Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-54

54. országos ülés jaanár 22. 1885. 157 Miaván van 200 takács; jöjjön el a minister ur e vidékre és jöjjön el vele az ipargróf. (Derültség.) Sajnálom, hogy nincsen itt. Azon a vidéken soha semmit sem tettek az iparért, jó lenne támogatni, jó lenne ellátogatni oda, megnyerni a szegény tót népet a magyarságnak. A szegény tót nép nem tud egyebet eddigelé a kormányról, minthogy őt nyomja és hogy semmi kedvezményben nem részesíti és igy ne csodálkozzék a minister ur, ha apathiával viseltetik a kormány iránt. De menjünk tovább, menjünk Verbóra. Ott nincs jólét, de van kilenczvenkét korcsmáros, ezek közül csak négy keresztény. Ilyen helyen mint Verbó. hogyan fogja a pap és tanitó befolyását felhasználni, hogyan fog közreműködni a nép jólétére s hogy fogja magát védeni a terjedő semitísmus ellen. Tán az általam igen tisztelt Somsich Pál ur receptje nyomán? E recept szerint nem igen lehet járnunk, mert e recept ngy hangzik: Legyünk takarékosak, munkásak, lemondok, mint a zsidók, neveljük gyermekeinket, mint ők. E recept igen furcsa; hasonlít ehhez egy berlini tudós mondása, a ki azt mondja: legkönnyebben lehetne a zsidó kérdést megoldani azáltal, ha mindannyian zsidókká lennénk. [Derültség.) Nagyon egyszerű processus volna, épen olyan, mintha egy orvos egy fekélyt ugy akarna meggyógyítani, hogy az egész testet fekélylyel borítaná el. Legyünk takarékosak; de hát miből? Csak ott lehet takarékoskodni, hol tőke, jólét van, már pedig a keresztény nép közt nincs ilyen jólét. Legyünk munkásak. Hát kiszolgálja a zsidót? nem mi munkálkodunk az ő jav ára? Kovácsot, kerékgyártót, vagy ilyen nehezebb munkájú iparost a zsidók közt nem találni, ilyen nehezebb munkát nem vállal a zsidó. Legyünk lemondok. Ugyan miről mondjunk le? A zsidó már mindenről lemondatott bennünket. Kik prostituálják leginkább a keresztény leányokat? (Halljuk! Halljuk! Derültség.) A zsidók! A hány zsidó születik, annyi keresztény leánynak kell elbuknia, mert kell a keresztény dajka. Neveljük gyermekeinket ugy mint ők. Hiszen mi neveljük őket, a mi iskoláinkba járnak, van-e csak egy gymnasium is, melyet zsidók tartanak fenn ? Átnéztem a t. minister ur által kiállított jelentést és azt veszem észre, hogy van 178 részint felekezeti, részint az állam által fentartott középiskola. Ezen iskolákba jár 37,504 tanuló. Ezek közt van 17,000 katholikus, 1600 görög katholikus, 1800 görög keleti, 6000 helvét hitű, 4000 ágostai, zsidó pedig van 7331. Tehát a tanulók 'A-a zsidó és jár részint felekezeti, részint az állam által fentartott iskolába. Nekik egy gymnasiumok sincs, ők a mi alapítványainkon élősködnek. S mi a hála? Ha kikerülnek az iskolából, hol mi keresztyének, többnyire papok neveljük őket, azzal hálálják meg, ] hogy a pápától le az utolsó kukta barátig ostoroznak bennünket. Igen érdekes adatokat találtam az egyetemre vonatkozólag. Nézzük azt a borzasztó mérvet, melyet ölt az egyetemen a zsidóság. (Halljuk! Halljuk! a hal ét a szélső baloldal különböző padjain.) Á jog és államtudományi karnál van római katholikus 697, zsidó 385. Az orvosi karnál római katholikus 281, zsidó 617. Van pedig az egyetem orvosi karának 1042 hallgatója. A zsidó orvos növendékek tehát felénél többet teszik a hallgatóságnak. A philosophiai faeultáson az arány kisebb, de még itt is találtam 50 hallgatót, Hová készülnek ezek? Milyen iskolába, hisz nincsenek középiskoláik? Miért tolakodnak tehát a mi iskoláinkba? Gondoskodjék róluk hitközségük és applicálják azok őket, a kik itt is concurrentiát csinálnak a szegény keresztény philosophusok kárára, a kik mikor pályájuk elvégezték, diplomájukkal kezükben kezdhetik az irnokságon, vagy Írhatnak rescontokat a lutriban. A jogi faeultáson is apadt a számuk, a technikán is kevesebben vannak. Gongolkodtam e felett és körülbelül a következő eredményre jutottam. A jog- és államtudományi facultás nem kell a zsidóknak, mert törvény, törvény marad, a melyet, ha néha el is lehet forgatni, de ha az ember nem vigyáz, hamar megégeti magát. Ez tehát nem Gscheft. A bölcsészeti karon a tanári pálya olyan, a hol nem lehet kincsekre szert tenni. Ez sem kell tehát neki. A technikán kétszer kettő négy; ezt sem lehet meghamisítani s igy ez sem Gscheft. Ellenben ottan van az orvosi pálya. Itt nyílik a charlatanismusnak és a reelamoknak tere, itt lehet tekintélyes vagyonra szert tenni s itt nagy embert csinálhat magából mindenki." Ezért hallgatják annyian az orvosi facultást. Ha tehát igazán szeretik e facultást, legalább járuljanak valamivel ezen egyetem fentartäsához. Még egy közérdekű pontra akarom a t. minister urnak jóakaratú figyelmét felhívni s ez az, hogy a szegény tanítókat kedvezőbb dotatióban részesítse. Az a 300 frt, melyet a törvény nekik megszavazott, az ugyan csekély. De különösen csekély a dotatio a felekezetek által fentartott iskolákban, a hol a tanító azt nem pénzben, hanem terményekben kapj a. Ha tehát egyelőre nem lehet helyzetüket pénzbelileg kellőleg javadalmazni, legalább tegye meg azt a minister ur, hogy a felekezetek ne terményekben, hanem pénzben adják ki a tanítói fizetést. Erre azt mondhatja a minister ur: ott van az iskolaszék, illetőleg a gondnok, a kinek kötelessége a tanítói fizetést behajtani. Igen, csakhogy az iskolaszék is olyan, mint sok paragraphusa a közoktatási törvénynek, a mely csak papíron van meg, a nélkül, hogy életbe lehetne léptetni. Erről I is nemsokára el fogjuk énekelni a circum dede-