tanítására igen nagy súlyt helyezek és azt hiszem, nem is hanyagolják el. De azt méltóztatott mondani, hogy az iskola feladata és czélja iránt nincsenek tisztában és hogy a vélemények szétágaznak. Tökéletesen igaza van s meg is magyarázom, hogy miért. Azért, mert minden városban, a hol ily iskola létezik, van néhány szülő, mely a gyermeket mégis gymnasiális pályára szánja, de ezen szülőkre nézve nagyon kényelmes, ha gyermekeiket legalább a harmadiknegyedik osztályig otthon tarthatják. Ezek azután szeretnék a polgári iskola czélját, hogy ugy mondjam, falsifikálni, mert iparkodnak mellékutakon becsuztatni a latin nyelvet és közelebb hozni az iskolát a gymnasiumhoz. Én részemről pártolom azon törekvést, hogy ez ne történjék meg és hogy első sorban a földmívelésre, iparra és kereskedelemre való előkészülés vétessék itt figyelembe. (Általános helyeslés.) GÖndÖCS Benedek: Első a kereskedelem! Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Lázár képviselő ur határozati javaslatot s azután módosítványt nyújtott be, a mely csak a szavazás sorrendjét megzavarj a, mert a módosítvány folytán az egy millió felemelkednék 1.016.000 írtra, a házszabályok szerint pedig a nagyobb Összeg előbb kerül szavazás alá. Itt egy kis bonyodalom van, de azt hiszem, hogy abból akként kellene a t. háznak kibontakoznia, hogy ezen módosítványt, mely tulajdonkép itt a ház által rögtön el nem dönthető, mert sommák változtatását is involválja, először a pénzügyi bizottsághoz kellene utasítani és csak ha a pénzügyi bizottság által elfogadtatott ós az iránt a háznak jelentés tétetik, akkor lesz lehetséges felette határozni, most nem. Lázár Ádám: T. képviselőház! Miután a t. szakminister ur kijelentette, hogy szabad átruházási joga lévén, e czélra az előirányzottnál nagyobb összeget is* adhat ki, módosítványom feleslegessé vált és azt visszavonom azon biztos reményben, hogy a minister ur a marosvásárhelyi polgári iskolát is mielőbb államköltségen ipartanműhelylyel látandja el. (Helyeslés.) Elnök í Az indítvány visszavonatván, hátra van a határozati javaslat. Az összeg nem támadtatván meg, az egy millió frt megszavaztatik. Méltóztassanak meghallgatni a határozati javaslatot. Nagy István jegyző (olvassa Lázár Ádám határozati javaslatát). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el a határozati javaslatot. Rakovszky István jegyző (olvassa): A néptanítók nyudíjintézete segélyezésére. Az 1875 : XXXII. t.-cz. 36. §-a szerint 150,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): A ,Néptanítók Lapja" kiadására 11,000 frt. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! A tételt a maga természeténél fogva nem szándékozom megtámadni, nem is támadom meg, mert azt hiszem, hogy ily lap létesítése, mely a szakmájába vágó kérdések iránt a tan ügy gyei foglalkozókat felvilágosítja, igen helyes és ezélszeríí intézmény és teljesen indokolt, hogy az állam arra költsön. I)e a feltétel, melyhez ezt kötni kell, annak kell lenni természetesen, hogy ezen lap, mely az állami költségvetésből tartatik fenn, csakis a maga szakkörében maradjon és más czélokra, mint a népneveléssel foglalkozók közt hasznos ismeretek terjesztésére ne szolgáljon. (É énk helyeslés a báloldalon.) T. ház! Azt hiszem, ezen alapvető mondással mindenki teljesen egyetért, egyetért akkor is, midőn azon kissé sajátságos formulázással a mínisteri indokolásban is bennfoglaltatik, midőn ez azt mondja: „Alapnak hetenkint kétszer megjelenése pedig azzal van indokolva, hogy a tanítók hetenkint legalább kétszer jutnak épületes olvasmányokhoz." (DerúUség a baloldalon.) T. ház! Épületes czikkek megírására tagadhatatlanul igen alkalmas nap a pünkösd napja, a