Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-55
Ig6 55. országos ülés Gyakran hallottam hangsúlyozni, hogy mi katholikusok kívánjuk, jogosítva is vagyunk, hogy iskoláinkra a kellő befolyást gyakorolhassuk. Micsoda iskolákra ? A községi, a népiskolákra ? Hisz a katholikus iskolafentartók mindenütt gyakorolnak befolyást. Merem állítni, ha egy katholikus férfiakból álló consortium gymnasiumot vagy reáliskolát fog felállítani, mint iskolafentartó, arra befolyást fog gyakorolni. Nem érthetek tehát egyebet, mint azon iskolákat, melyek a tanulmányi alapból tartatnak fenn. Nem fogok semmi ujjat mondani, mert számtalanszor volt szerencsém itt és a felsőházban is egész határozottan kinyilatkoztatni, hogy én a vallás- és tanulmányi alapot katholikus czélokra szánt, de országos alapnak tartom. (Élénk helyeslés.) Ha mi tehát egy a törvényhozáson kívül álló testületnek, mint a katholikusok congressusa, ezen iskolákra befolyást akarunk engedni, akkor praeeisirozni kell állását azon alap irányában, melyből az iskolák fentartatnak. Egyébiránt, miután kívánják — a jogosultságot nem akarom kétségbevonni — hogy a katholikus iskolákra befolyást gyakorolj anak,megvallom, ma nem tudnék ő Felségének valami javaslatot tenni. Áttanulmányoznom és revideálnom kellene a népoktatásról és a középiskolai oktatásról szóló törvényt, a mely utóbbi csak részben van végrehajtva. Azt Kiss Albert képviselő ur is nagyon jól tudhatja, hogy ezt a törvényt mostanáig végrehajtani nem lehetett. Mindezen okoknál fogva — mondom — nem vagyok abban a helyzetben, hogy Ugron Gábor képviselő ur határozati javaslatát elfogadhassam. A mi a tanulmányi és vallás-alap dolgának tisztába hozását illeti, méltóztatnak reá emlékezni, hogy éveken át bizottságot küldött ki a ház e dologban és e bizottságok egyes tagjaik által kidolgoztattak ugyan véleményeket és javaslatokat, de a melyek felett plenumban sohasem akartak tanácskozni, (Mozgás) ugy hogy a bizottságnak véleményes javaslata sohasem került a ház elé. Legutóbb Apponyi Albert képviselő ur is készített érdekes javaslatot a vallásalapról, úgyszintén Apáthy István képviselő ur is a tanulmányi alapból. Az anyag készen van; én felkértem a bizottság tagjait, hogy tanácskozzanak a felett és sohasem tudtam czélt érni. [Mozgás.) Miután tehát láttam, hogy a bizottság tanácskozásai egészen meddők maradnak, magam ragadtam meg az initiativát és tettem javaslatot, mely hogy a lapokban közzé lett-e téve, nem emlékszem, de fel fogom olvasni: (Halljuk! Halljuk! Olvassa.) „Az alapok : és alapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottság bátorkodik eddigi működéséről, ülési jegyzőkönyveinek [ január 23. I8S5. beterjesztése által jelentést tenni. Kötelességének ismeri azonban, mielőtt működését tovább folytathatná, a t. képviselőházat arra figyelmeztetni, hogy a vallás- és tanulmányi alap jogi természetének meghatározásával ezen ügy még nem fogna tisztáztatni s eldöntetni; mert azon alapok mikénti kezelése, gyakorlati tekintetben nagyobb jelentőséggel bir, mint maga jogi természetük meghatározása. De miután e bizottság nem nyert megbízást arra, hogy a vallás- és tanulmányi alap kezelése iránt javaslatot tegyen és miután azon nézetben van, hogy ezen alapok mikénti kezelésére nézve csakis a kormány tehet javaslatot, mert csak ő van a szükséges adatok birtokában és csak ő bir kellő tájékozással az iránt, mily alakot kell r e kezelésnek adni: a bizottság azon javaslattal bátorkodik a ház elé járulni: méltóztassék a t. ház, a kormányt, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi ministert utasítani, hogy a vallás- és tanulmányi alap kezelésének módozataira nézve törvényjavaslatot készítsen és azt a jövő ülésszak alatt terjeszsze be s méltóztassék ezzel a bizottság föladatát egyelőre befejezettnek tekinteni. Ha a kormány által beterjesztendő törvényjavaslat az illető javak kezeléséről, törvény erejére fog emeltetni: a t. képviselőház szabadságában álland, az alapok és alapítványok, jogi természetének megvizsgálását tovább is akár kebeléből választott bizottság által, akár más módon folytattatni, vagy azt végkép elejteni." Méltóztatnak tehát látni, hogy én óhajtottam és sürgettem e kérdésnek tisztázását és sürgettem, hogy tanácskozzanak és tegyenek jelentést, de absolute nem voltak képesek ülést tartani. Méltóztatnak tehát látni, hogy én nem akadályoztam a bizottság működését, sőt ellenkezőleg sürgettem a tanácskozásra. Mindezek után ismétlem kérésemet, hogy Ugron Gábor képviselő ur határozati javaslatát ne méltóztassanak elfogadni. (Elénk helyeslés jobbfelöl) Helfy Ignácz: T. ház! Nem szándékozom a t. ház idejét hosszasan igénybe venni, csak néhány megjegyzést óhajtok tenni az elmondottakra, másfelől pedig némely olyan észrevételt tenni, melyre a részleteknél alig található alkalmas hely. De mindenekelőtt nem tehetem, hogy tegnap felszólalt igen t. Jókai képviselőtársam végszavaira egy megjegyzést ne tegyek. Mert én már igen sok igazságtalan vádat hallottam at„ túloldalról, hallottam t. barátom szájából is, de olyan igazságtalan vádat, minőt az ellenzékkel szemben ő tegnap hangoztatott, onnan sem hallottam soha, (Halljuk!) ő sajnálatát fejezte ki a felett, hogy azon szép jelszavak, melyek a közoktatás terén felhangzanak, nálunk az ellenzéknél a pártjelszavak zsivajában elenyésznek. Hivatkozom önök igazság-