Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-40

10. oreiágos ttléa deczember 17. 1884. gél bevonásáról van szó, ezt pedig egy ministeri osz­tály kebelileg el nem intézheti, mert ez egy oly eminenter tudományos feladat, melyet administ­rative kezelni nem lehet, melyet csupán az e ez él ra hivatott hydrographiai intézet, mely a vizi vizs­gálaton kivül az egész meteorológiai apparátust is magában egyesíti, képes valósággal megfelelően vezetni, tudományos és gyakorlati tekintetben egyaránt. T. ház! Semmi megnyugatató reám nézve abban, a mit a t. minister nr mond. így például legyen egy az, ä mire a t. ház tigyelmét kikérem. Árvíz és árviz közt, annak okai tekintetében, igen nagy a különbség. Ha én például az Olt mentén a folyammérnököket azzal foglalkoztatom, hogy nekem a viz állásáról, sőt a csapadékok mennyiségéről szerezzenek ada­tokat, valósággal hamis alapot fogok nyerni az árvizek okairól, mert magam győződtem meg, hogy nem is rendkívüli esőzés mellett a csíki medenczék árviz alá kerültek. Miért? Azt a folyammérnök a maga adataival nem fogja ki­sütni. Az árviz azért támad, mivel az erdők a medencze felőli lejtőkön letaroltatván, minden esővíz lefut, összegyűlik a medenczében és a falvakat viz alá helyezi. Én, t. ház, ezeket csak azért mondtam, hogy kimutassam, hogy a hydrographiai intézetnek más a feladata mint az, hogy csak oly adatokat gyűjtsön, melyek csak a folyókat szabályozó mérnökökre nézve úgyszólván momentán és localis szempontból érdekesek és fontosak. Szükségünk van egy hydrographiai intézetre, mely Magyar­ország topographiai, orographiaiésmeteorologicus viszonyai és jelenségei szempontjából iparkodjék az alapot megteremteni. Ez alkalommal még csak azt akartam meg­jegyezni, hogy ha a minister azokat felhozza a tudomány ellen, kik a hatvanas években téte­leket állítottak fel, melyek nem bizonyultak valók­nak, hát ezek csak egyesek voltak s a követ­kezmény megmutatta, hogy helytelen volt egyesek okoskodására építeni. De megtanultuk a hat­vanas és hetvenes évekből azt, hogy némely folyóink bizonyos periódusokban annyira meg­apadnak, hogy úgyszólván fenekükön lehet járni szekérrel, máskor meg annyira felduzzadnak, hogy a városokat söprik el. Ez már eredmény, melynek okát keresni kell. Ezen viszonyokat lelkiismeretesen puhatolni nem lehet feladata egy vizszabályozással foglalkozó mérnöknek; az ki­válóan egy tudományos, a gazdasági feladatok érdekeivel is foglalkozó hydrographiai intézetnek a teendője. Határozati javaslatot nem terjesztek elő, csak szemben a hallottakkal voltam bátor néze­teimnek kifejezést adni. (Helyeslés a szélső hal­oldalon) KÉPVH NAPLÓ. 1884—87. II. KÖTET. Thaly Kálmán: T. ház! Minthogy a hydro­graphiai intézet kérdését az erre legilletékesebb férfi ez intézetnek hazánkban meghonosítását indítványozó Hermán Ottó itt űjra felvetette, engedtessék meg nekem is, mint olyannak, ki mindjárt ezen intézet felállításának megpendítése alkalmával felkaroltam a tárgyat, röviden mint ő tette, hozzá szólnom e kérdéshez. Azon irtóztató szegedi katastropha volt az, mely akkor e házat, az országot, sőt az egész müveit világot annyira felrázta, hogy minden oldalról felmerültek az eszmék, melyek hivatva lennének hazánk egyes pontjait hasonló katas­tropháktól megmenteni. Ezen eszmék egyike volt az országos hydrographiai intézet felállítása is. Azon képviselői értekezlet, mely 1879. év tavaszán pártkülönbség nélkül tanácskozott e ház egyik termében, élénk érdekeltséggel talál­kozott a ház tagjainál, de különösen az alföldi képviselőknél. A felmerült eszmék közt, melyeket b. Bánhidy Béla akkori képviselő előterjesztése nyomán, mint momentán! es palliativ eszközöket az értekezlet tárgyalt, kimagaslott azon általános módszer is, melyet Hermán Ottó a jövőre való tekintettel egész folyórendszerünknek figyelemmel kisérése érdekében hydrographiai intézet felállítása tárgyá­ban oda vetett. Ez a két indítvány merült fel ak­kor s ezen értekezlet által elfogadtatván, benyuj­tatott azon határozati javaslat, mely mindkét irányban a tevékenység megragadására utasította a ministert. Igaz, hogy az utóbbi, t. i. a hydrogra­phiai intézet felállítását ugyancsak ilyen okokból, melyek most felhozatnak, nem fogadta el Ordódy Pál akkori közlekedésügyi minister, de nem is vetette el, daczára azon példáknak, melyeket Her­mán Ottó képviselőtársam a külföld hasonló inté­zeteire utalva felhozott, hol az ily hydrographiai intézetek nagy haszonnal működnek. Mi, akkori felszólalók, nyugodtan tekinthetünk vissza indítvá­nyainkra, mert azon 5 év, mely azóta lezajlott, a mi felfogásunknak és nem a kormányénak ad iga­zat. Öt év hosszú idő. Azok az ellenvetések, a melyek a szegedi katastropha megrendítő hatása alatt tétet­tek, abban culmináltak, hogy a mig az ily hydro­graphiai intézet működik, a mig az a csapadékok viszonyait, a meteorológiai jelenségeket, az erdő­irtások hatását, a vizekre és ezekből következ­tetve egyik vagy másik medenczére és a talaj­viszonyokat tanulmányozza, hosszú idő telik el, a mely alatt akár az egész ország elsöpörtethetik a szegedi katastrophához hasonló árvizektől, mig ezen intézetnek hasznát látják; tehát az nem szük­séges. Ez hasonlít a régi Pató Pál-féle politiká­hoz. Azt mondja rá Pató Pál ur; eh ráérünk arra még! Ha ezen öt év alatt Hermán Ottó képviselő ur eszméje megvalósíttatott volna, mennyi haszna­vehető anyag volna már együtt egy ily hydro­31

Next

/
Thumbnails
Contents