Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-56
56. országos ülés január 24. 18S5. 503 szálakat nem kell széttépni, melyet ma Bende Imre t. képviselőtársam felhozott, tartható volna talán oly országban, melyben egy vallás van, de nem oly országban, melyben több vallás van, úgymint Magyarországon; hol a többi egyházak, melyek az összes lakosságnak felét képezik, szabadságban, függetlenségben és autonómiában élnek, mig egy másik rész, mely az ország lakosságának másik felét képezi, e szabadságot és autonómiát nélkülözi. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. minister ur, hogy katholikus államok vannak s azokban, mint Olaszország, Belgium stb. nincs autonómia. Téved a t. minister ur, mert Olaszországban van autonómia, Belgiumban van, Svájcában van autonómia, Amerikában kiválóan fontos és tanulságos a katholikusok autonómiája. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: Szabadság van, de autonómia nincs. Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, a magyar állam joga a katholikus egyházzal szemben speciális. Speciális levén nekünk történeti fejlődésünk, az autonómiai intézmény megalkotásában is csak ezen speciális alapon állhatunk. De autonómia van itt Magyarországon is, van Magyarország egy kis zugában, hol nemzeti fejedelmeink alatt nemcsak a magyar nyelv és nemzetiség fentartásáért küzdöttek, hanem a vallásszabadság-ért is. A vallásszabadságért vívott harczok díjaid, vértanuságuk és üldöztetésük koronájául bírják az erdélyi katholikusok az autonómiát. S ha van Magyarországnak egy részében katholikus autonómia s az mint a törvényhozás tudja, semmi összeütközésre nem vezetett az állam és egyház között, mily indokot hozhatnak önök fel ellene és ezért kell külföldre menniök, hogy indokokat hozhassanak fel a katholikus autonómia ellen. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem akarok részletekbe bocsátkozni már csak az időre való tekintetből sem arra nézve, hogy én miként értem az autonómiát, mily jogkört kivánok arra ruháztatni, mert teljesen osztom Deák nézetét, hogy ez nem a t. ház elé tartozik, hanem a katholikusok egyetemes gyűlésére. A világi és egyházi katholikusok által 1870/1ben az autonómiára nézve kidolgozott javaslat a minister fiókjába be van zárva! Valóban megbotránkoztató azon cynismus, hogy a minister ur azt mondja, hogy 14 éve .fiókomban van egy nagy egyházi és világi tekintélyeknek munkálata; én ezen munkálatot nem olvastam, nem tudom mi van benne.... . / Trefort Ágoston, vallás-és közoktatásügyi minister:', Tudom! Ugron Gábor:...-és arról nem nyilatkozhatott). (Helyeslés Ás tetszés a szélső baloldalon.) Annak a nMnisternek, a ki az egyházi és világi katholikus férfiak nézetével ily keveset gondol, annak nincs joga, hogy vezesse azon egyházi ügyeket az állam és legfőbb kegyúr nevében, a mely egyház ügyeivel ily keveset törődik. (Igaz! Igás! a szélső baloldalon.) De sértés és bántás azokra nézve, kik időt és fáradságot áldozván, heteken keresztül tanácskoztak és kik tanácskozásukkal hittek szolgálatot hozni saját egyházuknak és mit tettek 1 Egy fogolylyal szaporították a minister ur fiókját. (Derültség balfelöl.) Nem azért van állítva a cultusministeri ressort élére és vezérlésére a minister ur, hogy kicsinyelve és semmibe nem véve az országban nyilvánuló törekvéseket, azzal szinte kérkedni látszassák, hogy a katholikusoktól ezelőtt 14 évvel felhozott követeléseit semmibe sem véve, azt fiókjában elzárva tartja. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a minister ur ezt nem katholikus, de bármely felekezet tagjaival szemben tette volna, akkor is az elsők között volnék, kik a minister ur ezen eljárását rosszainak és szükségesnek tartanám megtenni azon lépéseket, melyek véget vessenek az ilyen önkénykedésnek. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) A minister ur midőn egy javaslatot a kormány nevében elfogad, az állami felségjogot gyakorolja, de egyszersmind kötelességet telj esít, legalább olyat kellene teljesítenie s ha az nem is tekinthető egyébnek, mint petitiónak, kérvénynek: akkor is a minister urnak nincs jogapetitiót, kivált egy olyan tekintélyes testülettől jövő petitiót, felelet nélkül hagyni. (Igaz! a szélső baloldalon.) Nem tudom, a minister burcaujának évi kimutatásaiban ezt is a restantiák közt el szokta-e számolni ? (Derültség balfelől.) Erdélyben van katholikus autonómia; hát miben áll az? A katholikus status áll két harmadrész világiakból, egy harmadrész egyháziakból. Azon statusnak tagjai a felsőbb bíróságok tagjai, az országgyűlési képviselők, főgondnokok, kegyurak és esperesi kerületenként a nép által választott világiak. Az egyház tagjai pedig a káptalanok, az esperesek és az esperesi kerületekként megválasztott papok. Mi a hatásköre az erdélyi katholikus autonómiának 1 Kezelni a vallás- és tanulmányalapot, ellenőrizni a közép- és népnevelési oktatást. A katholikus autonómia igazgató tanácsa, a melyben megint két harmad rész világiak, egy harmad egyháziak, kinevezi a gymnasiumi tanárokat, megerősíti a néptanítók kinevezési okmányait, a stipendiumokat a tamüó ifjúság közt kioszta, és a statust illető kegyúri jogokat gyakorolja. Sőt 1827-ig, a midőn a katholikus statusnak egyik sarkalatos joga ugy csendesen elvétetett, addig azon joggal is birt, hogy a püspöki székre hármat praesentált ő Felsége elébe és az erdélyi katholikus püspöki szék Kovács Miklósig ren26*
