Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-57

57. ereíágos flléi január 26- 1885. 211 Egyéb bejelentés sem lévén, következik a napirend és pedig a vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetésének részletes tárgyalása. Rakovszky István jegyző (olvassa): Dologi kiadások 16,169 írt. Összes kiadás 212,734 frt. Elnöki Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Tanulmányi ügyek igazgatása. Rendes kiadások. XIX. fejezet. 2. czím. Országos közoktatási tanács 6,500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Tankerületi főigazgatások 70,100 frt. Győrffy Gyula: T. képviselőház! Az 1883. évi XXX. t.-czikk rendelkezése és felhatalmazása alapján a vallás- és közoktatásügyi minister az országot 12 tankerületre osztotta be s azok élén szervezte a kerületi kir.főigazgatóságokat. Ez magában véve törvényesnek látszik, mert hiszen a ministemek kötelessége a törvény végrehajtásáról gondoskodni. És ha ezt teszi, csak kötelességét teljesíti. De igenis törvényes kifogás alá eshetik az, vájjon a végrehajtás által nem sérti-e meg a törvényt és ez esetben t. ház épen erről van szó. Mert habár az igen t. cultusministerur végrehajtotta a törvény azon rendeletét, hogy az országot 12 tankerületi főigazgatóságra osztotta be, de ezen beosztás által egy felekezetnek ugyanazon törvényben biztosított autonóm jogain ütött csorbát, midőn az erdélyi római katholikus status által fentartott középiskolákat szintén a tankerületi főigazgatók és igy a vallás- és közoktatásügyi ministerium hatáskörébe vonta. Mielőtt magával a ténynyel foglalkoznám, legyen szabad t, ház, az 1883. évi XXX. t.-czikknek ide vonatkozó szabványait röviden reproducálnom. Ezen törvény összes szabványai és intézkedései a szerint nyernek alkalmazást, a mint a középiskolák vagy a vallás- és közoktatásügyi minister rendelkezése és vezetése alatt állanak, vagy az autonomicus felekezetek által tartatnak fenn. A törvénynek ezen elvi megkülönböztetése kiváló fontosságot a középiskolák igazgatásában és vezetésében nyer, mert mig a felekezeti középiskolákat ezen felekezeti főhatóságok igazgatása alatt hagyja, természetesen fentartva a szükséges állami felügyeletet és biztosítva az ellenőrzési jogot, addig a minister rendelkezése és igazgatása alatti középiskolák igazgatását ezen ministerium hatáskörébe utalja. Világos tehát t. ház, hogy a tankerületi főigazgatóságok által, melyek ezen középiskolákra nézve a vallás- és közoktatásügyi minister ur szakközegeit képezik, a felekezeti középiskolákat a minister hatáskörébe vonni nem lehet. És mégis a minister ur a múlt évben eszközölt beosztás alkalmával, mint említettem, az erdélyi római katholikus status középiskoláit a tankerületi főigazgatók vezetése és igazgatása alá rendelte, mintha azok is a minister ur rendelkezése és közvetlen vezetése alatt állanának. Pedig ez t. ház, nem igy van, mert az erdélyi római katholikus status autonómiája, világos és nyilt bizonyítékául annak, hogy még Róma szerint is a mi egyházi intézményeinkkel az autonómiai szervezet megfér, világos jeléül annak, hogy ezen autonómia, mely már az erdélyi protestáns autonómiával ugyanazon törvényben gyökerezik és azóta fennáll és a fejedelem patronatusi jogát sem sérti, (ügy van! a szélső baloldalon) legújabban az 1883. évi XXX. t.-czikk 41. §-ában törvénybe is iktattatott, mert ezen szakasz világosan és félreérthetlenül kimondja, hogy: „Az erdélyi részekben a katholikus status által fentartott és vezetett középiskolákra vonatkozólag mindazon jogok, melyeket eddig a katholikus status gyakorolt, érintetlenül hagyatnak." A status ezen törvényben gyökerező jogsérelmének orvoslását kérte az igen t. vallás- és közoktatásügyi minister úrtól. Az igen t. minister ur azonban elutasította és pedig a következő indokolásnál fogva, hogy t. i. az említett törvényczikk hivatkozott szakasza nem sorozza az említett katholikus középiskolákat azon felekezeti iskolák közé, melyekről a törvény különben szól, hanem fen tartja az eddigi administrationalis viszonyokat. Már pedig az erdélyi római katholikus iskolák, mondja továbbá az indokolás, eddig a kormány, illetve a tankerületi főigazgató vezetése alatt is állottak és az érettségi vizsgán a szabályszerű elnök, a tankerületi főigazgató elnökölt. Hát t. ház, ez az indokolás egyszerűen hamis, mert ha a tankerületi főigazgató vezetése alatt állottak volna az erdélyi római katholikus középiskolák, ha a kormánynak ei;en réven befolyása lett volna azok vezetésére, akkor kérdem, hogy a törvény megalkotásakor miért nem volt bátorsága a minister urnak e viszonyt a törvénybe is iktatni ? De azt mondja továbbá az igen t. minister ur indokolásában s itt a törvénynyel szemben positivumot látszik állítani, hogy ezen középiskolák a tankerületi főigazgatók vezetése alatt állottak ezelőtt is és az érettségi vizsgán a tankerületi főigazgató elnökölt. Érdekes megtudni t. ház, hogy az igen t. minister urnak ezen állítása miben gyökerezik? Ugyanis az erdélyi római katholikus status saját autonóm ügyeit az úgynevezett igazgató-tanács által gyakorolja. Ennek az igazgatótanácsnak tagja volt az erdélyi tankerületi főigazgató is, de nem állásánál fogva, hanem, mert az autonóm status közgyűlése a tankerületi főigazgatót beválasztotta az igazgató-tanács tagjai közé. És mi történt t. ház ? Az, hogy ezen tankerületi főigazgatót az igazgatótanács az érettségi vizsgákon való elnökléssel a saját iskoláiban megbizta, épen azért, mert tanférfiú volt és igy fel lehetett tenni, hogy ezen hivatásának inkább meg fog 27*