Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-45

45. országos ülés jannAr 12. 1885. 323 kezet fogva, Magyarország érdekeiben működjenek közre. (Helyeslés jobbfelől.) Én elismerem, hogy sok oly kérdést érintettem, a melyeknek kifejtésére hosszú idő kellett volna és a melyeknek kifejtésére bizonyára több tehetség kellett volna, mint a minővel én rendelkezem. Egyetlen czélom ezeknek felemlítésével az volt, hogy a kérdések iránti érdeklődést az egyes képviselőknél úgyszólván fölébreszszem. És ha ezt elértem, ez által elértem azon czélt, a mely mindnyájunk czélja lehet, hogy közgazdasági, földmívelési és kereskedelmi érdekeink komoly megbeszélés alá kerül jenek itt a házban, a mi egyfelől eszmét adhat kifelé, de másfelől eszmét adhat a kormánynak és ezek által is megteheti a maga hatását. Ha ezt a ezélt elértem, az, a mit kívántam teljesült s ezek után nincs egyéb hátra, mint a t. ház türelmét megköszönve, kijelenteni, hogy a költségvetést elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelől) Gr. Károlyi Sándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A kereskedelmi tárcza tárgyalása alkalmával mindenekelőtt nevezetes haladást constatálhatok ezentárczánakügykezelésében. Azóta, hogy közgazdasági téren a gazdaközönség is élénkebben kezdett mozogni, azóta, hogy a fehérvári gazdakongressus, a gazdasági egyesület enquéteje, s az összes gazdasági irodalom gazdasági életünk felvirágzását tartván szem előtt, bajainkat és orvoslási módjait tanulmányozni kezdte, valóban a földmívelési ministerinm ténykedéséről csak jót és dicséretest mondhatok. Örömmel üdvözlöm azon számos részletet, melyeket ezen ministerium felkarol, ugy az állattenyésztés előmozdítása, mint a statistieai anyag gyűjtése és termelési viszonyaink emelése tekintetéből. De azon helyes irányhoz is van még egynémely teendő, melyeket tudtommal a ministerium részben már contemplált, részben pedig maga is óhajt ;és én részemről csak buzdítani tudom ezen irányban. (Halljuk!) Ilyenek a talajjavítási feladatok, ilyen az irrigatio, mely a felföldön és különösen a patakok mentében mindenütt terjesztetik és melyre nézve kívánnám, hogy a. ministerium az alföldön is megindítaná próbaképen azért, hogy az alföld irrigationalis viszonyait is megismerjük, a melyeket eddigelé nem ismerhetünk, minthogy e részben esakis a felföldön, patakok mentében, hegyes vidékeken tudtunk mostanáig tapasztalatokat gyűjteni. Egynehány ilyen irrigationalis telepnek különböző vidékeken való felállítása, meglehet, buzdítaná az alföld népét hasonló műveletek teljesítésére s igen hasznos lenne épen az alföldön az állattenyésztés emelése szempontjából. Erre vonatkozólag egyúttal meg kell jegyeznem, hogy nem pártolhatom, hogy a vízhasznosítások s másrészt a viz elleni védelem két különböző ministerium kezelésére bízattak. Az egyik a másikkal oly szoros összefüggésben van, hogy azokat tulaj donkép szétválasztani alig lehetséges. Nagy ilíusio az, a mit a törvényhozó testületben olykor hallunk, hogy t. i. mi folyamainkat, •— nem értem természetesen a Dunát, hanem egyéb folyóinkat — közlekedési szempontból javítjuk. Ezt, megvallom, nem hiszem, mert közlekedési szempontból még egy folyót sem rendeztünk, hanem csináltunk folyamszabályozásokat földjavítás, földhasznosítás szempontjából, tehát merőben a földmívelés érdekében. A vízhasznosítást és az árvédelmet egyaránt földmívelési érdeknek tekintem. Többször felhozatott, hogy földmívelési iskolák létesüljenek, a melyek orszáos jelleggel bírjanak és a melyeknek feladata volna a lehetőségig csakis a kisbirtokosok fiait kiképezni és azokat oly gazdasági viszonyokra tanítani, melyek az ő vidékükön czélszerííek és helyesek. Igen óhajtandó volna, hogy a kormány, mely hasonló irányban már lépéseket is tett, bátorodjék neki a dologmak és haladjon e téren is. (Helyeslés a baloldalon.) Ér így, t. ház, sokat, lehetne még említeni, a hol csak dicsérni lehetne a kormány kezdeményezését, részint a tényleg elért siker, részint a jó szándék miatt. Mindez azonban távolból sem elegendő, hogy földmívelési viszonyaink javuljanak. Sokkal súlyosabbnak tartom a jelen helyzetet, semhogy ezen eszközök által, melyek közül néhány már is alkalmaztat!k, segíteni lehetne. (Halljuk!) A székesfehérvári gazdí-congressus idején és a mikor a gazdasági egyesület az enquétet tartotta, senki sem hitte, hogy a gazdasági helyzet oly gyorsan megromoljék; senki sem hitte volna, hogy az amerikai, jobban mondva a tengerentúli és az orosz termelés ellen majmukat védelmeznünk, sőt a melyekkel megküzdenünk keliend. Mert ezen eoncurrentia a mi minden egyéb jó szándékainkat és iparkodásainkat tönkre fogja silányítani, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy e concurentia ezután nemcsak mindig búzára szorítkozik, hanem vonatkozhatik más terményekre is, a mint kiterjedt az idén már a repczére is, midőn repcze Európában tavaly alig termett és nem volt elégséges. Ennek következtében indiai reneze Európába oly minőségben és oly mennyiségben érkezett, hogy azzal versenyezni nem lehetett. így fogunk az árpával, a rozszsal és bármely más terménynyel járni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De, t. ház, bekövétkezhetik az is, hogy maholnap az állattenyésztés is hasonló súlyos hely zetbe jut, mint a milyent ma a cerealiákra nézve constatálhatunk. Még nincs feltalálva az a szállítási mód, a melylyel azon állatok élve, vagy holt I állapotban Európába haszonnal szállíttatnak és