Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.
Ülésnapok - 1884-32
32. orsüágos ülés S. 198,765 frt levonatott a 30.659,858 írtból és átvitetett a rendkívüli közösügyi kiadások közé. Hogy ezen összeget át kellett vinni, annak magyarázata abban áll, hogy nekünk valósággal kétféle rendkívüli közösügyi kiadásaink vannak: olyanok, melyeket compensal a vámbevétel és olyanok, melyeket nem compensal, tehát egyáltalában nem kifogásolni való, hogy kétféle rendkívüli kiadással találkozunk ezen jelentésben. Ugyanis a Bosnia-Herezegovinára kiadott összegeket, melyek szintén a rendkívüli rovatokba vétettek fel, nem eompensalják a vámbevételek, ellenben a többi rendkívüli kiadásokat eompensalják. Ebből méltóztatnak látni, hogy csakugyan kétféle rendkívüli kiadás van és igen is megfelel a tényállásnak, ha ezen jelentésben kétféle rendkívüli kiadás fordul elő. Hogy ezen számítás complicált, nem tagadom, de a pénzügyi bizottság nem tarthatta magát illetékesnek megváltoztatni azon formát, melyben a delegatio ezen költségvetést összeállítja és a melyben az a pénzügyi bizottsághoz áttétetett. Végre azt kívánom megjegyezni, hogy egyik t. képviselő ur kétségbe vonta, hogy való volna a bizottság azon állítása, hogy az előirányzatban a rendkívüli kiadás 631,000 frttaí csekélyebb mint az előbbi évben. T. ház ! .Szó sínes arról, hogy valaki a vámbevételek növekedését, vagy nagyobb voltát el akarta volna titkolni, sőt épen az, hogy a bigottság jelentésében pontról pontra ki van tüntetve, hogy mennyi volt a kiadás, mennyi a vámbevétel, tehát mily összegek voltuk azok, melyeket a vámbevételek fedeznek, ez is mutatja, hogy eltitkolási szándékról szó sem lehet. És midőn azt mondja, hogy a rendkívüli kiadások 631,000 írttal csekélyebbek, ez vonatkozik arra, hogy a fedezetbeli szükséglet ezen összegben különbözik az előbbi évekkel szemben Ezeket kívántam megjegyezni. {Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A szavazásra vonatkozólag nézetem szerint ugyan az elleninclítvány, melyet Imreb Aurél képviselő ur adott be, minthogy a tételre is vonatkozik, nem egészen helyesen van fogalmazva, mert tulaj donképen a delegatio és ennek általános határozatai ellen irányul. Azonban eddig is ugy történt mindig a szavazás, hogy a tételek bocsátattak szavazás alá és azok felett döntvén a ház, a principialis eldöntés is megtörtént. Tehát nézetem szerint a legelső kérdésnek annak kell lenni, megszavazza-e a t. ház a :!8.461,093 frt rendes közösügyi kiadást, igen vagy nem. Azután fel fogom tenni a kérdést a rendkívüli kiadásra vonatkozólag, mert mind a kettő ellen történtek felszólalások. Ezen kivtil szavazás alá fog jönni Thaly Kálmán t. képviselő ur határozati javaslata. eczeml»er 6. 1S84- ^ gg Thaly Kálmán: Határozati javaslatom szavazásra kerülvén, méltóztassanak megengedni, hogy a hallottak után azt megváltoztatott alakban mutathassam be. Főczélom, a mint azt Szilágyi Dezső t. képviselő ur helyesen jelezte, az volt, hogy az úgynevezett közös levéltárak magyar része elkülönittessék és Budapestre szállíttassák. A t. minister ur kinyilatkoztatta, hogy ő is helyesli ezt az elvet s ez irányban annak idején lépéseket is tett és igy ellentétben határozati javaslatommal nem áll. Czélomat elérvén, hogy nyilatkozatot nyertem, ha a t. ház többsége ez eszmét el méltóztatik fogadni, ezélom másik része is el lesz érve, hogy t. i. a t. ház határozatát provocaljam. A főnehézséget a mint a megjegyzésekből látom, az képezi, hogy a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottság jegyzőkönyvének megváltoztatása foglaltatik először beadott határozati javaslatomban. Én tehát, nehogy a forma miatt elessék az Ugy lényege, hajlandó vagyok a következő szövegezést ajánlani: „Utasittatik a kormány, hogy az úgynevezett cabineti, állami, udvari, kamarai és hadügjd eddig Bécsben őrzött levéltárak ügyét Magyarország közjogának megfelelőleg, t. i. az elválasztás és Budapestre szállítás által igyekezzék megoldani". Csak azt vagyok bátor még megjegyezni, hogy azenquéte összehívását nem azért elleneztem, hogy az a különválasztásban ne működjék közre, mert ez igenis szükséges; hanem csak annyiban, nehogy, a, mit különben most már Falk Miksa t. képviseli) ur is megtagadott, az enquétnek is közreműködésével egy új közös ügy teremtessék; mert ez ellen tiltakoznom kellene. (Helyeslés a a baloldalon) Hoitsy Pál jegyző (olvassa a módosított határozati javaslatot.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Elismerem, hogy e módosított javaslat némely ellenvetést kikerül, melyek tétettek, de megvallom ezen alakjában sem tartom olyannak, hogy az általam is óhajtott czél előmozdítására vezetne. Ha az ember oly kérdéseket meg akar oldani, kerülni kell mindenféle susceptibilitásoknak felébresztéséi. Ha egyszerűen az volna a határozati javaslatban, hogy a kormány utasittatik, hogy a Bécsben lévő oly levéltári okmányokat, melyek Magyarországot különlegesen illetik, az ország levéltárai számára szerezze meg: ezt elfogadnám: de ezen túl menő határozati javaslatot, igen \-érem ne méltóztassanak elfogadni. A kormány azért, a mint nyilvánította, úgyis meg fogja tenni kötelességét, bár nem hiszem, hogy a mai vita könnyített volna rajta. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Miután a szöveg módosíttatott, nagyon természetes, hogy arra észrevételek is tétethettek. Ezt azért jegyzem meg, mert hallottam azt