Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-52

1 í 2 -52. omáges ülte január 20, I8S5. vekszik, a mint az úgynevezett incubatio megtörténik, a hogy bizonyos centrumok alakulnak, hol a már betelepedett és ezekből kisugározva a eomunicatio és más közegek által terjesztetik. Én, ki ez ügy iránt élénk érdeklődéssel viseltetem, én nem vagyok képes magamnak elképzelni, hogy ma az elterjedésre vonatkozólag a plrylloxera-ügy hogyan áll Magyarországon. Ez az első momentum. Á másik momentum az, hogy itt a házban és kint ;i sajtóban reclam eeináltatüc bizonyos intézetnek, midőn ugy állíttatik oda, mint rendkívül sikerült vállalkozás, mig nekem tapasztalnom kell, hogy a közvetlen környék is alig értesül arról, hogy ezen intézet létezik-e és a környékre eddigelé semmiféle hatással sem volt En már a műit alkalommal kifogásoltam a szendrői phylloxera-állomást; ma is megmaradok véleményem mellett és azt mondom, hogy ezen állomást más nem teremtette meg, csupán csak a protectio, mert Szendrő vidéke borászati szempontból semmiféle értékkel sem bir; a szendrői környékbeli gazdák az ő szőlőmívelésük által gazdagítva nincsenek annyira, hogy ott irtások történnek ; és nekem tapasztalnom kel] a mellett azt, hogy Szendrő vidékbeli birtokosok tőlem kérnek tanácsot, hogy mitévők legyenek, hogy Franeziaországból amerikai szőlővesszőket kaphassanak; s midőn őket a szendrői állomáshoz utasítom, azt mondják, hogy ott teljességgel semmit sem lehet kapni. Nagy költséggel rigoliroznak ott három év alatt s hogy ne bírjunk vesszőt előállítani, annyit, hogy az az illető környéken érezhető legyen, ezt teljességgel nem értem. Ennek pedig meg kell történnie. De t. ház, vannak még más jelenségek is. En már megemlítettem, a hol az üdvös intézkedésekről volt szó. Nem elég az elvet magunkévá tenni, ha az alkalmazás sehol sohasem történik ott, a hol történni kellett volna, t. i. a hol a valóságos érdek követeli. Nálam számos levél van, a sajtó is foglalkozik már ez ügygyei, hogy pl. Fehértemplomon, a hol valósággal életrevaló, szorgalmas népség van, melynek fennállása majdnem kizárólag a bortenyésztéshez van kötve, ma a phylloxera által van károsítva s nagy számmal eltökélte magát arra, hogy a jövő évben seregesen kivándorol Amerikába. Már t. ház, ez akkor történik, mikor a tudomány kimutatja, hogy a homok a phylloxerára nézve immúnis, ott a phylloxera nem tenyészik és mikor van egy immunus hely, egész nagy homokterület Fehértemplom közeiében. Mi történik e tekintetben államilag? Államilag felállíttatik Kecskeméten gondolom 200 holdon egy szőlőiskola, a melyben hazai fajok, sima és gyökeres vesszők tenyésztetnek és mint phylioxera-mentesek terjesztetnek az egész országban. Bocsánatot kérek, én nem vonom kétségbe, hogy e réven is ! lehet hasznot hajtani, de ha azt várjuk, hogy a phylloxera, ezen nagy országos csapás, orvosoltassék, azt nem lehet egy 200 holdas szőlőiskolától várni, hanem ott oly intézkedés szükséges, hogy a hol a baj jelentkezik, rögtön az illető érdeklettek belevonásával kell a bajt orvosolni. Versecz városában történt az, hogy egy kölcsönt akar felvenni, minthogy a phylloxera akkora károkat okoz, hogy ott igen számos polgár valósággal a nyomorba van döntve. De meg kell különböztetni ezt a vidéket a fehértemplomi vidéktől, mert Verseczen áll az, a mit a múltkor Rigó t. képviselőtársam mondott, hogy a legelőt felszántják és búzatermelésre használják; itt pedig az történt, hogy a kitűnő búzaföldet szőlőtenyésztésre fordították egy olyan év után, melyben Verseczen véletlenül igen jó bortermés volt. Már magában ez a két hely bizonyítja, hogj^ az intézkedések esetében a helyi viszonyokat figyelmen kivül nem hagyhatjuk és hogy ott, a hol egy országos csapás orvoslásáról van szó, ilyen kormánybiztosi intézkedésekre és kormánybiztosi névre keresztelt telepekre, mint a kecskeméti Miklóstelep, a melyre nézve megjegyzem, hogy épen annak nevére kereszteltetett, a ki a homoktheoria legnagyobb ellenzője volt, ez a csapás orvoslására nem elegendő, valamint az sem elegendő, hogy a minister ur felhajtat négyes fogattal az állomásra és ott talál pár sikerült hajtást és azt megdicséri. Nem erről van a szó, hanem arról, hogy a hol a phylloxera oly mértékben fellép, hogy Magyarország lakossága kivándorolni készül, ott történjenek egész erélylyel oly intézkedések, hogy ez megakadályoztassák még az áttelepítés árán és útján is. Széchenyi Pál, földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister: Meg is történt! Hermán Ottó: S én, t. ház, ebből az alkalomból felhívnám a képviselőház figyelmét arra is, hogy a homokon való szőlőtenyésztés szerintem Magyarország részéről a legnagyobb figyelmet megérdemli. Azt minden szőlősgazda tudja — kivévén azokat a boraristocratákat, kik nagyon büszkék arra, hogy nagyapjuktól vagy egy hordó ó-bor van még a pinezéjükben— mondom, arationalisták között, kik a valóságos borkereskedésre, mint gazdasági tényezőre tekiatenek, mindenki tudni fogja, hogy Magyarország borkivitele, annak a dereka és zöme nem a finom és drága borokra esik, hanem az olcsó borokra. Ha valami külföldi vevő bejön az országba, nem keresi a drága specialitásokat, hanem az olcsó borokat vásárolja össze, így jelesen a francziák és spanyolok. Mi czélból? Az úgynevezett egalisalas czéljából. Ok abból épen azon metódus szerint, a melyet tegnap Nendtvich t. képviselőtársam előadott, igen kitűnő és iható bort hoznak létre. | Hát t. képviselőház, minálunk a szőlőtulaj-