Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-48

g 4S. ersíágoi Hét kedelemtígyi kamarákat, gazdasági és iparegyleteket és nem tudom minő testületeket, hogy csakis ejlenzékieskednek, nemzetiségi politikát csinálnak, de semmiképen nem törődnek vidékük gazdasági fejlődésével. Hát t. ház, ez a vád alaptalan, mert nem felel meg az igazságnak és nem jóhiszemű, mert a vádló képviselő ur tudhatta volna, hogy állnak ott a viszonyok. Legyen szabad e vádakra megfelelni, nem azért, mert azt a vádlottak szempontjából szükségesnek tartanám, mert a vádlottak épen a t vádló úrral szemben nem szorulnak semminemű tényekre; hanem az igazság érdekében a valódi tényállás helyreállítása végett fogok egynémelyekre reflectálni. Horváth Gyula t. képviselő ur azzal vádolta a királyföldi képviselőket, hogy ők semmiképen nem törődnek küldőiknek anyagi fejlődésével, közgazdasági haladásával. Hát ezen állításnak valótlanságát bebizonyítja a ház naplója. Méltóztassanak abban lapozni, valahányszor e házban közgazdasági érdekek és kérdések fordultak elő, melyek a Királyföldet is érdekelték, ott volt hol egy, hol más szász képviselő, a ki vidékének viszonyait, óhajait, érdekeit hangsúlyozta és a mennyiben lehetséges, iparkodott érvényre is juttatni. Vegyük sorba az egyes kérdéseket. Tárgyaltatott a házban a királyföldi birtokrendezés. Tudja a vádló t. képviselő ur, hogy abban a szükebbkörű előkészítő bizottságban, mely az erre vonatkozó törvényjavaslatot előkészítette, részt vett egy szász képviselő, véletlenül az anynyira megtámadott Brassó városa képviselője és erejéhez képest iparkodott küldőinek és vidékének viszonyait, érdekeit megismertetni és érvényre juttatni, a mi neki ez alkalommal szerencsésen is sikerült, részt vett a ház tárgyalásában is és intentióit megismertette a házzal. Későbben tárgyalás alá kerültek kérdések, melyek a kelettel való árúforgalmat, a határszéli forgalmat érintették és melyek különösen az ország délkeleti részeire nézve nagy érdekűek. Ismét véletlenül Brassó városa képviselője volt ki arra figyelmeztette a I kormányt, hogy a marhavész elleni intézkedések tekintetében szem előtt kell tartani azt, hogy túlszigorú és túlaprólékos intézkedések által nem szabad gátolni és elnyomni ezen életrevaló forgalmat és versenyt, mely az ország délkeleti részében Romániával szemben fennáll, részint sikerült az erre vonatkozó követelésnek és kérésnek érvényt szerezni és később mikor a pestis távolról fenyegette az országot s attól lehetett tartani, hogy az ellene kiadott óvintézkedések elnyomhatják a keleti árúforgalmat, ott volt a képviselő, a ki figyelmeztette a kormányt, hogy bármennyire szükségesek is az óvintézkedések, arra mégis legyen figyelemmel a kormány, hogy egy tán csakis képzelt veszély miatt ne sújtsa le egészen az árúforgalmat, jaatir 15. IS85. mely létezik s mely éltető ereje az ország bizonyos vidéke iparának és kereskedelmének. Más alkalommal szőnyegre került a Romániával megújítandó szerződés a vasúti csatlakozásra nézve, ez az igen gyenge s mondhatnám sötét pontja a magyar politikának s különösen a magyar közgazdasági politikának. Méltóztatnak emlékezni, hogy 1876-ban köttetett az első vasúti szerződés Romániával. Ekkor ugy tetette magát a magyar állam, mintha érezné erejét és hivatását, akkor még kikötve volt, hogy legalább az egyik nemzetközi nagyobb pályaudvar magyar területen legyen. Később azonban a kis Romániával szemben meglapult a mi kormányunk, tekintélyéről lemondott s megengedte, hogy mindkét csatlakozásra nézve nem a nagy, hanem a kis állam, t. i. Románia területén legyen a pályaudvar. Akkor arra figyelmeztettem a kormányt, hogy ha egyszer meg akarja nyitni azon összekötő vonalat, mely inkább Románia érdekében áll, t. i. az orsova-vercierovait, mely kiépíttetett bizonyos pénzhatalmasság által: legyen legalább azon, hogy a másik összekötő pályaudvar, mely Brassónál Plojest felé Bukarestig megy, építtessék magyar állami területen és kifejtettem mindazon közgazdasági érdekeket, melyek államunkat erre kényszerítik. Az akkori kereskedelmi minister ur ezt nem birta ugyan megígérni ; mert tudta, hogy minő lidércznyomás alatt áll bizonyos pénzügyi hatalmasságokkal szemben, de megígérte, hogy a vonatok átadása és útlevelek vizsgálata ugyan román területen Predealon történik, de a megvámolás, a kereskedelmi és iparczikkek átvétele román részről román területen, magyar részről meg magyar területen fog történni. De nem tartotta meg az ígéretet, mint előre sejtettem, mert a vámkezelés s mindazon intézkedések, melyek közgazdasági szempontból becsesek, nem ott történnek, a hol kellene, t. i. magyar területen, hanem Predealon. Ép ugy hallatta szavát a brassói képviselő egynéhányszor e házban, mikor vidékének egy igen fontos érdeke, a petroleumgyártás ügye forgott szóban. Ezzel csak arra akartam utalni, hogy a menynyire kereskedelmi és ipari, mondjuk általában közgazdasági érdekekről volt szó e házban és abban érdekelve volt a Királyföld, illetőleg az ország keleti részének ipara és kereskedelme, mindannyiszor ott volt a brassói képviselő, ki kötelességének tartotta képviselni küldőinek és városának érdekeit. Nem akarom folytatni a bizonyítgatást, méltóztassanak megnézni a ház naplóit, meg fogják találni az illető felszólalásait. Bővebben szólottam véletlenül a Brassó városi képviselő működéséről, mert volt alkalmam azt közelebbről ismerni; de ugyanez áll a szebeni képviselőről is, ki szintén megtámadtatott a házban. 0 elnöke egy nagy és jó hírrel biró takarékpénztárnak. E téren való mű-