Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-40

10. oreiágos ttléa deczember 17. 1884. gél bevonásáról van szó, ezt pedig egy ministeri osztály kebelileg el nem intézheti, mert ez egy oly eminenter tudományos feladat, melyet administrative kezelni nem lehet, melyet csupán az e ez él ra hivatott hydrographiai intézet, mely a vizi vizsgálaton kivül az egész meteorológiai apparátust is magában egyesíti, képes valósággal megfelelően vezetni, tudományos és gyakorlati tekintetben egyaránt. T. ház! Semmi megnyugatató reám nézve abban, a mit a t. minister nr mond. így például legyen egy az, ä mire a t. ház tigyelmét kikérem. Árvíz és árviz közt, annak okai tekintetében, igen nagy a különbség. Ha én például az Olt mentén a folyammérnököket azzal foglalkoztatom, hogy nekem a viz állásáról, sőt a csapadékok mennyiségéről szerezzenek adatokat, valósággal hamis alapot fogok nyerni az árvizek okairól, mert magam győződtem meg, hogy nem is rendkívüli esőzés mellett a csíki medenczék árviz alá kerültek. Miért? Azt a folyammérnök a maga adataival nem fogja kisütni. Az árviz azért támad, mivel az erdők a medencze felőli lejtőkön letaroltatván, minden esővíz lefut, összegyűlik a medenczében és a falvakat viz alá helyezi. Én, t. ház, ezeket csak azért mondtam, hogy kimutassam, hogy a hydrographiai intézetnek más a feladata mint az, hogy csak oly adatokat gyűjtsön, melyek csak a folyókat szabályozó mérnökökre nézve úgyszólván momentán és localis szempontból érdekesek és fontosak. Szükségünk van egy hydrographiai intézetre, mely Magyarország topographiai, orographiaiésmeteorologicus viszonyai és jelenségei szempontjából iparkodjék az alapot megteremteni. Ez alkalommal még csak azt akartam megjegyezni, hogy ha a minister azokat felhozza a tudomány ellen, kik a hatvanas években tételeket állítottak fel, melyek nem bizonyultak valóknak, hát ezek csak egyesek voltak s a következmény megmutatta, hogy helytelen volt egyesek okoskodására építeni. De megtanultuk a hatvanas és hetvenes évekből azt, hogy némely folyóink bizonyos periódusokban annyira megapadnak, hogy úgyszólván fenekükön lehet járni szekérrel, máskor meg annyira felduzzadnak, hogy a városokat söprik el. Ez már eredmény, melynek okát keresni kell. Ezen viszonyokat lelkiismeretesen puhatolni nem lehet feladata egy vizszabályozással foglalkozó mérnöknek; az kiválóan egy tudományos, a gazdasági feladatok érdekeivel is foglalkozó hydrographiai intézetnek a teendője. Határozati javaslatot nem terjesztek elő, csak szemben a hallottakkal voltam bátor nézeteimnek kifejezést adni. (Helyeslés a szélső haloldalon) KÉPVH NAPLÓ. 1884—87. II. KÖTET. Thaly Kálmán: T. ház! Minthogy a hydrographiai intézet kérdését az erre legilletékesebb férfi ez intézetnek hazánkban meghonosítását indítványozó Hermán Ottó itt űjra felvetette, engedtessék meg nekem is, mint olyannak, ki mindjárt ezen intézet felállításának megpendítése alkalmával felkaroltam a tárgyat, röviden mint ő tette, hozzá szólnom e kérdéshez. Azon irtóztató szegedi katastropha volt az, mely akkor e házat, az országot, sőt az egész müveit világot annyira felrázta, hogy minden oldalról felmerültek az eszmék, melyek hivatva lennének hazánk egyes pontjait hasonló katastropháktól megmenteni. Ezen eszmék egyike volt az országos hydrographiai intézet felállítása is. Azon képviselői értekezlet, mely 1879. év tavaszán pártkülönbség nélkül tanácskozott e ház egyik termében, élénk érdekeltséggel találkozott a ház tagjainál, de különösen az alföldi képviselőknél. A felmerült eszmék közt, melyeket b. Bánhidy Béla akkori képviselő előterjesztése nyomán, mint momentán! es palliativ eszközöket az értekezlet tárgyalt, kimagaslott azon általános módszer is, melyet Hermán Ottó a jövőre való tekintettel egész folyórendszerünknek figyelemmel kisérése érdekében hydrographiai intézet felállítása tárgyában oda vetett. Ez a két indítvány merült fel akkor s ezen értekezlet által elfogadtatván, benyujtatott azon határozati javaslat, mely mindkét irányban a tevékenység megragadására utasította a ministert. Igaz, hogy az utóbbi, t. i. a hydrographiai intézet felállítását ugyancsak ilyen okokból, melyek most felhozatnak, nem fogadta el Ordódy Pál akkori közlekedésügyi minister, de nem is vetette el, daczára azon példáknak, melyeket Hermán Ottó képviselőtársam a külföld hasonló intézeteire utalva felhozott, hol az ily hydrographiai intézetek nagy haszonnal működnek. Mi, akkori felszólalók, nyugodtan tekinthetünk vissza indítványainkra, mert azon 5 év, mely azóta lezajlott, a mi felfogásunknak és nem a kormányénak ad igazat. Öt év hosszú idő. Azok az ellenvetések, a melyek a szegedi katastropha megrendítő hatása alatt tétettek, abban culmináltak, hogy a mig az ily hydrographiai intézet működik, a mig az a csapadékok viszonyait, a meteorológiai jelenségeket, az erdőirtások hatását, a vizekre és ezekből következtetve egyik vagy másik medenczére és a talajviszonyokat tanulmányozza, hosszú idő telik el, a mely alatt akár az egész ország elsöpörtethetik a szegedi katastrophához hasonló árvizektől, mig ezen intézetnek hasznát látják; tehát az nem szükséges. Ez hasonlít a régi Pató Pál-féle politikához. Azt mondja rá Pató Pál ur; eh ráérünk arra még! Ha ezen öt év alatt Hermán Ottó képviselő ur eszméje megvalósíttatott volna, mennyi hasznavehető anyag volna már együtt egy ily hydro31