Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-57

57. országos ülés január 26. 1885. s_o> j zéptanodák, állami gymnasiumok összesen 178,000 forint. Komlóssy Ferencz: T. ház! A ministeri jelentésből azt veszem ki, hogy a középtanodákban mintegy 600 tanár van alkalmazva olyan, a kinek oklevele nincs. Másrészről tudomásom van arról, hogy 300-ra megy azok száma, a kik oklevéllel bírnak, de nem tudnak alkalmazáshoz jutni. Én tehát felhívom a minister ur figyelmét arra, hogy gondoskodjék azokról, kik a proteetio hiánya miatt oklevél mellett sem tudnak szerény tanári állomáshoz jutni. Tudok gymnasiumot, hol tizenhárom tanár közt egyetlen okleveles sincs, ez nem felel meg a törvény intentiójának, A másik, mire a t. minister ur figyelmét fel akarom hivni, az, hogy igen sok tanár van mint helyettes éveken át alkalmazva, jóllehet a törvény kimondja, hogy a helyettes tanárok i—3 év alatt rendesekké lesznek. Ez nem történik meg. Yan a ki 6—7 év óta folytonosan alkalmazva van, mint helyettes, holott mások protectió utján már egykét év alatt megerősíttetnek. Én kérem a t. minister urat, iparkodjék e tekintetben is helyesebb utat követni és a qualifieált embereket előtérbe tolni. Ezen kivül a t. minister ur sok helyen állít állami iskolákat, hol azokra szükség nincs, hol kevés a hallgató, mig a községi intézetekkel, mint pl. a pozsonyi reáliskolával, folyvást alkudozik, jóEehet ez intézet egyike a legnépesebbeknek. Azon kivül igen furcsa, hogy a midőn a selmeczi katholikus gymnasium nincs kiegészítve nyolez osztályra és a t. minister ur megígérte, hogy a kiegészítést eszközölni fogja, ugyanakkor jön az ottani selmeczi evangelicus gymnasium küldöttsége, kéri a t. minister urat, hogy vegye át a gymnasiumot és a t. minister ur megígéri a hitközségnek, hogy igenis fogja államosítani ezen gymnasiumot. Kérdem: mi szükség van arra, hogy Selmeczen két gymnasium legyen s hogy lehet az, hogy a t. minister ur mind a két gymnasiumot az állam kezelésébe akarja átvenni? Elnök: Maga a tétel nem támadtatott meg, kijelenthetem, hogy 178,000 frt megszavaztatik: Rakovszky István jegyző (olvassa): Állami reáliskolák 456,000 frt. Szathmáry György: I. ház! A költségvetés tárgyalása felette hosszúra nyúlván, e tekintetből örömest elállanék a szótól, ha kikerülhetetlen szükségét nem|érezném e felszólalásnak. Ennélfogva bátor vagyok a t. ház szives figyelmét kérni néhány perezre. (Halljuk.') A reáliskolák kétségkívül igen fontos tényezői a modern mívelődésnek s mi az államot illeti, meg kell adni, hogye tekintetben megtette és megteszi a magáét. Az országban létező összesen 28 reáliskola közül nem kevesebb, mint 18 állami intézet. Azon kivül az állam négy reáliskolát segélyez, ugy hogy összesen csak hat ilynemű* intézet az, mely úgyszólván a maga emberségéből az illető iskolafentartó tényezők támogatásából esistálni képes.atöbbi vagy kizárólag,vagy nagymérték ben az államnak köszöni lételét. Az állam, bár nagy áldozatok árán az által, hogy ily tekintélyes számban létesítette a reáliskolákat,megóvta a művelődést az egyoldalúságtól. Ha nem állítja ilyen tekintélyes számban fel a reáliskolákat, bizonyos, hogy a közművelődés haladt volna ezentúl is a gymnasiumoknak évszázados megszokott útján és csapásán s ha nem teszi vala ezt az állam, bizonyos az is, hogy a többi tényezők, a melyeket országszerte iskolafentartóknak ismerünk, erre nem vállalkoztak volna, mert még arra is meglehetős nagy az elfogultság, vagy máskép kifejezve, kevés érzék és hajlandóság mutatkozik a reáliskolák iránt. Az állami actiót tekintve tehát e téren, kifogást nem lehet tenni, sőt elismeréssel kell adózni a kor mánynak, hogy az állam ily nagyszámú intézettel van e téren képv^salve. A mi a reáliskolai tanulókat illeti, azok majdnem 69 százaléka magyar. Tehát mind a két irányban csak örvendetes tényeket constatálhatunk, mindazonáltal bátor vagyok a t. képviselőháznak és a minister urnak szives figyelmét felhívni némely sajnos körülményre, a melyet nem hallgathatok el. Az ország tekintélyes részében, 15 vármegye területén, értem a Királyhágón túli részeket, az állam összesen csak két reáliskola által van képviselve. A két állami és magyar tannyelvű reáliskolával szemben áll ott három nem állami és nem magyar tannyelvű intézet. Ezen helyzetből következik egy másik sajnos tény s ez az, hogy a Királyhágón túli részekben a reáliskolai tanulók sorában a magyar elem 32 százalék akkor, midőn az országos átlag szerint 69 százalékot képvisel. Ezt örvendetes jelenségnek nem tarthatom, a mint nem örvendetes általában semmi olyan tény sem, mely azt bizonyítja, vagy bizonyííná, hogy a magyar elem a közművelődésnek egyik vagy másik ágazatában más elemek által túlszárnyaltatik. Azt hiszem tehát, hogy ezen segíteni kell. Segíteni a reáliskolai oktatás érdekében és segíteni azon magasabb szempontból is, a melyet a Királyhágón túli részeket illetőleg te kintetbe kell venni. A törvényhozásnak és a kormánynak feladata nemcsak abban áll, hogy a közművelődést lehetőleg megóvja az egyoldalúságtól és arra törekedjék, hogy minél több irányúvá váljék, de a feladat abban is áll, hogy a közművelődés minél arányosabban és minél egyenletesebben oszoljék meg. E bajnak orvoslására két módot tudnék ajánlani. Az egyik: még egy új, tehát harmadik reáliskola felállítása az erdélyi részekben, a mi indikálva, volna egyfelől az által, hogy az ott létező két állami reáliskola Szikelyudvarhelyen és Déván roppant nagy távolságra van egymástól; másfelől pedig az által,