Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-45

340 45. országos ttlés január 12. 1885. vezette; mert meg vagyok győződve, hogy bármely párthoz tartozzék is t. barátom, ezen czélt ugy, a mint ma contemplálja, elérni egyhamar nem fogja s nagyon könnyen lehető, hogy kénytelen lesz ismét pártot cserélni; (Derültség) mert valószínűleg azon párt sem fogja keresztülvinni a hitelszövetkezeteket ugy, a mint Ő előadta. Emlékeztetem t, barátomat azon értekezletre, melyet a gazdakörben tartottunk ép a hitelszövetkezetek ügyében. Én akkor már e díszes helyet foglaltam el s megvallom, azért mentem a gazdakörbe, hogy okuljak egy oly tárgy felett, melynek szükségességét teljesen belátom és elérését nagyon óhajtom és mert vállalkoztam arra, hogy a mi lehető és hasznosnak látszik, azt keresztül fogom vinni, de a melynek egyikével, megvallom gyarlóságomat, nem sokat foglalkoztam. Emlékszik talán t. barátom, hogy ő és e téren több szakember fejtegette e kérdést az említett gyülekezetben és t. barátom előadta a hitelszövetkezetek tervét, melynek ma is kifejezést adott és mely abból áll, hogy a községekben létesüljenek hitelszövetkezetek, melyek Összeköttetésben állnának egy megyei pénzintézettel s ezek ismét egy budapesti központi pénzintézettel, ugy hogy végre ezek nem lesznek képesek a sok kezelés folytán azt az olcsó hitelt nyújtani, melyre a gazdaközönségnek szüksége van. Az egyik felszólaló már ennélfogva ellenezte, a másik pedig azt a nehézséget találta, hogy végre is a sok pénzintézet nemcsak drágítni fogja a pénzt, hanem ezekhez a bizalom sem lehet oly nagy; mert a felügyelet és ellenőrzés oly sok intézetnél lehetetlen. Végre is az sült ki, hogy mindenkinek más nézete volt, de egyértelmű nyilatkozat nem történt és igy az ügy későbbre halasztatott és megfontolásra adatott át isten tudja kinek. (Derültség jóbbfelől.) Megengedi igen t. barátom, ily viszonyok közt azután melyik kormány, vagy melyik minister lehet az, a ki minden úton-módon erőszakolni akarná akár az egyik, akár a másik nézet mellett az ily hitelszövetkezeti rendszer életbeléptetését ? Azt hiszem, arra senki sem fog vállalkozhatni ; én legalább, megvallom, nem tartom lehetőnek azt és mig egy bizonyos úton és alapon nem tudok kiindulni, addig óvakodom az ilyentől. Tudjuk, hogy mily különböző nézetek vannak ezen hitelszövetkezetek megalakítása, azoknak alapszabályai tekintetében, ugy hogy egyszerű összhangzatos kezelés azoktól nem várható. Ugyanazért én az eszmék tisztázását tartom szükségesnek és noha tárczámban nem foglaltatik arra a czélra összeg, mégis pályadíjat tűztem ki egy oly munkára, a mely az ilyen hitelszövetkezetek mikénti megalkotását és az alapszabályokat részletesen tárgyalná. Több pályamunka érkezett be és ezeknek megbirálására a többek közt gróf Károlyi Sándor t. barátomat is megkértem. ! Gr. Károlyi Sándor: Engem nem! Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: Ha t. barátom talán nem kéretett föl, minden esetre fölkéret tek többen, a kik ezen ügy fölötti tanácskozásban résztvettek. Ha a megbirálás megtörténik és ki fog tűnni, hogy a beérkezett pályamunkák között van olyan, melyet használni lehetne, akkor én azt mentül nagyobb mértékben terjeszteni fogom, községekre is buzdítólag fogok hatni, hogy ily módon alkossák meg a szövetkezeteket. A kormány igenis feladatai közzé sorolja ezen kérdéssel foglalkozni, de mielőtt a helyes kiindulási alapot meg nem találtuk, addig — bocsásson meg az igen t. barátom — nem merek belebocsátkozni ily dolog megindításába. Az általános gazdasági válságra vonatkozólag is nagyon érdekes felszólalásokat hallottunk. Megengedi a t. ház, hogy ezen gazdasági válságra vonatkozólag én is elmondjam, hogy mi a nézetein. (Halljuk! Halljuk!) Hogy általános gazdasági válság előtt állunk, azt már az 1873-ki nagy pénzkrisis után körülbelül mindenki beláthatta és hogy ezen gazdasági válság be fog következni, annak leginkább tolmácsai voltunk akkor, midőn épen gr. Károlyi Sándor r. barátommal együtt a gazdasági egyesü1 létben sürgettük egy enquéte összehívását, a mely — gondolom — 1879-ben meg is tartatott. Már ezen enquéteben kimondtuk azt, hogy az a nagy concurrentia, a mely a tengeren tálról jön, nálunk okvetetlenül árcsökkenést fog előidézni. Szükséges tehát megvizsgálnunk azon bajokat, a melyekben gazdaságunk szenved és kell találnunk szereket, a melyekkel ezen bajok orvosolhatók. Ezen enquétenek eredménye egész könyvekben van összefoglalva; az azon encruétben működő szakférfiak nyilatkozatai a bizottságok által összegyűjtettek és ezeknek alapján az országos gazdasági egyesület bizonyos teendőket jelölt ki. És t. barátom az imént kiemelte felszólalásában azt, hogy ezen ministerium tevékenységével teljesen meg van elégedve épen azon idő óta, hogy a gazdaközönségben a mozgalom megindult, hogy megkezdődött a fehérvári kiállítás alkalmával, a gazdasági congressus nyomán később a gazdasági egyletek részéről tartott enquéten és^ a gazdaközönség sürgetett nyilatkozataiban. És ha vizsgáljuk ezen nyilatkozatokat, azt találjuk, hogy a javaslatok legnagyobb része, melyek az általános javulást előidézhetnék, oly javaslat, mely a gazdaközönséget arra inti, hogy gazdasági rendszerén változtasson és ne csak kizárólag a cereaíiák termelésére vállalkoznék, hanem egyúttal az állattenyésztést is karolja fel és tevékenységét a mezőgazdaság más terére is fordítsa. Sok más tekintetben tett javaslatot a bizottság a kormánynak és