Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-31

: ^g 31. arszágos Ülés természetesen nagyon megcsökkent. Némelyik csak egy fél, másik csak egy negyed részben producal. És mi annak a következménye? Hogy most, midőn a gabonát nem tudjuk eladni, hogy most, midőn a sertépnek, lónak ára stagnál, most a szarvasmarha ára is megcsökkent, mert most kevés szeszt termelnek, mi által kevés a hulladék is, kevesebb ökröt állíthatnak a hizlaldába. (Igaz! Igás! a szélső b< hl dalon.) Mindezt a magyar pazda és a magyar gazdasági válság keserűen fizeti meg. (Ralijuk! Halljuk!) A t. előadó ur^ azt is mondotta, hogy a földadót nem emelték. Es mégis midőn ezt állítja, hogy a földadót nem emelték, állít egy más dolgot is, hogy a katasteri kiadások beruházást képeznek. Köszönöm én az ilyen beruházásokat, melyek jövedelmet nem hoznak, ilyeneket vagyonként elszámolni, szintén a könnyelműséghez tartozik. Maga a t. előadó ur és a t. pénzügyminister ur elismeri, hogy az általános jövedelmi pótadóval 3

1

/Í milliónyi több adóbevétel éretett el. És ha tekintjük, hogy mely teendőket utalt át az állam a törvényhatóságokra és községekre és hogy ezek a pótlékokat csak az egyenes adó után róhatják ki, melyek közt az oroszlánrészt a földadók képezik, akkor hiába hirdetik azt, hogy a földadót nem emelték, mint már e feladatok áthárítása is a földadónak nagy emelkedését idézte elő. (Ugy van! a szélső baloldalon,) A t. előadó úrral, ki azzal végzé beszédét, hogy nem kell itt államról és társadalomról beszélni, ki a kultúra kiadásai közé számítja a dohánygyártási, postai és távirdai üzem költségeit, holott azok egy nagyipar költségeit képezik, nem fogok vitatkozni. Hibáztassa azokat e kérdés felvetéseért, kik azt szóba hozták, én is ahhoz fordulok, ki azt szóba hozta, Beksics Gusztáv t, képviselő úrhoz és beszédének, ködös, zavaros beszédének — bocsánat, hogy e kifejezést kell használnom, — csak egy pontjára, fogok reflectálni. A t. képviselő ur azt állította, hogy Magyarország fennmaradása a cultura kérdése, a magyar cultura erősebb, mint a szláv cultura, Magyarország akkor fog elpusztulni, mikor a szláv cultura erősebb lesz, mint a magyar cultura. Szerencse, hogy állításai alaptalanok, mert ha alaposak volnának, akkor Magyarország sírjára csak a fejfát kellene készíttetni. A szláv culturát nem lehet már kiterjedésénél foa'va sem összemérni a magyar culturával és nem is lehet szembeállítani, mert a kérdés nem ekként áll feltéve a civilisatio történetéhen. hanem a nyugati és keleti civilisatio állanak szemben. A magyar cultura a nyugati cullurának egyik szárnya, ezelőtt ugy fejezték ezt ki, hogy Magyarországnak az a hivatása, hogy a nyugati culturát átszállítsa a keletre. Magyar ország eulturája nem versenyezhet a szlávok culturájával és ép azért támaszkodik a nyugati culturára. Mert egy 80 milliónyi egységes népfajjal, deexember 5. 1884. melyet 35 milliónyi más szétszórt népfajok eulturája egészít ki és tesz egy nagy tömbbé, a kicsiny magyar kultúra, melynek csak egyes vonásaiban tűnik fel a magyar jelleg, nem veheti fel a harezot. Teljesen téves a t. képviselő ur kiindulási porttja, mert a cultura nem a hareznak képezi elemét, a culturák nem egymást semmisítik meg, hanem egymás támogatói. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A culturák nem eltávolítják a népeket egymástól, hanem közelebb hozzák egymáshoz, (Tetszés a szélső baloldalon) és mi itt, kelet határán nyugat szomszédságában, ereinkben a keleti vérrel, gondolkozásunkban nyugat ideáival, vájjon nem leszünk-e hivatva, akkor midőn a szlávok eulturája és nyugatnak nagy és hatalmas eulturája találkozni fognak némely érintkezési pontokban, nem leszünk-e hivatva, hogy mindazon csodás nyilvánulásokat, melyek kelet culturájában ma el vannak rejtve, felfogván és azt tovább fejlesztvén, magunknak sajátságos, de biztos culturai alapot létesíteni. (Élénk helyeslés a szélsőbal oldalon.) kaxűtura nem öl, a culturával, bár mily fejlett legyen is, egy népet nem lehet kiirtani. Semmi sem bizonyítja ezt inkább, mit az, hogy szt. István király óta a német cultura befolyása alatt vagyunk. Azóta német vándorlovagok mindig beutazták, megszállották, elfoglalva tartották az ország egyes pontjait; a német cultura ideái itt mindig elég meleg ágyra találtak s ezen cultura még sem volt képes minket 900 éves existentiánk alatt magyarságunkból kivetkőztetni. Azt mondja erre, legalább következtetem, hogy azt fogja mondani Beksics t. képviselő ur, a nyugat eulturája az egyéniségen alapul, a szláv nemzeteké pedig az egyetemességen. Semmi sem lehet egyetemeseim mint egy katonai kormánynak zsarnoksága ÓK önkénye, mert csak hasonló egyetemességgel, önkény nyel és erőszakkal támadhatná meg Magyarország culturáját az orosz cultura. És mit tapasztalunk? Azt, hogy a határőrvidéken, hol hosszas időn keresztül a német culturát német iskolákkal, katonai szervezettel, fegyelemmel, a bottal terjesztették, nem voltak képesek a határőrvidéken a német culturát az ottani nemzetiségre reáerőszakolni (Ugy van! a szélső baloldalon.) A cultura szolgál a nemzet erőinek izmosítására, szolgál a nemzet fegyvereinek kiéíesitésére, de a | cultura soha sem mentette meg a nemzetet, ha a | culturával együtt a közromlottság betegsége a i nemzet életét megmérgezte. (Helyeslés a szélső bal| (Maion.) Hasztalan volt Róma és Görögország | fényes eulturája., melyet bámulni tanultunk, mert ! a népvándorlás barbár népeivel szemben nem volt | képes az államot és a culturát megtartani. És hogy I a culturában mennyire nincs állam- és nemzetfení tartó elem, ép a történet mutatja. Hellas népe ma | is él és eulturája teljesen megsemmisült. Róma j eulturija fenmaradt, népe és állama elpusztult.