Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-42

292 42. orsBágeg ülés december 19. 1884. közti viszonyát illetőleg. A mint szíves volt meg­említeni a t. képviselő ur, már a pénzügyi bizott­ság tárgyalásai alkalmával három pontban foglalta össze ezt illetőleg kérdéseit és én bátor leszek azokra részletesen felelni és pedig, hogy ezt annál biztosabban tehessem, irásba tétettem az illető igazgatóság által a feleleteket. A kérdések és fe­leletek következők: A magyar állam gépgyárba a kezelési nyelv a magyar-e ? Felelet (olvassa): A kezelési nyelv a gépgyárban kizárólag a ma­gyar. Á második kérdésre a felelet ez (olvassa): Képes magyar szakerők mindig és mindenütt első sorban vétetnek figyelembe; az utóbbi időben idegen szakerők egyáltalában nem is alkalmaz­tattak. Egyébiránt méltózatnak tudni, hogy ott ré­gebbről alkalmazott hivatalnokok és műszaki egyéniségek vannak, a kik részben nem voltak magyarok, részben később naturalisáltatták ma­gukat. Azt hiszem, nem állana érdekében magának a gyárnak czélját tekintve és nem is volna méltá­nyos, ezeket csak ugy máról holnapra megfosztani keresetüktől és magunkat megfosztani jó munká­soktól. (Helyeslés jobb- és balfelöl.) Hanem ezen irányt egészben követni helyes és szívesen fogom is kö­vetni. (Helyeslés jőbbfelöl.) A harmadik kérdés: A műhely vezetői közt vannak-e alkalmazásban magyarok ? Felelet (olvassa): A műhely-szolgálat­nál : a műhelyfőnök, egy főművezető, egy segéd­mérnök, egy művezetői minőségben alkalmazott hivatalnok, két almtívezető, valamint az összes végleges és ideiglenes mühely-irnokok, illetőleg díjnokok, számszerint hatan, magyarok, mig ellen­ben két főművezető és két alművezető idegen ajkú, de ezen utóbbiak közül is az egyik, a szakmájához szükséges jártasságot a magyar nyelvben már el­sajátította. A műszaki osztályban alkalmazott végleges mérnökök, két segédmérnök kivételével, kik azon­ban a magyar nyelvet már meglehetősen elsajátí­tották, mind magyarok. Végre a nyelvi viszonyt illetőleg még a követ kező adatokat hozhatom fel. (Olvassa): A gépgyár­ban alkalmazott munkások 70°/°-a magyar, (Tetszés jőbbfelöl) 297«-a osztrák, 17,-a külföldi. Egyébiránt méltóztassanak azt is meggon­dolni, hogy tulaj donképen a műszaki ismeretek és műszaki munka bizonyos nemével az internatio­nalis tulajdonnak bir. Nem egy külföldi gyár van, hol magyar emberek dolgoznak. Hiszen Ameri­kában, Angol- és Németországban is lehet találni nem egyet, ugy hogy az idegeneket absolut ki­zárandóknak nem tartom. Hanem igenis azt tartom és erre súlyt fektetek magam, hogy az igazgatás és szellem magyar legyen és e tekintetben nagyon szívesen megteszem, a mit tehetek. (Altalános he­lyeslés.) Sőt meg is tétetett már az, a mi eddig megtehető volt, részben általam, részben hivatali elődeim által; ugy hogy azt hiszem, hogy e tekin­tetben, ha volt is talán valaha panaszra ok, de rövid időn nem fog lenni. Ezeket kívántam elmon­dani. (Helyeslés jőbbfelöl.) Madarász József: T. ház! Azon helyzetben vagyok, hogy sokkal inkább megelégszem a t. köz­munka- és közlekedési minister urnak válaszával, mint az ezelőtt adott válaszokkal voltam kénytelen megelégedni. Elismerem, hogy ahhoz képest, midőn én körülbelül 6—7 évvel ezelőtt felszólal­tam ez irányban, akkor ezen gépgyárban egyetlen egy műhelyvezető sem volt, a ki tudott volna magyarul s a ki a magyar munkásokkal tudott volna beszélni. Az akkori államtitkár t. képviselő­társam és barátom, ennek köszönheti azután, hogy én ezen gépgyárra nézve a képviselőház figyelmét felhívtam, mert akkor még a gyárban nem volt hajlandó az igazgatóság arra nézve, a mint én kértem, hogy jó, ne űzzék el ugyan a német, morva stb. műhelyvezetőket, hanem alkamazzanak mellé­jük mindjárt helyettes mtívezetőkül magyarokat, mert volt akkor arra alkalmas egyén. És az akkori államtitkár ur ezt az igazgatóság konoksága foly­tán keresztülvinni nem voltképes. De miután most arról értesültem, hogy a három főműhely vezető közt egy magyar van a négy almtíhelyvezető közt ismét kettő magyar, természetes ezt megelé­gedéssel kell tudomásul vennem. Hanem ismétlem, hogy arra kérem a t, közlekedési minister urat, legyen figyelemmel, hogy azok mellé, a kik még idegenek és a kik között lehetnek kitűnő egyének, alkalmazzon erre alkalmas magyar nemzetiségű helyettes művezetőket, hogy idővel az idegenek és külföldiek helyett, a kik közzé én az osztrákokat is számítom, alkalmas, hasonló tehetségű magyar egyének alkalmaztassanak. Általában a mérnöki karra és a magasabb hivatalnokokra sohasem kíván­tam azt, hogy kevesebb képességgel alkalmaztas­sák magyar szakerő, hanem csak azt, hogy azon esetben, ha egyenlők a tehetségek az idegen és a magyar szakerő között; akkor mindenesetre a magyarnak adassék elsőség. (Helyeslés.) Mivel ugy tapasztalom, hogy e tekintetben meglehetős haladás van, természetesen azon sze­rencsés helyzetben vagyok, hogy nem kell meg­tagadnom ezen gyárra nézve a kiadásokat, mint ezelőtt megtagadni kénytelen voltam. (Helyeslés.) Elnök í Maga a tétel nem támadtatván meg, a 111,251 frt megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Do­logi kiadások 7,500 frt. Elnök! Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Kü­lönféle kiadások 15,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Üzemi kiadások 1.720,349 frt. Elnök: Megszavaztatik.

Next

/
Thumbnails
Contents