Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-56
65. orszásros üiís január 24 18S5. 205 ország közvéleménye, hogy mi a kormánynak akarata,, mert az nem elég akarat, hogy a katholikus nép hordozza a terhet, de ne legyen beleszólása ügyeinek elintézésébe (Igaz! Igás! a szélső balon) iskoláinak ellenőrzésébe, mert senkinek sem nyújt garantiátjia a katholikus gymna-iumok ellenőrzése a cnltusminister úrra van feltétlenül bizva. Mert ki fog találhatni megnyugvást egy olyan oktatás paedagogiai és didaeticai eredményében, melyben nyolcz év alatt három tenterv vitetett már keresztül. (Igaz! a szélső baloldalon.) És menjünk tovább. Ki találhat olyan vagyonkezelésben megnyugvást, a milyen a katholikus alapok és alapítványok kezelése, a hol a legcsekélyebb kezelési eredményt épen az alapítványi Jószágok hozzák ma. (Igaz! a szélső baloldalon.^ Épen azért ezen kérdés valóságban és lényegben legkevésbé sincs alterálva azon argumentumok által., melyek felhozattak. Ezen kérdés annyit jelent, hogy nyolcz millió katholikus ember birja az állampolgárok az állam körében gyakorolható jogát az egyház kebelében és necsak a terheket hordja, hanem jogait is gyakorolhassa az egyházi életben. Mivel ezen nézeteket vallom, nem tartóztathatott vissza ezen elveim kifejtésétől még az sem, a mi ellenvetésül felhozatott, hogy minek beszélünk mi most vallásról, midőn nem vallásra, nem autonómiára van szükség, hanem csak positiv tudásra, becsületességre és szeretetre. (Halljuk\!) Kár volt t. képviselőtársamnak a tudás különben is szűk határát még inkább korlátolni e szóval, hogy positiv; mert a tudósok munkálkodásuk folyamán, midőn elérnek azon határhoz, a meddig értelmi világuk, el tud hatolni, mindig; találnak ott egy kérdőjelet, mely kérdőjel a kezdetre és a végre szól. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) S e kérdőjelet nem tudja megfejteni a tudomány, kell hogy fejtse meg a vallás. (Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Nem lehet a néptől azt kívánni, a mely nép egy pár évig jár az iskolába és csak az írni és olvasni tudásig jut el, hogy egy pár év alatt tegye meg azt az utat, melyet az emberiség a maga összességében, minden erejének felhasználásával évezredek munkássága alatt nem tudott elérni: hogy a vallást nélkülözhesse.(Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) A proletárt szegényebbé teszi az, ki a szegény embernek munkára, tevékenységre hajtó elemét, a reménységet megsemmisíti. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) A miníster ur azt mondotta, hogy én a katholikus autonómiának tagja vagyok és jhogy semináriumban ijevekedtem. Hát azí igaz, hogy a katholikus autonómiának Erdélyben tagja vagyok; de épen azért, mert tagja vágyóik, kötelességemnek tartom, ugy a minister ur, miut a szatmári püspök nézeteivel szemben az autonómiát megvédelmezni, mely itt egész | Magyarországon, tehát ez által Erdélyben is fe' nyegetve van, a mi lehetetlenné teszi azt, hogy I ez az autonómia, a mely már megvan, fejlődjék és arra kényszeríti, hogy stagnálva lassanként elposványosodjék. E nyilatkozatokkal szemben, melyek az autonómiát vádolják, én azt reményiem, hogy ezen autonómia az ország egyik sarkában a a maga nemességében fölemelkedve az egész ország katholikusait egyesíteni fogja. Igenis, védelmezem, habár ezt itt nem mint azon autonómiának tagja, hanem mint ezen háznak tagja teszem. (Elénk helyeslés a ssélsö baloldalon.) A mi azt illeti, hogy semináriumban növekedtem, ha ugy értette a minister ur, hogy papnöveldében voltam, nagyon téved. Trefort Ágoston, vallás és közoktatásügyi minister: Nem értettem önre t. képviselő ur, hanem másra. Ugron Gábor: Engedelmet kérek, a menynyire reám is érthető volt e megjegyzése, kijelentem, hogy ha ugy értette, hogy katholikus iskolában nőttem fel, hát ez igaz. Es épen ezen oknál fogva, mert én azért a nevelésért, a melyben ott részesültem, semmi más szolgálatot nem tehetek: épen azért, mert nem adhatok vagyont, a mi nekem, nincs és az egyháznak van, nem adhatok tudományt és ismeretbőséget, a melyből neki több van mint nekem, hanem igenis van egy, a miben ő szegényebb, mint én és ez a szabadság, (Ugy van! a szélsobaMdalon!) épen azért, midőn az autonómia mellett beadott határozati javaslatomnak elfogadását kérem a t. háztól, teszem ezt háladatosságból is azon egyház iránt, melynek számára kötelességemnek tartom ezen jogokat és ezen szabadságot kérni, mint olyanokat, melyeket eg3 r edül adhatok neki. (Zajos helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon). Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház/ (Halljuk! Zaj!) Látom, hogy a t. ház nagyon ki van fáradva, (Halljuk!) mindamellett kénytelen vagyok nyilatkozni, azonban nem követve Ugron Gábor t. képviselő ur példáját, igen röviden fogok neki válaszolni. (Halljuk!) Ugron Gábor t. képviselő ur figyelmeztetései és fenyegetései daczára én még sem fogok a sötétbe ugorni, (Derültség!) a mit pedig akkor tennék, ha az ő határozati javaslatát elfogadnám. Én szeretem az individuális szabadságot leg alább ugy mint ő. Mert én éltem azon időben, midőn az ország és én nélkülöztük ezen szabadságot és éreztem . . . (Hermán Ottó tagadólag int.) ün képviselő ur talán nem ; (Zajos derültség) én éreztem az absolutismus nyomását. (Tetszés jobb felöl. Mozgás bal felől.) A corporativ szabadság okról nézetem talán eltér Ugron Gábor képviselő ur nézeteitől, mert én concret állapotokat szoktam tanulmányozni, ő ! i
