Képviselőházi napló, 1884. II. kötet • 1884. deczember 4–1885. január 14.

Ülésnapok - 1884-39

39. or.;zág:os ülés dcezcmb r 16. 1884 Q3& Egy másik hézag, mely vasutaink hálózatában van, kétségkivUl a Predeal és Vercierova közti hosszú határszél. De méltóztassék megengedni, a Fekete-tengerhez jutni nem oly könnyű, mert egy szomszéd független állam területén visz keresztül az út. Márpedig annak megállapítása, hogy mely vasúti irányokat tartja valamely állam helyeseknek, melyeket nem, ez magát az illető államot illeti s másnak ez iránt csak véleménye lehet j már pedig eddigelé a román államnak a délkeleti és déli csatlakozásra nézve beleegyezése nincs meg. Olay Szilárd képviselő ur felhozta, hogy hogyan építtessenek a partvédművek a felső Dunánál. Engedje meg a t. ház, hogy ebbe most ne bocsátkozzam, közelebb tárgyalás alájön a törvényjavaslat, mely a felső Duna szabályozására vonatkozik, akkor szólhatunk erről. (Hely slés jobbfelöl.) A mi azt illeti, hogy a vasúti szabadjegyek kérdése hogyan áll, erre nézve mondhatom, hogy az igazgatóság e tekintetben visszaéléseket nem követ el, mert nincs jogosítva többé szabadjegyeket adni. Magam adom azokat és bizonyosan nem nagyon sokat. Kedvezményes jegyek, a mint mindnyájan méltóztatnak tudni, adatnak (ügy van! ügy van! a szélső baloldalon. Derültség) s a kedvezményjegyek bizonyos részét, megvallom, határozottan indokoltnak tartom. (Helyeslés.) Egyébiránt a szabadjegyek kiadását egyszerre megszüntetni nem oly könnyű, minthogy más vasutakkal állunk összeköttetésben, melyek bizonyos határok közt adnak és kérnek tőlünk szabadjegyeket és már ezen körülmény is kényesebbé teszi a dolgot. Egyébiránt azok némelyike, kiket a képviselő ur különösen nálunk kedvezményes jegyekkel átutazni látott, olyan jegy volt, melyet akárki kaphat. Méltóztatnak tudni, hogy saison-jegyek, fürdő-jegyek adatnak ki, melyek tetemesen olcsóbbak a többieknél. (Egy hang a szélső baloldalon: Ingyen-jegyek!) Ingyen-jegyek szintén adatnak, azt tudom, mert minden ingyenjegy kérdése kezemen megy keresztül és hetenként felmegy kettőre, háromra, igy évenként 100 150-re. Ezen kívül vannak régi menetrend szerint kiadott ingyen-jegyek jelentékeny egyéniségeknek, ezek száma nagyobb, ezeket is ismerem, de a véletlenségből és az igazgatóság kénye-kedve szerint ingyen-jegyek nem adatnak. Sőt a kedvezményes jegyek legnagyobb részét is, melyek nincsenek rendszeresítve, pl. a hivatalnokok számára magam adom ki. A mi a kinevezéseket és a személyi viszonyokat illeti, a t képviselő ur igen rosszul van informálva. Hogy honnan merítette adatait, nem tudom, de merem mondani, hogy rosszul vanín formálva. Felhozott valakit, a ki jeles hivatalnok, de a ki német nevíí. Ez a hivatalnok magyar em! ber, budai születésű. (Egy hang a szélső balon: Nem beszél magyarul!) Igenis beszél magyarul, ha nem is egészen oly kiejtéssel, mint például a székelyek, de tud magyarul, magam beszéltem vele. Egyébiránt azt tartom, nem czélszerű szerfelett túlmenni a purismusban; ha egy hazánkfia, a ki hivatalra való, nem is beszél olyan aceentussal, mint a székelyek, vagy mint a dunántúliak, azért még nem mozdíthatom el. Ezen hivatalnokot nem most neveztem ki, régi hivatalnok. Említette t. képviselőtársam, hogy egy fogalmazóból kineveztetett felügyelő. Hogy ki legyen, nem tudom. Hogy a ministerium beleszólna a vasutigazgatóság és az iizletkezelőség ügyeibe, arról szintén nem tudok. Nem mondom, hogy nem történik meg, hogy valamely oldalról, pl. valamely képviselő részéről ajánltatik egy egy v„, pl. műhelyszolgálatra, kovácsnak, pályaőrnek, hogy nem küldenem ki o vasutigazgatósághoz azzal, hogy ha nincs komoly ok a megtagadásra, nevezzék ki. De | az ilynemű eljárás egészen rendkívüli; ők saját hatáskörükben nevezik ki az alsóbb hivatalnokokat, a felsőbbeket én. S itt sem fogadhatom el a mit a, képviselő ur mondott, hogy csak a felügyelet joga illeti meg a ministeriumot. Az összes vasúti politika kérdései, a tarifa-kérdés, a cartell-kérdés s fő vonásaiban a személyi kérdések, a vasúti felügyelet kérdései, kiterjedve ugyaz állami vasutakra, mint a többi vasutakra, technikailag a ministeriumot illetik. Erről nem mondhatok le sem én és nem mondhat le senki, mert egységes szellemnek kell lenni, a ministert terheli első sorban a felelősség. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Gr. Károlyi Sándor: (Halljuk!) Szavaim értelmének helyreigazítása szempontjából kívánok két szót mondani. En nem értettem olyan fluctualis tarifákat, a milyenekre nézve a minister ur egyet! ért velem. Ő fluctualis tarifák alatt azt érti, hogv \ a téli tarifa különbözik a nyáritól. Én pedig a termelési viszonyokból kifolyó fluctuatiót értettem, a mely viszonyok következtében a tarifáknak lejebb szállni vagy magasabbra emelkedni kell. A mi pedig a Rábára vonatkozik, erre nézve csak egy szót bátorkodom a minister urnak válaszolni {Halljuk!) és ez az, hogy én a Rába-szabályozás társulat kulcsát újból kívánom csináltatni a méltányosság és a valódi viszonyok szerint és nem kívánom a régi viszonyokat fentartani, a melyek határozottan károsak, (Élénk helyeslés balfelöl..) Lükő Géza: T. ház! Igen távol volt tőlem, hogy én a t. minister urat dologtalansággal, szorgalomhiány nyal, vagy a mint magát kifejezni I méltóztatott, hanyagsággal akartam volna vádolni. ! Távol volt tőlem, nem is tettem. A hitetlenség ki' fejezésnek, a melylyel éltem, meg van az alapja, j mert a t. minister ur azon széken most már a I hatodik közmunka- és közlekedésügyi minister és I közmunka-törvényünk még sincs. Kérem határozati 30*