Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-52

52. országos ülés január 20. |SS5. |Q-j eomplieält teendőket elvégezze. A mellett, midőn a községek állataikat törzskönyveltetik, igaz, hogy egyenkint kicsinyes, de mégis számos kiadásokat kell tenniök. Én tehát, minthogy a zárvonal fen­taitása nem egyes vidéknek, hanem egész Magyar­ország érdeke, azt óhajtanám, hogy a zárvönal fentartásának költségeit is az állam viselje. Bátor vagyok tehát javaslatba hozni, hogy ha ez a zár\ onal fentartandó, akkor utasítsa a t. ház a t. minister urat, hogy annak költségei államilag fedeztessenek annál inkább, mert ngy hiszem, hogy van nekünk arra forrásunk, melyből az ide szük­séges költségeket fedezhetjük. Ott a rendelkezési alap, ha ezt a marhavész megszüntetésére fordítjuk, minden esetre jobban használjuk fel, mintha egy másik vész, a corruptio terjedésére fordítjuk. (TJgy van! a szélső baloldal OH.) Ez azon néhány szó, melyet a t. ház előtt elmondani bátor voltam. Ily intentiójú határozati javaslatot van szerencséin benyújtani. (Olvassa) •• Minthogy az 1874: XX. t.-cz. 14. §-ában elren­delt zár a Dráva mellett tárgytalanná lett, meg­szűnvén Horvátországban a keleti marhavész: uta­sítsa a ház határozattal a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister urat, miszerint annak be­szüntetését, illetőleg a zárlatnak csak a Szávánál fentartásáról rendeletileg, esetleg törvényjavaslat benyújtásával intézkedjék. Mégis, ha ezen javaslat határozattá nem emeltetnék, utasítsa a ház a mi­nister urat azon intézkedésre, hogy a törzskönyvek községenként egy-egy betanított egyén által kezel­tessenek; egyszerűsittessék ások vezetése, végül az egyesek által fizetett törzskönyvelési díjak meg­szüníettetvén, a helyett a vezetés államilag díjaz­tassék. Hoitsy Pál jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: Bátor vagyok a t. házat arra kérni, hogy Barla József képviselő ur határozati javaslatát ne méltóztassék elfogadni és pedig azért, mert ezen intézkedés törvényeinkkel jönne összeütközésbe. Méltóztatnak tudni, hogy állategészségügyi eonventiónkvanmás államokkal és ez kötelez arra, hogy olyan államokkal és tarto­mányokkal szemben, melyeknek állategészségügye külön kezeltetik, mi oly elzárási rendszert léptes­sünk életbe, mely annak idején, ha a vész kitör, minket a vész behurczolásától megvédelmez. E rendszerben szükséges az, hogy még ha a másik tartományban marhavész nincs is, bizonyos belépő állomások szervezve legyenek, a melyeken át jöhet csak be a másik tartományból hozzánk az állat és ez egy oly egészségügyi ellenőrzés, a melyet minden körülmények közt fenn kell tartani. (Helyes­lés jóbbfelöl.) Azon zárfélék, mert zárnak nevezni nem lehet, mivel esak belépő állomásra szorít­j kőzik, ha marhavész nincs, azon zárfélét megszün­tetni tehát már a conventio nem engedi. Panaszkodik a képviselő nr a törzskönyvezés ellen is és annak is megszüntetését óhajtja. De mél­tóztassanak meggondolni, hogy a törzskönyvezésre épen azért van szükségünk, hogy ha a marhavész a szomszédban kitör, ellenőrizhessük a törzskönyve­zett állatoknál, hogy a mi jószágunkon ütött-e ki a marhavész, vagy pedig becsempésztetett a szom­széd tartomány jószágaival. Ha a törzskönyvezést i csak akkor léptetjük életbe, mikor a marhavész I már kitört, elkéstünk az intézkedéssel, mert a j mig megejtetik a törzskönyvezés, be lesz hozva a marhavész hozzánk. A törzskönyvezés tehát oly intézkedés, melynek meg kell hogy maradjon folytonossága, melynek folytonosan ellenőrizve, megújítva, jókarban tartva kell lennie, mert különben, ha kitör a vész, rögtön át lesz mi hoz­zánk hozva. Ne méltóztassék a képviselő uraknak egy­általában az egészségügyi intézkedéseket egy-két vidékre szorítani, ez általános országos érdek. A somogy- és baranyamegyei határ megvédelmezi az egész országot a marhavésztől és nemcsak az illető megyéket. Itt tehát nem particularisticus érdekeket kell szem előtt tartani, hanem az ország­érdekét és a törzskönyvezést nemcsak Somogy­és Baranyamegye végezi, hanem köröskörül az egész határ. Azért kérem a t. házat, ne méltóztassék Barla képviselő ur határozati javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Barla József: Félreértett szavaim helyre­igazítása végett vagyok bátor a t. ház figyelmét csak pár perczrc igénybe venni. (Halljuk!) A minister ur, ugy látszik, határozati javaslatom egy részét nem méltóztatott megfigyelni, a mennyiben abban én épen azt mondottam, a mit a minister ur méltóztatott nsondnni, t. i. ha már mint állami intézmény okvetlenül fenntartandó e zárlat: akkor kell, hogy annak fentartási költségeit az állam "ff* ff P 7! 7! P Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: Az ugy is van! Elnök: T. ház! A keleti marhavész és egyéb járványos állati betegségek elfojtására személyi járandóságok czímén 37,800 frt van előirányozva. Ez meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthe­tem, hogy az elfogadtaíik. Ezzel kapcsolatosan adta le Barla képviselő ur határozati javaslatát. Mielőtt a kérdést feltenném, méltóztassék a hatá­rozati javaslatot még egyszer meghallgatni. Hoitsy Pál jegyző (olvassa). Barla József: Határozati javaslatom első j részét visszavonom, kérem méltóztassék csak a \ második részét szavazás alá bocsátani. Gr. Széchényi Pál. földmívelési mi­! nister: T. ház! Ha a képviselő ur rászánta

Next

/
Thumbnails
Contents