Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-55

Ig6 55. országos ülés Gyakran hallottam hangsúlyozni, hogy mi katholikusok kívánjuk, jogosítva is vagyunk, hogy iskoláinkra a kellő befolyást gyakorolhassuk. Mi­csoda iskolákra ? A községi, a népiskolákra ? Hisz a katholikus iskolafentartók mindenütt gyakorol­nak befolyást. Merem állítni, ha egy katholikus férfiakból álló consortium gymnasiumot vagy reál­iskolát fog felállítani, mint iskolafentartó, arra befolyást fog gyakorolni. Nem érthetek tehát egye­bet, mint azon iskolákat, melyek a tanulmányi alapból tartatnak fenn. Nem fogok semmi ujjat mondani, mert szám­talanszor volt szerencsém itt és a felsőházban is egész határozottan kinyilatkoztatni, hogy én a vallás- és tanulmányi alapot katholikus czélokra szánt, de országos alapnak tartom. (Élénk helyes­lés.) Ha mi tehát egy a törvényhozáson kívül álló testületnek, mint a katholikusok congressusa, ezen iskolákra befolyást akarunk engedni, akkor praeei­sirozni kell állását azon alap irányában, melyből az iskolák fentartatnak. Egyébiránt, miután kívánják — a jogosult­ságot nem akarom kétségbevonni — hogy a katho­likus iskolákra befolyást gyakorolj anak,megvallom, ma nem tudnék ő Felségének valami javaslatot tenni. Áttanulmányoznom és revideálnom kellene a népoktatásról és a középiskolai oktatásról szóló törvényt, a mely utóbbi csak részben van végre­hajtva. Azt Kiss Albert képviselő ur is nagyon jól tudhatja, hogy ezt a törvényt mostanáig végre­hajtani nem lehetett. Mindezen okoknál fogva — mondom — nem vagyok abban a helyzetben, hogy Ugron Gábor képviselő ur határozati javaslatát elfogadhassam. A mi a tanulmányi és vallás-alap dolgának tisztába hozását illeti, méltóztatnak reá emlékezni, hogy éveken át bizottságot küldött ki a ház e dologban és e bizottságok egyes tagjaik által ki­dolgoztattak ugyan véleményeket és javaslatokat, de a melyek felett plenumban sohasem akartak tanácskozni, (Mozgás) ugy hogy a bizottságnak véleményes javaslata sohasem került a ház elé. Leg­utóbb Apponyi Albert képviselő ur is készített érdekes javaslatot a vallásalapról, úgyszintén Apáthy István képviselő ur is a tanulmányi alap­ból. Az anyag készen van; én felkértem a bizott­ság tagjait, hogy tanácskozzanak a felett és soha­sem tudtam czélt érni. [Mozgás.) Miután tehát lát­tam, hogy a bizottság tanácskozásai egészen med­dők maradnak, magam ragadtam meg az initiativát és tettem javaslatot, mely hogy a lapokban közzé lett-e téve, nem emlékszem, de fel fogom olvasni: (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) „Az alapok : és alapítványok jogi természeté­nek megvizsgálására kiküldött bizottság bátorko­dik eddigi működéséről, ülési jegyzőkönyveinek [ január 23. I8S5. beterjesztése által jelentést tenni. Kötelességének ismeri azonban, mielőtt működését tovább folytat­hatná, a t. képviselőházat arra figyelmeztetni, hogy a vallás- és tanulmányi alap jogi természe­tének meghatározásával ezen ügy még nem fogna tisztáztatni s eldöntetni; mert azon alapok mikénti kezelése, gyakorlati tekintetben nagyobb jelentő­séggel bir, mint maga jogi természetük meghatá­rozása. De miután e bizottság nem nyert megbízást arra, hogy a vallás- és tanulmányi alap kezelése iránt javaslatot tegyen és miután azon nézetben van, hogy ezen alapok mikénti kezelésére nézve csakis a kormány tehet javaslatot, mert csak ő van a szükséges adatok birtokában és csak ő bir kellő tájékozással az iránt, mily alakot kell r e kezelés­nek adni: a bizottság azon javaslattal bátorkodik a ház elé járulni: méltóztassék a t. ház, a kormányt, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi ministert uta­sítani, hogy a vallás- és tanulmányi alap kezelésé­nek módozataira nézve törvényjavaslatot készítsen és azt a jövő ülésszak alatt terjeszsze be s méltóz­tassék ezzel a bizottság föladatát egyelőre be­fejezettnek tekinteni. Ha a kormány által beterjesz­tendő törvényjavaslat az illető javak kezeléséről, törvény erejére fog emeltetni: a t. képviselőház szabadságában álland, az alapok és alapítványok, jogi természetének megvizsgálását tovább is akár kebeléből választott bizottság által, akár más mó­don folytattatni, vagy azt végkép elejteni." Méltóztatnak tehát látni, hogy én óhajtottam és sürgettem e kérdésnek tisztázását és sürgettem, hogy tanácskozzanak és tegyenek jelentést, de absolute nem voltak képesek ülést tartani. Méltóz­tatnak tehát látni, hogy én nem akadályoztam a bizottság működését, sőt ellenkezőleg sürgettem a tanácskozásra. Mindezek után ismétlem kérésemet, hogy Ugron Gábor képviselő ur határozati javaslatát ne méltóztassanak elfogadni. (Elénk helyeslés jobb­felöl) Helfy Ignácz: T. ház! Nem szándékozom a t. ház idejét hosszasan igénybe venni, csak néhány megjegyzést óhajtok tenni az elmondot­takra, másfelől pedig némely olyan észrevételt tenni, melyre a részleteknél alig található alkal­mas hely. De mindenekelőtt nem tehetem, hogy tegnap felszólalt igen t. Jókai képviselőtársam végsza­vaira egy megjegyzést ne tegyek. Mert én már igen sok igazságtalan vádat hallottam at„ túl­oldalról, hallottam t. barátom szájából is, de olyan igazságtalan vádat, minőt az ellenzékkel szemben ő tegnap hangoztatott, onnan sem hallottam soha, (Halljuk!) ő sajnálatát fejezte ki a felett, hogy azon szép jelszavak, melyek a közoktatás terén felhang­zanak, nálunk az ellenzéknél a pártjelszavak zsi­vajában elenyésznek. Hivatkozom önök igazság-

Next

/
Thumbnails
Contents